Az emelkedő hozam és a magas szóródás újradefiniálja a kötvénypiacokat
A headline mutató mögött azonban az ágazatok, a minősítések és az egyes kibocsátók közötti szóródás továbbra is szokatlanul jelentős. A magas hozamú amerikai szektorok év eleje óta nyújtott teljesítménye továbbra is széles skálán mozog: a szpredek az ágazatok nagyjából egyik fele esetében szűkülnek, a másik fele esetében pedig tágulnak. A legerősebb teljesítményt nyújtó ágazat (az energia), és a leggyengébb eredményt felmutató szektor (a kábeltelevíziózás) szpredváltozása között kb. 350 bázispontos különbség van. A minősítések közötti eltérések is nőttek. A CCC-minősítésű papírok szpredjei az elmúlt hónapokban a BB- és B-minősítésű hitelekével ellentétes irányban mozdultak el, az összességében stabil piaci körülmények ellenére.
„A globális kötvénypiac kezd túllépni a következő 25 bázispontos jegybanki kamatvágásról szóló, viszonylag szűk körű vitán” – mondja Al-Hilal István, a Fidelity közép-kelet-európai vezetője. „A kérdés egyre inkább az, hogy mekkora kompenzációra van szükségük a befektetőknek ahhoz, hogy kötvényben tartsák a pénzüket ma, amikor a befektetési környezetet volatilisabb infláció, komoly költségvetési hiányok, nagy összegű államadósságok, hatalmas vállalati beruházások és kevésbé kiszámítható kínálati környezet jellemzi.”
A CCC-minősítésű kötvények gyengélkedése két kérdést vet fel: egyrészt hogy képes-e a szegmens talpra állni, másrészt hogy szélesebb körben is elterjedhet-e a piac alsó szegmensében jelentkező feszültség. A CCC-minősítésű kötvények átlagos kuponja körülbelül 7,9 %, míg az átlagos hozam 13,7 %. Ez a különbség sok gyengébb hitelfelvevő számára megnehezíti a hagyományos refinanszírozást, amennyiben sem alapvető mutatóik, sem a piaci feltételek nem javulnak jelentősen. A közelmúlt tapasztalatai szintén azt mutatják, hogy a magántőke-alapok által finanszírozott, problémás szinteken forgó kötvényekkel nem árt az óvatosság. Jelenleg azonban nem valószínű, hogy a problémás szegmens szélesebb piaci láncreakciót váltana ki. Az 1000 bázispontnál magasabb opcióval kiigazított hozamfeláron (OAS) forgó kötvények névérték alapján az amerikai magas hozamú indexnek csupán körülbelül 4 %-át teszik ki.
Az adatközpontoktól származó kibocsátások volumene továbbra is jelentős, de a befektetők júliusban szelektívebbé váltak, amikor az ágazati szpredek körülbelül 100 bázisponttal tágultak. Az AI és az adatközpontok területén működő kibocsátók egyre inkább saját adósminősítési mutatóik alapján, és nem egyetlen tematikus csoportként kereskednek. Az ágazat fejlődésével a befektetőknek minden egyes kötvényjegyzést külön-külön kell majd értékelniük, különös figyelmet fordítva a bérlők minőségére, a hitelbiztosításra, a strukturális védelmi mechanizmusokra, az építési kockázatokra, a szerződéses feltételek minőségére, valamint a működési engedélyekhez és az energiaellátáshoz való hozzáférésre.
Az állampapírok már beárazzák a magasabb inflációt, valamint a durációs és a kínálati kockázatot, a kötvénypiacok azonban egyelőre nem árazták be a vállalati fizetőképesség vagy a nemteljesítési kockázat érdemi romlását. A hitelszpredek kétségtelenül szűkek, így viszonylag kevés mozgástér maradt arra az esetre, ha a makrogazdasági környezet romlana. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a legutóbbi mozgás elsősorban kamatláb-eseménynek tekinthető, nem pedig szélesebb körű hitelpiaci eseménynek.
Mivel a headline értékeltségek viszonylag szűkek, a mögöttes különbségek viszont szokatlanul nagyok, a jelenlegi környezetben továbbra is érdemes a fegyelmezett hitelkiválasztásra helyezni a hangsúlyt. A kötvénybefektetések mellett szóló stratégiai érvek egyre erősebbek. Minden hozamemelkedés erősíti a mögöttes jövedelemtermelési lehetőségeket, ezzel egyidőben viszont a szigorodó pénzügyi feltételek növelik annak valószínűségét, hogy a gazdasági lendület végül lassulni fog.
