Az általános válságállóság megteremtésében rejlik a siker titka

A globális nagyvállalatok vezérigazgatóinak 72 százaléka továbbra is bízik a gazdasági növekedésben, bár az optimisták aránya a felmérés 10 éves történetében folyamatosan csökkent, a 2015-ben még 93 százalékos szintről – derül ki a KPMG 2024 CEO Outlook kutatásából. A növekedést fenyegető legnagyobb kockázatok között már nem a geopolitikai, politikai bizonytalanságok állnak az első helyen, mint a múlt évben; ezeket és a kiberbiztonsági kérdéseket is megelőzik az ellátási láncok kihívásai és a működési problémák.

Az általános válságállóság megteremtésében rejlik a siker titka

A cégvezetők a világpolitikai és világgazdasági válságtünetek ellenére is hisznek szervezetük jövőjében, és nem csak bevételeik, hanem foglalkoztatotti létszámuk növekedését is várják: a következő három évben 92 százalékuk szeretné növelni teljes munkaerő-állományát – ez pedig a legmagasabb arány 2020 óta. Jó hír, hogy a cégvezetők háromnegyede szerint nem lesz negatív hatással a cégnél dolgozók létszámára a mesterséges intelligencia, ami a megkérdezettek kétharmadánál első helyen szerepel a jövőbeni fejlesztések között. Ugyanakkor a vezetők 83 százaléka most azt jósolja, hogy három év múlva a cég teljes mértékben visszatér az irodai munkavégzéshez, szemben a 2023-as 64 százalékkal.

A vezérigazgatók egyre érzékenyebbek a külvilágra, az ESG-gondolkodás a mindennapjaik részévé vált, és háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy egy nyereséges üzletrészt is hajlandó lenne eladni, ha az árt a cég megítélésének.

A KPMG 2024-es CEO Outlook kutatásában a világ legjelentősebb piacain több mint 1300, legalább 500 millió USD éves árbevétellel rendelkező vállalat vezérigazgatóját kérdezte arról, hogy hogyan látják a következő három évben vállalatuk üzleti és gazdasági kilátásait, és az ezeket meghatározó trendeket.

A vállalatvezetők a korábbi két évhez hasonlóan idén is kedvezően ítélték meg a világgazdaság és saját cégük növekedési kilátásait. A megkérdezett vezérigazgatók 72 százaléka bizakodik a következő 3 év világgazdasági növekedését illetően, a saját cégük teljesítmény-kilátásairól alkotott képüket pedig jól érzékelteti, hogy 92 százalékuk a vállalati létszám növekedésével számol ugyanezen az időtávon.

A vezérigazgatók optimizmusában elsősorban saját cégeik piacaival kapcsolatos vélekedésük tükröződik vissza. Azt azonban elismerik, hogy a növekedés fenntartása most nagyobb nyomást helyez rájuk, mint korábban: a globális növekedés legnagyobb motorjai akadoznak; az Egyesült Államokban időről időre recessziós félelmek fogalmazódnak meg, Európa pedig számos iparágban dekonjunktúra jeleit mutatja, és a kínai növekedés is kétarcú. A kutatás szerint a megkérdezettek ezt a bőrükön érzik: 72 százalékuk vallotta be, hogy egyre nagyobb rajta a nyomás, hogy biztosítsa vállalkozásának hosszú távú prosperitását. A külső presszió, illetve az olyan belső kihívások, mint a munkaerő továbbképzése és a hibrid munkavégzés, arra kényszerítik őket, hogy agilisak és alkalmazkodóképesek legyenek, miközben a hosszú távú növekedést sem téveszthetik szem elől.

A kockázatok között a globális cégek vezetői most az ellátási láncok sérüléseit és sérülékenységét tették az első helyre. A közelmúltban megsokasodtak az ezzel kapcsolatos események: a globális tengeri szállítmányozást balesetek, cégcsődök és terrortámadások akadályozzák, de a kikötői munkások sztrájkja vagy a kibontakozó vámháború is óriási veszteségeket okozhat. Másodiknak futottak be a működési kérdések, harmadik helyre pedig a kiberbiztonság, és csak ezeket követték a geopolitika, illetve más politikai kockázatok. A felsővezetők nem önmagukban a – jellemzően távoli – konfliktusokban látják a kockázatot, hanem azok saját cégükre gyakorolt hatásában. Úgy vélik azonban, hogy ezekre szervezetük képes megfelelően reagálni. Az elvárásokat érzékelve a vezérigazgatók kiállnak amellett, hogy a jövőbe kell befektetni.

Bár a kockázatok sorrendjében évről évre komoly változások következnek be, számos negatív tényező megítélése meglepő stabilitást mutat. Ilyen tényező a kiberbiztonság, amely a CEO Outlook 10 éves történetében hatszor végzett az első három hely valamelyikén. Ez nem annyira meglepő, ha arra gondolunk, hogy a cégek működését egyre jobban áthatja a digitalizáció. A baj bekövetkeztéhez nem is kell feltétlen rosszindulatú támadás, hiszen a közelmúltban repülőterek, gyárak és logisztikai központok tucatjait kényszerítette leállásra éppen egy biztonsági szoftver hibája.

Befektetés az innovációba: középpontban a mesterséges intelligencia

A KPMG 2024 CEO Outlook szerint a kihívások közül a vállalatvezetőket leginkább a gazdasági bizonytalanság (53 százalék) és a mesterséges intelligencia bevezetéséért folytatott verseny (50 százalék) foglalkoztatja. 64 százalékuk az AI-t 2024-ben a legfontosabb beruházási prioritásként jelölte meg, bár ez a befektetés 63 százalékuk szerint legfeljebb középtávon, a következő három-öt éven belül térül majd meg. A három legfőbb előnynek a megkérdezettek itt a hatékonyság és a termelékenység növelését, a munkaerő felkészültségének javítását és a fokozott szervezeti innovációt látták. Emellett a vezetők tisztában vannak azzal, hogy az új technológiák gyors bevezetése kockázatokkal is jár. 61 százalékuk úgy látja, hogy ezek közül az etikai kihívások a legnehezebben kezelhetők. Felük szerint ad okot aggodalomra a szabályozás, 48 százalékuk szerint pedig a technikai készségek és képességek hiánya. A vezérigazgatók több mint háromnegyede úgy véli, hogy a cégnél az AI nem fogja alapvetően befolyásolni a munkahelyek számát. Eközben azonban mindössze 38 százalékuk gondolja azt, hogy alkalmazottai rendelkeznek a megfelelő készségekkel ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználják a technológia előnyeit, 58 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a generatív AI integrációja miatt át kellett gondolni a belépő szintű pozíciókhoz szükséges készségeket.

Visszaszorulóban a home office?

A KPMG 2024 CEO Outlook azt mutatja, hogy egyre több vállalatvezető szerint csökken majd az otthonról dolgozók aránya. A megkérdezettek 83 százaléka van meggyőződve arról, hogy a következő három éven belül a munkavállalók teljes mértékben visszatérnek az irodába – ez jelentős emelkedés a 2023-ban mért 64 százalékhoz képest. A vezérigazgatók 87 százaléka szerint valószínű, hogy érdekes feladatokkal, fizetésemeléssel vagy előléptetéssel jutalmazzák majd azokat, akik erőfeszítéseket tesznek az irodába való visszatérés érdekében. Érdekesség, hogy az irodai munkavégzésbe vetett hit a vezérigazgatók között az életkorral arányosan növekszik: a 49 alattiak 75 százaléka valószínűsíti középtávon az irodai munkavégzés priorizálását, míg a 60 fölöttieknél 83 százalékos az arány. Említésre érdemes továbbá, hogy a férfi vezetők szignifikánsan nagyobb arányban tartják ezt helyesnek és elvárhatónak, mint a női vezetők.

Szak-, tovább-, átképzés

Noha a hangsúly továbbra is az iroda kontra home office vitán van, a vezérigazgatók elismerik, hogy vannak más, a tehetséggondozással kapcsolatos kérdések is, amelyek befolyásolhatják a jövőbeli növekedést. 31 százalékuk azt mondja, aggódik a munkaerőpiaci változások miatt, mivel nincs elegendő szakképzett dolgozó a sok, hamarosan nyugdíjba vonuló alkalmazott pótlására. Ez részben magyarázatot ad arra is, hogy miért nem valószínűsítik, hogy az AI miatt elbocsátási hullám indulna: az általános munkaerőhiány miatt, ha fel is szabadulna valaki egy pozícióban, cégen belül biztosan akadna más feladat számára. Az érzékelt tehetséghiányra válaszul a vezérigazgatók 80 százaléka szerint a cégeknek a helyi közösségeken belül kellene befektetniük a készségfejlesztésbe és az egész életen át tartó tanulásba, hogy biztosítsák a hozzáférést a jövőbeli tehetségekhez.

Elkötelezettség az ESG iránt

Az elmúlt évtizedben a vezérigazgatók is fokozták elkötelezettségüket az ESG és a fenntarthatóság, mint az értékteremtés forrása iránt. Az első CEO Outlook felmérés idején, 2015-ben a cégvezetők a rizikófaktorok közül a környezeti kockázatot tartották a legkevésbé fontosnak. 2024-re már majdnem negyedük (24 százalékuk) úgy vélekedett, hogy ha nem teljesíti az ESG-elvárásokat, a versenytársak előnyhöz juthatnak. Ezt a kockázatot a saját hivatali idejüket fenyegető veszélynél (21 százalék) és a munkaerő-felvételi kihívásoknál (16 százalék) is előbbre sorolták. A vezetők különösen érzékenyen reagáltak arra, hogy az ESG-kérdések milyen hatással lehetnek a cég iránti bizalomra és a vállalat jó hírére. A válaszadók 76 százaléka hajlandó lenne megválni az üzlet egy olyan nyereséges részétől, amely árt a hírnévnek, míg 68 százalékuk állítja, hogy akkor is állást foglalna egy politikailag vagy társadalmilag vitatott kérdésben, ha az igazgatótanácsnak ezzel kapcsolatban aggályai merülnének fel. Ugyanakkor a vezérigazgatók kétharmada elismeri: nem áll készen arra, hogy megfeleljen az érdekeltek és a részvényesek elvárásainak egy ESG-vel kapcsolatos vizsgálaton. A jelek szerint a vezetők változtatnak az ESG-törekvések kommunikációján – 69 százalékuk az elmúlt 12 hónapban ugyan megtartotta a korábbi, klímapolitikával kapcsolatos stratégiákat, a nyelvezetet és terminológiát azonban az érdekelt felek változó igényeihez igazította.

A vezérigazgatók következő generációja

A KPMG 2024 CEO Outlook az elmúlt évtized tendenciáinak nyomon követése mellett generációs változásokat is feltárt. A fiatalabb, 40 és 49 év közötti vezetők többsége (78 százaléka) érzékel magán nagyobb nyomást a cég hosszú távú prosperitásának biztosítása terén, mint az idősebb, 60-69 éves vezetők (68 százalék). Ugyanakkor a fiatalabb vezérigazgatók nagyobb önbizalommal kezeltek egyes, a szervezetük számára kritikus kérdéseket. Bár idősebb társaikhoz képest kevésbé hiszik azt, hogy cégük képes egyszerre kezelni az összes ESG-prioritást, jobban bíznak abban, hogy képesek lesznek megfelelni az érdekeltek ESG-vel kapcsolatos elvárásainak – a 40-49 évesek 43, az 50-59 évesek 33, míg a 60-69 éves vezetők 30 százaléka gondolta ezt.


Gajdos László: 2,1 milliárd forintos program indul az állatvédelmi civil ellátórendszer fejlesztésére

A kormány 2,1 milliárd forintos programot indít az állatvédelmi civil ellátórendszer fejlesztésére és működésének stabilizálására - közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán szombaton.
2026. 11. 21. 19:00
Megosztás:

Csaknem 82 milliárddal támogatja a kormány a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását

Csaknem 82 milliárd forinttal támogatja a kormány a jövő évben a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Ez 31 ezer megváltozott munkaképességű embert érint - olvasható a kormány szombati Facebook-bejegyzésében.
2026. 11. 21. 18:00
Megosztás:

Washington januárig békemegállapodást szeretne elérni Oroszország és Ukrajna között

Az amerikai kormány azt szeretné, ha Ukrajna január elejéig békemegállapodást érne el Oroszországgal - írta több forrás egybehangzó értesüléseit idézve pénteken a Financial Times.
2026. 11. 21. 17:00
Megosztás:

Megszólalt a minisztérium: a szülők és testvérek is segíthetnek a Wekerle Plusz hitelnél anélkül, hogy elveszítenék saját hitellehetőségüket

Fontos kérdést tisztázott a minisztérium a Wekerle Plusz hitellel kapcsolatban: azok a szülők és testvérek, akik adóstársként segítik családtagjuk lakásvásárlását, később maguk is igényelhetik a támogatott kölcsönt. Az adóstársi részvétel tehát nem használja fel a saját hitelfelvételi lehetőségüket. Egy 50 millió forintos Wekerle Plusz hitel havi törlesztőrészlete új lakásnál mintegy 237 ezer, használt ingatlannál közel 292 ezer forint lehet, amihez legalább 475–585 ezer forintos nettó jövedelem szükséges.
2026. 11. 21. 16:00
Megosztás:

A dollárhoz kötik az értékét, mégis az euró kamatára hathat a stabilcoin

Mi köze egy dollárhoz kötött kriptopénznek ahhoz, hogy milyen kamat mellett vehet fel hitelt egy európai vállalkozás? A kapcsolatot azok az amerikai állampapírok és bankbetétek teremtik meg, amelyekből a stabilcoinok kibocsátói kifizetik a pénzüket visszakérő ügyfeleket. Olaf Sleijpen holland jegybankelnök szerint egy tömeges visszaváltási hullám olyan messzire gyűrűzhet, hogy végül az Európai Központi Banknak is újra kell gondolnia a kamatpolitikáját.
2026. 11. 21. 15:00
Megosztás:

A Bitcoin is megérezte az AI-részvények zuhanását – elesett a 60 000 dolláros szint

Pénteken még 62 000 dollár közelében forgott a bitcoin, az amerikai kereskedésben viszont már 59 610 dolláron is jegyezték. Július óta először került 60 000 dollár alá a legnagyobb kriptovaluta, miután a mesterséges intelligenciához kötődő részvények eladási hulláma a kriptopiacot is elérte.
2026. 11. 21. 14:00
Megosztás:

Mi történik, ha nemcsak az e-mail áll le, hanem az AI is?

Számos vállalat ma már olyan integrált, felhőalapú munkakörnyezetben dolgozik, amelyben az e-mail, a csapatkommunikáció, a dokumentumkezelés és a beépített AI-asszisztens egyetlen ökoszisztémára épül. Amikor egy ilyen platform zavart szenved a szervezetek nemcsak a kommunikációs csatornáikat, hanem az AI-támogatást is elveszíthetik.
2026. 11. 21. 13:00
Megosztás:

Gajdos László: a mélypont óta nyolc centiméterrel nőtt a Balaton átlagvízszintje

Az októberi eleji 29 centiméteres mélypont óta 8 centimétert emelkedett a Balaton átlagvízszintje - közölte Gajdos László élő környezetért felelős miniszter pénteki Facebook-bejegyzésében.
2026. 11. 21. 12:00
Megosztás:

Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar államadós-osztályzat kilátását a Moodys

Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar államadósság-kötelezettségek osztályzati kilátását pénteken a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését. A cég egyidejűleg megerősítette a Magyarországra érvényben tartott "Baa2" szintű, befektetési ajánlású hosszú távú szuverén adósságkibocsátói besorolását.
2026. 11. 21. 11:00
Megosztás:

Ne várjunk januárig: a jövőre tervezett pénzügyi előrelépésért idén is sokat tehetünk

Az év vége sok háztartás számára a nagyobb kiadások időszaka, ugyanakkor ilyenkor érkezhet meg a munkahelyi jutalom, a tizenharmadik havi fizetés vagy az éves bónusz is. Ha ezekből az összegekből lehetőségünk van félretenni, érdemes kihasználni a lehetőséget, egy jó döntéssel ugyanis a jövő évi megtakarításokat is megalapozhatjuk, sőt akár jelentős adó-visszatérítéssel is számolhatunk.
2026. 11. 21. 10:00
Megosztás:

Az uniós költségvetés is terítékre kerül a V4-es pozsonyi miniszterelnöki csúcson

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
2026. 11. 21. 08:00
Megosztás:

FAO: Az élelmiszer-alapanyagok globális kínálata továbbra is bőséges, ám a kockázatok növekszenek

Általánosságban nézve továbbra is stabilak a globális mezőgazdasági árukészletek, különösen a búzáé és a szemesgabonáké, bár a rizs, a cukor és a növényi olajok esetében már vegyesebb a kép. Az árupiacok és a kereskedelmi folyamatok ennek ellenére továbbra is ki vannak téve az időjárási viszonyoknak, a logisztikai és politikai bizonytalanságnak, derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által ma közzétett új jelentésből.
2026. 11. 21. 07:00
Megosztás:

Már 48 vidéki városban lehet online megnézni, mennyit érhet egy lakás

Huszonhét új településsel bővült a Duna House online lakásárbecslője, a DH Saccoló. Budapest mellett már 48 vidéki városban lehet néhány adat megadásával tájékoztató árat kérni egy lakásra. Az újak között van Dunakeszi, Vác, Szentendre, Sopron, Miskolc, Szolnok és Siófok is. A Duna House hálózatában ezeken a településeken 2025 eleje óta jellemzően 41 millió forintért keltek el a lakások, a legdrágább és a legolcsóbb város között azonban két és félszeres a különbség.
2026. 11. 21. 06:00
Megosztás:

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a Heim Pál Gyermekkórház nevében

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a beteg gyerekek helyzetével visszaélve, karácsonyi adományozásra a Heim Pál Gyermekkórház nevében - közölte az intézet pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 21. 05:00
Megosztás:

MRTV-pályázat - Szabó Stein Imre és Kert Attila jutott a második szavazási körbe

Szabó Stein Imre és Kert Attila kapta a legnagyobb támogatottságot a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók közül a Független Közmédia Testület (FKT) péntek esti szavazásán, őket szombaton ismét meghallgatja a vállalat tulajdonosi jogait gyakorló grémium.
2026. 11. 21. 04:00
Megosztás:

Törvényt hoztak! A cigikereskedelmi mutyi megszűnik, mi lesz a trafikokkal?

Lázár János, korábbi miniszter nevéhez nem csak a vasútrombolás köthető, hanem az Országos Dohányboltellátó (ODBE), azaz a dohány mutyi kiépítése is. Ennek a cégnek a tulajdonosai érdemi verseny nélkül, az elmúlt 10 évben közel 67 milliárd forint adózott nyereségre tettek szert. Ennek a gyakorlatnak most véget vetünk! - olvashatjuk Borsós Gabriella Tisza-képviselő FB oldalán.
2026. 11. 21. 03:00
Megosztás:

Nyugdíjas igazolvány 2027 - Mire jó, mire jogosít?

Egy 63 éves asszony, aki a Nők 40 programmal ment nyugdíjba, díjmentesen vonatozhat Budapestre. Ha a pályaudvarról metróval folytatja az útját, ahhoz már jegyre vagy bérletre lesz szüksége. A vele utazó, 66 éves férje viszont akkor is díjmentesen szállhat fel a vonatra és a metróra, ha még dolgozik, és soha nem igényelt nyugdíjat. Hogyan lehetséges ez?
2026. 11. 21. 02:00
Megosztás:

Ennyi lesz a cukor és az étolaj ára decembertől: 2 nagy változás jöhet

Komoly meglepetést hozhat a december a magyar élelmiszerboltokban: miközben a kristálycukor ára jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, az étolajért egyre többet kell fizetni.
2026. 11. 21. 01:00
Megosztás:

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny 2026-os nyerteseit

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny idei nyerteseit: város kategóriában Tatabánya és Hatvan, község kategóriában Alsóörs és Kisbodak érdemelte ki a fődíjat a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) és a Visit Hungarytől, Budapest Főváros Fődíját pedig a VIII. kerület kapta.
2026. 11. 21. 00:05
Megosztás:

Szigorúbb ellenőrzések a közbeszerzéseknél: több száz szervezet került nyilvántartásba

A Közbeszerzési Hatóság fokozott ellenőrzéseinek eredményeként 2025. szeptember és 2026. november között mintegy 640 szervezet, elsősorban állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság regisztrált az ajánlatkérői nyilvántartásba, vagyis került be a közbeszerzési törvény hatálya alá, míg egy évvel korábban ez a szám 291 volt. A Hatóság a takarékosabb, átláthatóbb és fenntarthatóbb közpénzfelhasználás érdekében további fejlesztéseket is javasol.
2026. 11. 20. 23:00
Megosztás: