Alapkamatot emelt a román jegybank
2022. 01. 10. 22:00
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa hétfői monetáris politikai ülésén 25 bázisponttal 2 százalékra emelte az alapkamatot.
A román alapkamat november eleje óta volt 1,75 százalék. A jegybank akkor is 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, ezt megelőzően októberben hajtott végre szintén 25 bázispontos emelést. Akárcsak novemberben, az emelés mértéke ezúttal is elmarad az elemzők várakozásától, hiszen ez utóbbiak többsége 50 bázispontos növelésre számított. A román média szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a tavalyi utolsó negyedévben lassult a román gazdaság növekedése, és a jegybank nem akarja nagyobb kamatemeléssel megnehezíteni a gazdaság finanszírozását és hirtelen megfékezni a növekedést.
A BNR igazgatótanácsának hétfői döntése értelmében kiszélesítették a kamatfolyosót úgy, hogy 50 bázisponttal, 3 százalékra emelték a lombard hitel kamatát, ugyanakkor változatlanul 1 százalékon tartották a letéti rátát. A jegybank nem módosította a kereskedelmi bankok kötelező lej és valuta tartalékrátáját. Az új kamatok január 11-től lépnek hatályba.
Novemberben 7,8 százalék volt a román éves inflációs ráta, miután jelentősen megdrágult a villamos energia, a gáz és az üzemanyag. A jegybank arra számít, hogy a következő hónapokban folytatódik az infláció gyorsulása. A román statisztikai intézet várhatóan pénteken közli az inflációra vonatkozó decemberi adatokat.
2026 a tudatos építkezés éve lehet a kékgalléros szektorban
A 2025-ös év a fizikai munkaerőpiacon nem a látványos bővülésről, hanem a stabilitás megőrzéséről szólt. Az új belépők kiválasztásánál egyre inkább a tényleges kompetenciák és a gyakorlati tapasztalat került előtérbe, miközben elsősorban a meglévő állomány megtartására koncentráltak a cégek a WHC Csoport tavalyi éves elemzése alapján. A szakértők szerint 2026 egyik legfontosabb kifejezése a tudatos humántőke-menedzsment lesz a fizikai munkaerőpiacon.
Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja
A Bosch kutatásában résztvevők szerint az okostelefon az elmúlt két évtized legjelentősebb innovációja. Az innováció egy összetett ökoszisztéma eredménye, ahol az oktatás, a kutatás és az ipar szinergiájára van szükség. A felmérés rámutat, Magyarország az innovációkban a gyártásra fókuszál, míg globálisan az IT és a telekommunikáció hangsúlyos.
Rugalmasság a pénztárcádban - De milyen áron?
A pénzügyi rugalmasság nem egyszerűen annyit jelent, hogy van némi félretett pénzünk: elsősorban arról szól, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni a változó körülményekhez anélkül, hogy felborulna a mindennapi életünk egyensúlya. Ide tartozik az is, hogy ismerjük és értjük a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket, és tudatosan választunk közülük.
Feltöltő kártyás mobilt használsz? Nézd meg jól, mert jobban járhatsz előfizetőssel
A feltöltőkártyás ügyfelek 22 százalékának mobilköltése eléri azt a szintet, amelynél már érdemes lehet egy kényelmesebb, havidíjas előfizetésre váltani – világít rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzése. A tanulmány rámutat arra is, hogy a feltöltőkártyát használók még ma is viszonylag széles körben rendelkeznek hagyományos mobilkészülékkel.
Vitalik Buterin: az AI mentheti meg a DAO-kat? Új javaslat az Ethereum társalapítójától
Mesterséges intelligencia szavazna helyettünk a decentralizált szervezetekben? Vitalik Buterin szerint az AI-alapú személyes asszisztensek forradalmasíthatják a DAO-k (decentralizált autonóm szervezetek) működését, csökkentve az alacsony részvételt és a hatalmi koncentrációt. Az Ethereum társalapítója úgy véli: a jövő decentralizált irányítása nemcsak blokkláncra, hanem intelligens algoritmusokra is épülhet.
0,3 százalékra lassult az OECD-országok gazdasági növekedése év végén
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak GDP-je 0,3 százalékkal nőtt átlagosan a tavalyi negyedik negyedévben, ami lassulás a harmadik negyedévi 0,4 százalékos bővüléshez képest - áll a párizsi székhelyű szervezet honlapján.
Fontos határidő közeleg: hétvégéig rendezni kell a köteleződíjat!
Március 1-je nem csupán a lakásbiztosítási kampány kezdetét jelenti, de sokakat érintő szigorú határidő a gépjármű-tulajdonosok számára is: annak a mintegy 70 ezer gépjármű-tulajdonosnak, akik az év végi kampányban, január elsejével kötöttek új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), legkésőbb vasárnap éjfélig kell rendezniük esedékes díjrészletüket – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Arany, fegyverek és kripto: így fest jelenleg Arthur Hayes portfóliója
Kemény eszközök, geopolitikai feszültségek és kriptovaluták egy csomagban. Arthur Hayes legfrissebb portfólió-megosztása ismét rávilágít arra, hogy a korábbi BitMEX-vezér továbbra is a makrogazdasági viharokra készül. A befektetési mixben egyszerre kap helyet a fizikai arany, a nyersanyag-kitermelés, a hadiipar és a vezető digitális eszközök – köztük a Bitcoin és a Hyperliquid ökoszisztéma tokenje, a HYPE.
A magyarok egyre több pénzt „felejtenek” a folyószámláikon: közel 13 000 milliárd forint duzzad a lakossági számlákon
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 18-án közzétett legfrissebb statisztikái szerint a magyar háztartások folyószámlabetét-állománya 2025 negyedik negyedévében elérte a 12 ezer 940 milliárd forintot. A money.hu friss elemzése rávilágít, hogy a lakosság jelentős része számottevő pénztől eshet el azzal, hogy kamatozás nélküli folyószámlán hagyja el nem költött megtakarítását.
NAV: A kockázatelemzés és mesterséges intelligencia támogatta kiválasztásra épülnek a 2026-os ellenőrzések
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026-ban tovább növeli a kockázatelemzésen alapuló, célzott ellenőrzések arányát. A csalárd adózók gyors kiszűrését mesterséges intelligencia alapú elemzési modellek is segítik - tájékoztatta Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke az MTI-t a hivatal most publikált 2026-os ellenőrzési terve kapcsán.
Ilyen is régen volt a személyi kölcsönöknél: minden banknál elérhető egy számjegyű kamat
Az elmúlt hetek kamatcsökkentései nyomán minden bank kínálatában megjelentek a tíz százalék alatti kamattal igényelhető személyi kölcsönök – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A nagy kérdés most már az – teszi hozzá –, hogy a 9 százalék alatti kamatok mikor jelennek meg a piacon.
A 3D lézerszkennelés forradalmasítja az építőipart
Az építőipar gyors tempójú fejlődése új technikákat hozott az életünkbe, amelyek átalakítják a megszokott eljárásokat. Az egyik ilyen innováció a 3D lézerszkennelés, amely új távlatokat nyit azok számára, akik építészettel foglalkoznak. Ha még nem gondoltál arra, hogy ennek a módszernek mennyire döntő szerepe lehet az épületek tervezésében és fenntartásában, itt az ideje elgondolkodni rajta.
Miért fogadják el a HUF online játékok a kriptós fizetéseket?
2026 elején már nehéz úgy beszélni az online fizetésekről Magyarországon, hogy a kriptovaluták ne kerüljenek szóba. A Bitcoin árfolyama tavaly ősszel új történelmi csúcs közelébe emelkedett, és bár azóta korrigált, a digitális eszközök iránti érdeklődés nem csökkent.
Rekordszinten zártak a nyugat-európai piacok
Az európai STOXX 600 index pénteken rekordszinten zárt – annak ellenére, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyező ítéletet hozott a Donald Trump elnök által tavaly áprilisban bevezetett átfogó vámtarifákról. A páneurópai STOXX 600 0,8%-os emelkedéssel, új csúcson zárt, de rekordszinten fejezte be a kereskedést a CAC40 és a FTSE100 is.
Ezermilliárdos tét a magyar energiaátmenetben
A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti.
Grönland nem periféria és nem hadszíntér, hanem a globális stabilitás lakmuszpapírja
Az Északi-sarkvidék ma már nem a „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala – mindeközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Grönland jégtakarójának olvadása a globális tengerszint-emelkedés ötödéért felel, az arktiszi együttműködés alapját adó Északi-sarkvidéki Tanács pedig 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével megingott, és azóta csak romlik a helyzet. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője február elején részt vett a tromsøi Arctic Frontiers konferencián. Cikkében személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
