A villamosenergia árak volatilitása új megoldások alkalmazására készteti a piacot

Lassan két év telt el az első METÁR tender indulása óta, a konstrukció realitásaival egyre inkább szembesülhetünk. A rendszere kevésbé kiszámítható, és több üzleti bizonytalanságot foglal magában, mint a KÁT rendszer, amelynek feltételei különösen árazási és kockázatallokációs szempontból jóval kedvezőbbek. Jelenleg még számos meg nem épült KÁT-os erőmű található a piacon, de 2023 után kérdés, hogy milyen más konstrukciók lépnek majd életbe. Globálisan már egyre több vállalat köt hosszú távú megújuló energia alapú, ún. társasági villamosenergia-vásárlási megállapodást (corporate power purchase agreement, „cPPA”), és minden bizonnyal Magyarországon is hamarosan teret nyer majd a modell.

„Ha a mai villamosenergia árakat megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a nagykereskedelmi áramár az év eleje óta megduplázódott. Sőt, jelenleg a 2022-es becslések is magasabbak, mint az aktuális KÁT ár. A várakozások alapján az árszint valamelyest mérséklődni fog, de a 2024-es előrejelzések is jóval magasabbak, mint a legutóbbi METÁR tender nyertes árai. Ez egy új aspektust hozhat be a gondolkodásba és akár megnyithatja az utat a cPPA-k irányába” – mondta Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezető igazgatója.

A cPPA megállapodások lényege, hogy a különböző kockázatok hogyan oszlanak meg a szerződő felek között egy hosszú távon működő megújuló energia alapú erőmű kapcsán. Vannak kivitelezési, finanszírozási, volumen és árazási kockázatok, valamint időjárás függő erőművek esetén létezik menetrendezési és profilozási kockázat is.

Korábban a KÁT rendszernél a kivitelezési, finanszírozási és a működtetési kockázat a termelőnél volt, az árazási, volumen és kiszabályozási kockázatot teljes mértékben állta az állam. Az elmúlt években azonban látható, hogy az állam a korábban vállalt kockázatok egyre nagyobb részét helyezi vissza a termelőre. Idővel ez a kockázatallokáció el fog jutni arra a szintre, ami már egy cPPA esetében is fennállhat. Mivel kiszámíthatóságot képes biztosítani a termelő és az átvevő számára is, így sok mindenkinek vonzó alternatíva lesz a cPPA konstrukció.

A cPPA-k alkalmazásának élharcosai a tőzsdei cégek

A külföldi tőzsdei cégek hamar felismerték, hogy a fenntarthatóság működésük során egy olyan szempont, ami nemcsak a márkájuk megítélését, hanem akár a részvényük árfolyamszintjét is meghatározhatja.

„Ha egy vállalat a fenntarthatóságot beépíti a működésébe, az pozitív hatással lehet a részvényeinek árfolyamára. Ugyanez fordítva is igaz: hiába profitábilis egy vállalkozás, ha a fenntartható működést nem tudja képviselni, akkor elfordulhatnak tőle a befektetők” – emelte ki Simon Gábor, a DLA Piper Hungary Energiajogi csoportvezetője.

Bár Magyarországon viszonylag kevés tőzsdei cég van, és az ESG faktorok még kevésbé gyakorolnak hatást a részvények áraira, közvetve mégis több irányból begyűrűzik hazánkba is ez a tendencia. Egyrészt a multinacionális vállalatok magyarországi leányvállalatai felé globális elvárás az anyavállalatoktól, hogy az energiaigényt egyre nagyobb százalékban megújuló energiából fedezzék. Másrészt a magyar tulajdonú vállalatok esetében a nagymértékű export tevékenység szintén elvárásokat hoz magával, ugyanis a beszállítóktól is megkövetelik, hogy a bizonyos környezetvédelmi és szén-dioxid kibocsátás csökkentési kritériumoknak megfeleljenek.

A cPPA gyors térnyerésének hazai korlátai

1.   Kockázatvállalási hajlandóság

A termelő szempontjából a cPPA versenyhelyzetben van a METÁR-ral, hazai térnyeréséhez legalább METÁR-szintű hozamokra van szükség.

„Jelenleg a cPPA-k nem a termelői, hanem sokkal inkább a keresleti oldalról akadoznak még. Ezek a megállapodások tartalmaznak egy hosszú távon rögzített árat, ami mindkét fél számára egyszerre kockázat és lehetőség is. Egy termelő akkor mer komoly tőkét fektetni egy erőműbe, ha látja, hogy meghatározott ideig milyen árazás szerint fogja tudni értékesíteni a megtermelt energiát” – nyilatkozta Kovács Domonkos, az ALTEO vállalatfelvásárlásokért és tőkepiaci műveletekért felelős vezérigazgató-helyettese.

A termelő csak akkor vállal ilyen komoly finanszírozási kockázatot, ha kellő bonitású ügyféllel áll szemben. Így ez egyben egy terjedési korlátot is jelent, mivel egy több milliárd forintos beruházás vállalásához olyan addicionális fedezeti és biztosítási feltételek társulnának, amelyekkel már a vevő számára nem lenne megfelelő a megállapodás.

2.   Felvásárlói elvárások

A vevő számára az egyik kockázat, hogy a hosszú távon rögzített ár viszonya hogyan alakul az aktuális piaci árhoz képest. A másik kritikus tényező a megújuló energiatermelés esetében felmerülő ellátásbiztonsági kockázat, ezért különösen fontos döntési szempont, hogy az ajánlattevőnek milyen az eszközparkja és a referenciája.

„A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy a kifelé kommunikálni kívánt megújuló energiafelhasználás valóban biztosított és kiszámítható legyen. Egy vállalat sem engedheti meg magának, hogy a megújuló energia hiánya fennakadást okozzon a saját termelésében. Emellett mindenki szeretné elkerülni, hogy túl drágán vagy nem elég megbízható módon jusson villamosenergiához. A villamosenergia olyan a cégek számára, mint az emberi szervezetnek a vér – ha nem jut hozzá, vége mindennek” – emelte ki Kovács Domonkos.

3.   Meglévő KÁT engedélyek kedvezőbb feltételei

Magyarországon a cPPA-k terjedését lassítja, hogy még sok KÁT engedély van a piacon. Finanszírozói oldalról hosszú távon várhatóan lesz nyitottság cPPA-ra, de mivel ez a szerződés bonyolultabb egy KÁT-os szerződésnél, így ezek átlátásához több időre és edukációra is szükség lesz még a jövőben.

4.   Fogyasztói tudatosság hiánya

Bár ma még ott nem tartunk, hogy a magyar fogyasztók kikényszerítsék a vállalatok megújuló alapú energia beszerzését, hosszú távon ebben várható elmozdulás. Igaz, hazánkban több szempontból még gyerekcipőben jár a megújuló energia felhasználása, azonban a fiatalokról elmondható, hogy egyre tudatosabbak mind a takarékosság, mind a villamosenergia fogyasztás terén.
 
Az igény már jelen van megújuló energia alapú, hosszú távon kiszámíthatóságot biztosító projektek megvalósulására, Nyugat-Európa pedig számos követendő példát kínál.