Bővülnek az áldozatsegítők

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az együttműködési megállapodások aláírása után elmondta, a tárca nagy hangsúlyt fektet az áldozatsegítő rendszer bővítésére, a területi lefedettség növelésére, ezt szolgálja a már több mint százötven együttműködő partner.

Büszkék vagyunk nemzetiségeinkre - hangoztatta az államtitkár, kiemelve, a Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, kultúrájuk és anyanyelvük ápolásához. A magyar a Kárpát-medence legnagyobb nemzeti kisebbsége, viszonosságban reménykedünk - fogalmazott Répássy Róbert.

Kitért arra, hogy a minisztérium az együttműködés keretében az ismeretterjesztő, áldozatirányító tevékenységen kívül támogatást vár a nemzetiségektől a jogi segítők toborzásában és képzésében is, hogy az ország egész területén biztosítani tudják ezt a szolgáltatást.

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a nemzetiségek is hasznosnak fogják találni az együttműködést, amikor olyanoknak kell információt adniuk, akik nem tudnak jól magyarul, ha például idelátogató rokonok kerülnek bajba. Arra kérte a nemzetiségek képviselőit, hogy utazási irodáknak is továbbítsák a szórólapokat.

Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek tagjai áldozattá válás esetén, a "legkiszolgáltatottabb élethelyzetben" is anyanyelvükön tájékozódhassanak az elérhető segítségről.

Hangsúlyozta: a nemzetiségek jelen vannak a közigazgatásban, oktatásban, közéletben; a társadalom minden szintjén aktívak, államalkotó tényezők, erős jogi háttér biztosítja önazonosságuk megőrzését. Az, hogy államalkotó tényezők, azt is jelenti, hogy osztoznak a magyar társadalomért való felelősségben, aktívan közreműködnek jobbításában - fogalmazott a helyettes államtitkár.

Hozzátette: e felelősség jegyében a nemzetiségek nyitottak voltak a közös munkára, lefordították saját nyelvükre a plakátokat, tájékoztató kiadványokat, és az együttműködés keretében ezentúl maguk is részt vállalnak a áldozatsegítő központok munkájában.

Fontos, hogy az áldozatsegítő szolgáltatás a lehető leggyorsabban elérhető legyen, az áldozatok mielőbb értesüljenek jogaikról; az áldozatoknak tudniuk kell, hogy van segítség - hangoztatta Fürjes Zoltán. Leszögezte, az állam felelősséggel tartozik a bajba jutottakért; a kulcsszó a szolidaritás, ezért épült ki az áldozatsegítő hálózat állami, egyházi és civil szereplők közreműködésével.

Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője, a magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke örömét fejezte ki, amiért a nemzetiségek aktív részesei lehetnek az áldozatsegítő központok munkájának, ugyanakkor azt kívánta, hogy minél kevesebbszer legyen erre szükség, emlékeztetve arra, hogy cél az áldozattá válás megelőzése is.

A nemzetiségi nyelvekre lefordított áldozatsegítő kiadványokat Király Nóra, az IM áldozatsegítő központok tevékenységének kommunikálásáért felelős miniszteri megbízottja adta át a bolgár, görög, német, román, horvát, lengyel, örmény, ruszin, szlovák, szlovén, szerb és ukrán nemzetiségi önkormányzat képviselőinek.