Allianz Kockázati Barométer: 2024-ben a kiberbiztonsági incidensek hordozzák a legnagyobb üzleti kockázatot szerte a világon
Az Allianz Kockázati Barométere szerint 2024-ben a kiberbiztonsági incidensek, például a zsarolóvírus-támadások, az adatbiztonság sérülése és az informatikai zavarok jelentik a legnagyobb üzleti kockázatot a vállalatok számára szerte a világon. A kiberfenyegetettség idén már toronymagasan vezeti a rangsort. A második helyen a kiberkockázatokkal szorosan összefüggő veszély, az üzletmenet-folytonosság megszakadása áll. Mindkét rizikó immár harmadik éve vezeti az Allianz Kockázati Barométer rangsorát. A globális tízes listán az előző évhez képest idén az alábbi veszélyforrások léptek előre a legtöbbet: a természeti katasztrófák (a tavalyi 6. helyről idén már a 3.), tűz és robbanás (a 9. helyről a 6. helyre ugrott), valamint a politikai kockázatok és az erőszakos cselekmények (a 10. helyről a 8. helyre került).
Az Allianz Kockázati Barométert idén 13. alkalommal készítette el a biztosítótársaság. Az Allianz felmérése 92 ország és terület rekordszámú, 3069 kockázatkezelési szakértőjének - köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők - véleményét tartalmazza. Az Allianz Kockázati Barométer egy éves rangsor, amely a vállalatokat érintő legfontosabb üzleti kockázatokat listázza.
Az idei Allianz Kockázati Barométerben a legfőbb kockázatok és a legnagyobb előrelépők jól tükrözik mindazokat az üzleti nehézségeket, amelyekkel a vállalatok jelenleg szembesülnek: ezek a digitalizáció térnyerése, az éghajlatváltozás és a bizonytalan geopolitikai környezet. „A szélsőséges időjárás, a zsarolóvírus-támadások és a regionális konfliktusok 2024-ben várhatóan még inkább próbára teszik mind az ellátási láncok, mind az üzleti modellek ellenálló képességét. Ezekkel a tényezőkkel tisztában kell lennünk, és ennek megfelelően érdemes kiigazítani az egyes kockázatok biztosítási fedezeteit” – így összegzi az idei rangsor legfontosabb megállapítását Petros Papanikolaou, az Allianz Csoport vállalati biztosítójának, az Allianz Commercial-nek a vezérigazgatója.
Bár a nagy-, közepes és a kisebb vállalkozásokat ugyanazok a kockázati aggodalmak foglalkoztatják, reziliencia terén egyre nő köztük a szakadék. A nagyobb szervezetek kockázattudatossága a világjárvány óta javult, folyamatosan törekszenek a kockázatkezelésük javítására, rugalmasságuk növelésére. Ezzel szemben a kisebb vállalkozásoknak gyakran nincs elég idejük és megfelelő erőforrásuk a kockázati forgatókönyvek szélesebb körének azonosítására és a hatékony felkészülésre, amelynek következtében hosszabb időbe telik, amíg egy váratlan eseményt követően vissza tudnak térni a normális üzletmenethez.
A kibertevékenységet 2024-ben meghatározó trendek
A kiberbűncselekmények már harmadik éve számítanak a legfontosabb globális szintű kockázatnak – ennek a rizikónak az előnye idén először egyértelmű, 5 százalékpontos. A kiberfenyegetettséget az Allianz Kockázati Barométer 17 országában, köztük Ausztráliában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Japánban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban érzik a legnagyobbnak. A felmérés válaszadói a kiberkockázatokon belül az adatbiztonság megsértését tartják a legaggasztóbbnak, amelyet a kritikus infrastruktúrát és fizikai eszközöket ért támadások követik. A harmadik helyen a zsarolóvírus-támadások állnak – ezek száma 2023-ban drámaian megnőtt, a biztosítási kárigényekkel kapcsolatos aktivitás pedig több mint 50 százalékkal nőtt 2022-hez képest.
Üzletmenet-folytonosság megszakadása és természeti katasztrófák
Annak ellenére, hogy 2023-ban már csökkentek az ellátási láncok járványhelyzet okozta zavarai, az üzletmenet folytonosság megszakadása változatlanul a második legnagyobb fenyegetés a 2024-es felmérésben. Ez az eredmény az egyre volatilisebb és egyre jobban összefonódó nemzetközi üzleti környezetet, valamint a kritikus termékek vagy szolgáltatások ellátási láncoktól való erős függését tükrözi. Az üzletmenet folytonosságát célzó intézkedések javítása, az ellátási láncokban kialakult szűk keresztmetszeteinek azonosítása és az alternatív beszállítók feltérképezése 2024-ben is kulcsfontosságú kockázatkezelési prioritások maradnak a vállalatok számára.
A természeti katasztrófák mint kockázat a lista 3. helyén áll, három helyet javítva 2023-hoz képest. A tavalyi év több szempontból is rekord év volt. Ez volt a legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, miközben a biztosítási károk a negyedik egymást követő évben meghaladták a 100 milliárd dollárt. A legnagyobb veszteséget a súlyos viharok által okozott – mindezidáig legmagasabb – 60 milliárd dolláros kárkifizetés jelentette. A természeti katasztrófák képezik az első számú kockázatot idén Magyarországon, de mellettünk Horvátországban, Görögországban, Szlovéniában, Malajziában, Mexikóban, Marokkóban és Thaiföldön is – ezen országok közül többen is a 2023-as év legjelentősebb ilyen típusú káreseményeit élték át. A görögországi Alexandroupolis város közelében augusztusban az EU történetének legnagyobb erdőtüze tombolt. Eközben Szlovéniában súlyos áradások okoztak évtizedek óta nem látott pusztítást, ami termelőcégek leállását és alkatrészhiányt is okozott az európai autógyártóknál.
A magyar sajátosságok
„A 2023-as Allianz Kockázati Barométerhez képest idén jelentősen átrendeződött a magyar vállalatokra kockázatot jelentő tényezők listája. A pandémia visszazuhant az Allianz Kockázati Barométer húszas listájának utolsó helyére, és Magyarországon sem került be a top 10-be – érezhető tehát, hogy egyre kevésbé tartunk a világjárványtól. A Covid-19 kihullásával azonban számos egyéb kockázati tényező felértékelődött” – értelmezte az adatsorokat Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője. Míg 2023-ban az energiakrízis vezette a magyar kockázati rangsort, ez idén már csak a 8. rizikófaktornak számít, és a lista élére a természeti katasztrófák kerültek. Látunk új belépőket is a listán, így a tüzek-robbanások a 4., a piaci környezet változásait (fokozódó piaci verseny, új belépők, felvásárlások, összeolvadások) a 7. legnagyobb kockázatként élik meg a magyar vállalatok. „A kockázatok fontos természete azonban, hogy modellezhetőek, így fedezni is jobban lehet őket, mint például a bizonytalanságot. A fedezésben a biztosító pedig megbízható partner minden esetben” – teszi hozzá a szakember.
Idén ugyanakkor meghatározó kockázatot jelent a szakképzett munkaerő hiánya. Ez a rizikófaktor az öt legnagyobb kockázati tényező között jelenik meg hazánkban, mellettünk Bulgáriában, Horvátországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Írországban, Hollandiában, de Ausztráliában és Kanadában is. Ez a kockázat tavaly a 7. volt, idén két helyett lépett előre Magyaroszágon. „Ez a tendencia egyrészt tükrözi azt, hogy van munkahely a magyar munkaerőpiacon, másrészt azt is, hogy egyes ágazatokban, szektorokban a jól képzett munkaerő bevonzása és megtartása egyre komolyabb kihívást jelent itthon és szerte a világon egyaránt” – fogalmaz Vámos Levente.
A legnagyobb regionális különbségek
A klímaváltozás Magyarországon a 9., míg a globális kockázati listán a 7. helyen áll, de olyan országokban, mint Brazília, Görögország, Olaszország, Törökország és Mexikó, a három legnagyobb üzleti kockázat között szerepel. A vállalati vagyontárgyak fizikai károsodása a gyakoribb és súlyosabb szélsőséges időjárási események miatt a fő veszélyt jelenti – ilyen téren a közüzemi, energetikai és ipari ágazatok a leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak. Emellett a jövőben várhatóan növekedni fognak a karbonsemlegességre való áttérés kockázatai, mivel a vállalatok új, nagyrészt még nem tesztelt, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba fektetnek be üzleti modelljeik átalakítása érdekében.
Nem meglepő, hogy a Közel-Keleten és Ukrajnában zajló konfliktusok, valamint a Kína és az USA közötti feszültségek miatt a politikai kockázatok és erőszakos cselekmények a 10. helyről a 8. helyre léptek. 2024 egyúttal fontos választási év is, amikor a világ lakosságának akár a fele is az urnákhoz járulhat, többek között Indiában, Oroszországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Az eredményekkel való lehetséges elégedetlenség, valamint az általános gazdasági bizonytalanság, a magas megélhetési költségek és a közösségi média által táplált növekvő dezinformáció azt jelenti, hogy a társadalmi polarizáció várhatóan fokozódni fog, ami számos országban további társadalmi zavargásokat idézhet elő.
Az Allianz Kockázati Barométer válaszadói ugyanakkor látnak némi reményt arra, hogy 2024-ben a koronavírus-járvány okozta sokkot követő gazdasági hullámvölgyek lecsillapodhatnak, amelynek eredményeként a makrogazdasági fejlemények miatti kockázat a 3. helyről az 5. helyre esett vissza. A globális gazdasági növekedési kilátások azonban továbbra is gyengék maradnak – az Allianz Research szerint 2024-ben világszerte épp csak 2 százalék felett alakulhatnak.
