A versenyképesség alapja a fejlődés
Nagy Ádám szerint mennyiségi versenyben Európa nem tarthat lépést a világ más részeivel, Magyarország ezért elkötelezett a gazdaság minőségi szempontú átalakítása mellett, és az EU-elnöksége alatt is ezt fogja képviselni. A fejlesztési kilátások belföldön kedvezőek, hiszen a magyar gazdaság visszatért az emelkedő pályára, a válságsokkokat sikerült leküzdeni, jövőre pedig már visszatérhet a válság előtti növekedési ütem is - tette hozzá. Megjegyezte, hogy ez a magyar gazdaság ellenállóképességével magyarázható, jórészt ennek köszönhető ugyanis a gyors helyreállás, a hatékony reagálás a globális kihívásokra.
Szintén jelentős része van az eredményekben a magas foglalkoztatási rátának, ezért ennek fenntartásán múlik is a tartós növekedés - mondta. Nyitott gazdasággal rendelkező államként Magyarországnak különösen fontos továbbá a beruházási lendület megőrzése, a kormány ezért elsősorban a magas hozzáadott értéket eredményező, technológiavezérelt, a jövő meghatározó iparágait képviselő termelést erősítené - hangsúlyozta.
Nagy Ádám úgy vélte, a gazdaság újraiparosítását át kell értékelni, hiszen minden évtizedben mást értettek alatta. Így a válság évei után sem azt jelenti már, amit a 2010-es években, amikor a technológiai forradalom, az ipar 4.0 térhódítása állt a középpontban. A válságsorozat közepette felértékelődtek a gazdasági alapképességek, az ellátásbiztonság, Magyarországnak ezért a korábbi kiemelt ágazatok - a járműipar, az élelmiszer, az egészségipar, a kreatív ipar, a távközlés és infokommunikáció - mellett a vegyi, az acél- és a műanyagipar megerősítését ugyancsak ösztönöznie kell - jegyezte meg.
Kiemelte: a kormány feladata még az is, hogy biztosítsa a korszerű infrastruktúrát, támogassa a logisztikai szolgáltatások fejlesztését, a képzett munkaerőt, a zöld energia termelését, továbbá a belföldi beszállítók mellett legyenek olyanok is, amelyek kiléphetnek a külföldi piacokra.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára elsősorban az innovációs ökoszisztéma és az innovációs teljesítmény fejlesztését sürgette. Ismertetése szerint a kutatási és fejlesztési források összege 8 év alatt a kétszeresére nőtt, Magyarország pedig mára meghaladta az EU innovációs átlagteljesítményének 70 százalékát. Nemzetközi felmérések szerint megelőzi Lengyelországot és Szlovákiát, ám Csehországtól kisebb, Ausztriától pedig nagyobb mértékben elmarad még mindig - tette hozzá.
Jelezte: a kormány a szabályozási környezet alakításával, a piaci finanszírozás ösztönzésével, a vállalati és kutatói együttműködések támogatásával is segíti az innovációs célok teljesítését.
Bódis László elmondta, hogy a vállalati innovációs programokra jut a legnagyobb rész a NKFI Alap idei, 147 milliárd forintos finanszírozásából. Az uniós támogatású pályázatok a következő 1-2 hónapban jelennek meg, 131 milliárd forint jut ezeken keresztül üzleti innovációs célokra, kutatási infrastruktúra fejlesztésére, innovációs szolgáltatásokra, kisvállalkozások fókuszterületi pályázatára. Folytatódik emellett az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma építése, még az idén elkezdődik az új jövőkép kidolgozása a kiválóan teljesítő nemzeti laborok számára - mondta.
A Magyar Innovációs Szövetség közgyűlése az előadások után elfogadta a 2023-as beszámolót, valamint a felügyelőbizottsági és könyvvizsgálói jelentést. Megszavazták a társelnöki tisztség létrehozását is, betöltéséről később döntenek.
