Bankok kontra új építményi jog – ki nyer?

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénzintézetek nem alkalmaznak szakaszos hitelkifizetést, így az ügyfelek egyelőre nem élvezhetik az új szabályozás előnyeit. A hitel folyósítására csak akkor kerül sor, ha az ingatlan teljesen elkészült, rendelkezik jogerős használatbavételi engedéllyel, és az albetétesítés is megtörtént. Ez gyakorlatilag kizárja az építkezés alatti finanszírozást, amelyet a szabályozás ösztönözni szeretett volna.

Bár a jogszabály akár 3 (+1) éves időkeretet is lehetővé tesz a projektek számára, a bankok jellemzően ennél rövidebb idővel számolnak. A legtöbb esetben legfeljebb 2 évig tartják fenn a hitelkeretet, de ennél rövidebb határidők is gyakoriak: például a CIB Bank 11 hónapot, az MBH Bank 540 napot, az UniCredit pedig 12 hónapot kínál, opcionális hosszabbítással.

Ha az építkezés elhúzódik, a bank új hitelbírálatot írhat elő. Ez ismételt jövedelemvizsgálatot, dokumentumok benyújtását és új értékbecslést jelent. Komoly kockázatot jelent, hogy az ügyfél hitelképessége időközben romolhat, ami kedvezőtlenebb hitelfeltételekhez vezethet.

„Jelentős eltérés látható az új jogi szabályozás és a banki gyakorlat között. Miközben a cél a lakásépítések felgyorsítása és a korábbi finanszírozás biztosítása lenne, a bankok egyelőre kivárnak a kockázatok miatt. A következő hetek döntőek lehetnek abban, hogy közeledik-e egymáshoz a gyakorlat és a szabályozói szándék” – mondta Garam Dániel, a money.hu hitelszakértője.

A money.hu értesülései szerint több banknál még zajlik az új szabályok értelmezése, és várhatóan április közepére derül ki, hogy mennyire igazítják működésüket a jogalkotói elképzelésekhez.