Az általános válságállóság megteremtésében rejlik a siker titka
A cégvezetők a világpolitikai és világgazdasági válságtünetek ellenére is hisznek szervezetük jövőjében, és nem csak bevételeik, hanem foglalkoztatotti létszámuk növekedését is várják: a következő három évben 92 százalékuk szeretné növelni teljes munkaerő-állományát – ez pedig a legmagasabb arány 2020 óta. Jó hír, hogy a cégvezetők háromnegyede szerint nem lesz negatív hatással a cégnél dolgozók létszámára a mesterséges intelligencia, ami a megkérdezettek kétharmadánál első helyen szerepel a jövőbeni fejlesztések között. Ugyanakkor a vezetők 83 százaléka most azt jósolja, hogy három év múlva a cég teljes mértékben visszatér az irodai munkavégzéshez, szemben a 2023-as 64 százalékkal.
A vezérigazgatók egyre érzékenyebbek a külvilágra, az ESG-gondolkodás a mindennapjaik részévé vált, és háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy egy nyereséges üzletrészt is hajlandó lenne eladni, ha az árt a cég megítélésének.
A KPMG 2024-es CEO Outlook kutatásában a világ legjelentősebb piacain több mint 1300, legalább 500 millió USD éves árbevétellel rendelkező vállalat vezérigazgatóját kérdezte arról, hogy hogyan látják a következő három évben vállalatuk üzleti és gazdasági kilátásait, és az ezeket meghatározó trendeket.
A vállalatvezetők a korábbi két évhez hasonlóan idén is kedvezően ítélték meg a világgazdaság és saját cégük növekedési kilátásait. A megkérdezett vezérigazgatók 72 százaléka bizakodik a következő 3 év világgazdasági növekedését illetően, a saját cégük teljesítmény-kilátásairól alkotott képüket pedig jól érzékelteti, hogy 92 százalékuk a vállalati létszám növekedésével számol ugyanezen az időtávon.
A vezérigazgatók optimizmusában elsősorban saját cégeik piacaival kapcsolatos vélekedésük tükröződik vissza. Azt azonban elismerik, hogy a növekedés fenntartása most nagyobb nyomást helyez rájuk, mint korábban: a globális növekedés legnagyobb motorjai akadoznak; az Egyesült Államokban időről időre recessziós félelmek fogalmazódnak meg, Európa pedig számos iparágban dekonjunktúra jeleit mutatja, és a kínai növekedés is kétarcú. A kutatás szerint a megkérdezettek ezt a bőrükön érzik: 72 százalékuk vallotta be, hogy egyre nagyobb rajta a nyomás, hogy biztosítsa vállalkozásának hosszú távú prosperitását. A külső presszió, illetve az olyan belső kihívások, mint a munkaerő továbbképzése és a hibrid munkavégzés, arra kényszerítik őket, hogy agilisak és alkalmazkodóképesek legyenek, miközben a hosszú távú növekedést sem téveszthetik szem elől.
A kockázatok között a globális cégek vezetői most az ellátási láncok sérüléseit és sérülékenységét tették az első helyre. A közelmúltban megsokasodtak az ezzel kapcsolatos események: a globális tengeri szállítmányozást balesetek, cégcsődök és terrortámadások akadályozzák, de a kikötői munkások sztrájkja vagy a kibontakozó vámháború is óriási veszteségeket okozhat. Másodiknak futottak be a működési kérdések, harmadik helyre pedig a kiberbiztonság, és csak ezeket követték a geopolitika, illetve más politikai kockázatok. A felsővezetők nem önmagukban a – jellemzően távoli – konfliktusokban látják a kockázatot, hanem azok saját cégükre gyakorolt hatásában. Úgy vélik azonban, hogy ezekre szervezetük képes megfelelően reagálni. Az elvárásokat érzékelve a vezérigazgatók kiállnak amellett, hogy a jövőbe kell befektetni.
Bár a kockázatok sorrendjében évről évre komoly változások következnek be, számos negatív tényező megítélése meglepő stabilitást mutat. Ilyen tényező a kiberbiztonság, amely a CEO Outlook 10 éves történetében hatszor végzett az első három hely valamelyikén. Ez nem annyira meglepő, ha arra gondolunk, hogy a cégek működését egyre jobban áthatja a digitalizáció. A baj bekövetkeztéhez nem is kell feltétlen rosszindulatú támadás, hiszen a közelmúltban repülőterek, gyárak és logisztikai központok tucatjait kényszerítette leállásra éppen egy biztonsági szoftver hibája.
Befektetés az innovációba: középpontban a mesterséges intelligencia
A KPMG 2024 CEO Outlook szerint a kihívások közül a vállalatvezetőket leginkább a gazdasági bizonytalanság (53 százalék) és a mesterséges intelligencia bevezetéséért folytatott verseny (50 százalék) foglalkoztatja. 64 százalékuk az AI-t 2024-ben a legfontosabb beruházási prioritásként jelölte meg, bár ez a befektetés 63 százalékuk szerint legfeljebb középtávon, a következő három-öt éven belül térül majd meg. A három legfőbb előnynek a megkérdezettek itt a hatékonyság és a termelékenység növelését, a munkaerő felkészültségének javítását és a fokozott szervezeti innovációt látták. Emellett a vezetők tisztában vannak azzal, hogy az új technológiák gyors bevezetése kockázatokkal is jár. 61 százalékuk úgy látja, hogy ezek közül az etikai kihívások a legnehezebben kezelhetők. Felük szerint ad okot aggodalomra a szabályozás, 48 százalékuk szerint pedig a technikai készségek és képességek hiánya. A vezérigazgatók több mint háromnegyede úgy véli, hogy a cégnél az AI nem fogja alapvetően befolyásolni a munkahelyek számát. Eközben azonban mindössze 38 százalékuk gondolja azt, hogy alkalmazottai rendelkeznek a megfelelő készségekkel ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználják a technológia előnyeit, 58 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a generatív AI integrációja miatt át kellett gondolni a belépő szintű pozíciókhoz szükséges készségeket.
Visszaszorulóban a home office?
A KPMG 2024 CEO Outlook azt mutatja, hogy egyre több vállalatvezető szerint csökken majd az otthonról dolgozók aránya. A megkérdezettek 83 százaléka van meggyőződve arról, hogy a következő három éven belül a munkavállalók teljes mértékben visszatérnek az irodába – ez jelentős emelkedés a 2023-ban mért 64 százalékhoz képest. A vezérigazgatók 87 százaléka szerint valószínű, hogy érdekes feladatokkal, fizetésemeléssel vagy előléptetéssel jutalmazzák majd azokat, akik erőfeszítéseket tesznek az irodába való visszatérés érdekében. Érdekesség, hogy az irodai munkavégzésbe vetett hit a vezérigazgatók között az életkorral arányosan növekszik: a 49 alattiak 75 százaléka valószínűsíti középtávon az irodai munkavégzés priorizálását, míg a 60 fölöttieknél 83 százalékos az arány. Említésre érdemes továbbá, hogy a férfi vezetők szignifikánsan nagyobb arányban tartják ezt helyesnek és elvárhatónak, mint a női vezetők.
Szak-, tovább-, átképzés
Noha a hangsúly továbbra is az iroda kontra home office vitán van, a vezérigazgatók elismerik, hogy vannak más, a tehetséggondozással kapcsolatos kérdések is, amelyek befolyásolhatják a jövőbeli növekedést. 31 százalékuk azt mondja, aggódik a munkaerőpiaci változások miatt, mivel nincs elegendő szakképzett dolgozó a sok, hamarosan nyugdíjba vonuló alkalmazott pótlására. Ez részben magyarázatot ad arra is, hogy miért nem valószínűsítik, hogy az AI miatt elbocsátási hullám indulna: az általános munkaerőhiány miatt, ha fel is szabadulna valaki egy pozícióban, cégen belül biztosan akadna más feladat számára. Az érzékelt tehetséghiányra válaszul a vezérigazgatók 80 százaléka szerint a cégeknek a helyi közösségeken belül kellene befektetniük a készségfejlesztésbe és az egész életen át tartó tanulásba, hogy biztosítsák a hozzáférést a jövőbeli tehetségekhez.
Elkötelezettség az ESG iránt
Az elmúlt évtizedben a vezérigazgatók is fokozták elkötelezettségüket az ESG és a fenntarthatóság, mint az értékteremtés forrása iránt. Az első CEO Outlook felmérés idején, 2015-ben a cégvezetők a rizikófaktorok közül a környezeti kockázatot tartották a legkevésbé fontosnak. 2024-re már majdnem negyedük (24 százalékuk) úgy vélekedett, hogy ha nem teljesíti az ESG-elvárásokat, a versenytársak előnyhöz juthatnak. Ezt a kockázatot a saját hivatali idejüket fenyegető veszélynél (21 százalék) és a munkaerő-felvételi kihívásoknál (16 százalék) is előbbre sorolták. A vezetők különösen érzékenyen reagáltak arra, hogy az ESG-kérdések milyen hatással lehetnek a cég iránti bizalomra és a vállalat jó hírére. A válaszadók 76 százaléka hajlandó lenne megválni az üzlet egy olyan nyereséges részétől, amely árt a hírnévnek, míg 68 százalékuk állítja, hogy akkor is állást foglalna egy politikailag vagy társadalmilag vitatott kérdésben, ha az igazgatótanácsnak ezzel kapcsolatban aggályai merülnének fel. Ugyanakkor a vezérigazgatók kétharmada elismeri: nem áll készen arra, hogy megfeleljen az érdekeltek és a részvényesek elvárásainak egy ESG-vel kapcsolatos vizsgálaton. A jelek szerint a vezetők változtatnak az ESG-törekvések kommunikációján – 69 százalékuk az elmúlt 12 hónapban ugyan megtartotta a korábbi, klímapolitikával kapcsolatos stratégiákat, a nyelvezetet és terminológiát azonban az érdekelt felek változó igényeihez igazította.
A vezérigazgatók következő generációja
A KPMG 2024 CEO Outlook az elmúlt évtized tendenciáinak nyomon követése mellett generációs változásokat is feltárt. A fiatalabb, 40 és 49 év közötti vezetők többsége (78 százaléka) érzékel magán nagyobb nyomást a cég hosszú távú prosperitásának biztosítása terén, mint az idősebb, 60-69 éves vezetők (68 százalék). Ugyanakkor a fiatalabb vezérigazgatók nagyobb önbizalommal kezeltek egyes, a szervezetük számára kritikus kérdéseket. Bár idősebb társaikhoz képest kevésbé hiszik azt, hogy cégük képes egyszerre kezelni az összes ESG-prioritást, jobban bíznak abban, hogy képesek lesznek megfelelni az érdekeltek ESG-vel kapcsolatos elvárásainak – a 40-49 évesek 43, az 50-59 évesek 33, míg a 60-69 éves vezetők 30 százaléka gondolta ezt.
