Átértékelődnek a fővárosi agglomeráció települései
Noha a főváros körüli ingatlanok drágulása és a fenntartási-bejárási költségek növekedése feltételezhetően fékezik a koronavírus járvány következtében felerősödött kiköltözési hullámot, ez még nem látszik a statisztikákban. A legfrissebb, 2021-re vonatkozó KSH adatok szerint a Budapest agglomerációjához tartozó 80 település összességében egy kisvárosnyi, közel 12,5 ezer állandó lakossal gyarapodott a tavalyi belföldi oda- és elköltözések következtében.
Ám ha egyenként megnézzük a települések lakosságvonzó, illetve -megtartó képességét, akkor nagyon heterogén mezőnyt látunk. Igaz, hogy a belföldi vándorlás következtében tavaly Érd lakossága közel 1500 fővel bővült, azonban lakosságarányosan Délegyháza gyarapodott legjobban a költözésekkel, ahol az érkezők és a távozók különbsége elérte a település 2021-es lélekszámának 5,6 százalékát. Csak kevéssel maradt le mögötte a két másik dobogós, az egyaránt 5,3 százaléknyi nyereséget elérő Nagytarcsa és Pilisjászfalu. A skála másik végén öt olyan település is van, ahol negatív volt a mérleg, azaz tavaly többen költöztek el, mint ahányan érkeztek. Budaörs, Dunakeszi, Maglód, Pilisszentkereszt és Százhalombatta emiatt vesztett 0,1-0,9 százaléknyit az állandó lakosai közül.
A tartósabb tendenciákat jobban jelzi, ha a 2019-2021-es periódus összteljesítményét tekintjük, azaz megvizsgáljuk, hogy a 2019-es lélekszámhoz képest három év alatt hogyan változott egy-egy település lakosságszáma. Ez is tartalmaz hasonló újdonságokat, mint a legfrissebb adatok. E szerint 10 olyan település van az agglomerációban, mely e három év alatt a lakossága ötödénél is több új beköltözőt csábított. Közülük is kiemelkedik Nagytarcsa, ahova gyakorlatilag minden harmadik polgár a közelmúltban költözött. E község tágabb környékéről – az élbolyban végzett Szada és Erdőkertes mellett – Mogyoród és Veresegyház is jól szerepelt. Ennek kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy kibontakozni látszik egy új, északkeleti kiköltözési irány. Ezzel szemben a déli – olcsóbbnak tartott – agglomerációs terület most kevésbé tűnik vonzónak. A legkevésbé csábító településeken a beköltözők aránya nem érte el a 10 százalékot.
* Egy-egy település 2019-2021-es népességvonzó indexét úgy számoltuk ki, hogy összeadtuk, mennyien költöztek oda e három év alatt, ezt pedig elosztottuk a település 2019-es lélekszámával. Az így kapott százalékos érték létszámtól függetlenül jellemzi, hogy a település az adott időszakban mennyire vonzotta a beköltözőket. (A kiindulási adatok forrása: KSH)
A mélyebb folyamatokat pontosabban mutatja, ha mérleget vonunk, s a beköltözők számát összevetve az adott időszak alatt távozókéval a vándorlási különbözetet vizsgáljuk. Nagytarcsa, Délegyháza és Szada így is nagyon jól szerepel. Ezen a toplistán már vannak negatív eredményű települések is: Százhalombatta és Dunakeszi kifejezetten rosszul jött ki az elmúlt három év költözködéseiből. Különösen a sokáig slágercélpontnak számító Dunakeszi eredménye lehet meglepő, ám hogy ez nem példátlan, jelzi az is, hogy Budaörs is csak alig szerepelt jobban.
** Egy-egy település 2019-2021-es népességmegtartási indexét úgy számoltuk ki, hogy összeadtuk, mennyien költöztek oda e három évben, majd abból levontuk az onnan elköltözők számát, s ezt a különbséget elosztottuk a település 2019-es lélekszámával. Az így kapott százalékos érték mérettől függetlenül jellemzi, hogy egy település az adott időszakban mennyire tudott profitálni a költözésekből. (A kiindulási adatok forrása: KSH)
Ezek kapcsán Valkó Dávid arra emlékeztet, hogy a nagyon keresett települések ingatlanjai előbb-utóbb megdrágulnak annyira, hogy az már gátja a növekedésnek. Ám ez nem azt jelenti, hogy például Budaörs ne lenne továbbra is vonzó, s ne akarnának sokan odaköltözni. De a felértékelődés elindíthat ezzel párhuzamosan egy távozási hullámot is. A korábban érkezők, érzékelve, hogy időközben felment a házuk, lakásuk ára, igyekezhetnek ezt nyereségre váltani. Így eladják azt, míg maguk olcsóbb helyre költöznek.
