Állami Számvevőszék: A főváros az idei negyedik negyedévében fizetésképtelenné válhat
A jelentés összefoglalójában egyebek mellett azt írták: a Fővárosi Önkormányzat a pénzügyi nehézségeit önállóan nem volt képes megoldani, likviditási helyzetének rendezéséhez kormányzati támogatást kért, a kormánnyal a tárgyalások 2025. júniusban megkezdődtek.
Az önkormányzat 2020-tól folyamatosan romló pénzügyi helyzetének kialakulásához a koronavírus-járvány, az energiaár-robbanás és az infláció növekedéséből eredő gazdasági nehézségek mellett hozzájárult a költségvetési befizetési kötelezettségek növekedése is - állapította meg az ÁSZ.
Az elemzés szerint a Fővárosi Önkormányzat likviditási nehézségei 2025-ben oly mértékben súlyosbodtak, hogy a kifizetések teljesítése folyamatos kihívást jelent. Hozzátették: a Fővárosi Önkormányzat likviditási helyzete 2022-től fokozatosan romlott, így előreláthatóan 2025 augusztusában a megnövelt összegű folyószámlahitelt is szinte teljes mértékben fel kell használni a kifizetések teljesítéséhez.
Közölték, a 2019-2024. közötti időszakban összesen 193,4 milliárd forint költségvetési hiány keletkezett az önkormányzatnál, és a hiányt tovább növelné az a 45,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás, amelyet a főváros megfizetett, de nem a költségvetési kiadások között mutatott ki.
Az önkormányzat 2019 végén együttesen 214,2 milliárd forint megtakarítással (pénzeszközök, befektetési és forgatási célú értékpapírok) rendelkezett, amelyet 2022 végére szinte teljes mértékben felhasznált. 2023-tól a Fővárosi Önkormányzat a likviditási problémákat egyes kiadások következő évre történő átütemezésével, más célra elkülönített összegek átcsoportosításával, illetve a gazdasági társaságaitól visszavett összegekkel kezelte.
Mint írták, az önkormányzat 2024-2025 -ben a fizetőképessége megőrzése érdekében jellemzően a likviditási problémák átmeneti kezelését szolgáló intézkedéseket hajtott végre, azonban közfeladatai ellátása módjának, rendszerének hatékonyabbá tétele, a költségvetési helyzete hosszabb távú kiegyensúlyozottá válása céljából nem tett lényegi lépéseket.
A rákosrendezői ingatlanok vételárának megfizetése és a tervezett projekt megvalósítása további pénzügyi kockázatokat jelent - hívták fel a figyelmet.
Az önkormányzat a 2025. évi költségvetésében nem tervezte meg valamennyi költségvetési kiadása megalapozottan teljesíthető forrását, ezáltal kockázatos, hogy a költségvetés végrehajtható-e - írták.
Az önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására tett intézkedései nem voltak elégségesek a költségvetési egyensúly helyreállításához. Olyan lényegi intézkedéseket nem jelöltek meg, amely a közfeladatai azonos szolgáltatási szinten, de alacsonyabb költséggel történő, hatékonyabb ellátását szolgálták - állapította meg a számvevőszék.
Az ÁSZ arról is írt, a szolidaritási hozzájárulás a jogszabályi előírások alapján emelkedett jelentősen. Hozzátették: a szolidaritási hozzájárulás a 2019. évi 10,0 milliárd forintról 2024-re 69,5 milliárd forintra emelkedett. Az elemzett időszak hat éve alatt összesen 230,2 milliárd forint kifizetést jelentett az önkormányzatnak.
Az ÁSZ a 2024. december 18-án elfogadott fővárosi költségvetésről megállapította, hogy annak egyes bevételi és kiadási tételei nem voltak teljeskörűen megalapozottak.
A Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2025. évi költségvetési rendeletének a szolidaritási hozzájárulás címén betervezett összege, valamint ezáltal a költségvetés kiadási főösszege más jogszabályba ütközik, a Fővárosi Közgyűlés pedig a Kúria döntésére tekintettel június 30-án módosította a költségvetését.
Az ÁSZ ellenőrzése a módosított költségvetési rendeletről megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás forrását jelentő tervezett bevétel (51,7 milliárd forint) nem volt közgazdaságilag megalapozott, mivel a Fővárosi Önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás visszatérítése tekintetében jogerős bírósági döntéssel nem rendelkezett.
