Diákok állhatnak az alkalmi és idénymunkások helyébe?
A február 1-jétől életbe lépett törvényi változások nehéz helyzetbe hozták azokat a vállalkozásokat, amelyek eddig az egyszerűsített foglalkoztatás (továbbiakban EFO) rendszerében foglalkoztattak munkavállalókat. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1300-ról 2200 forintra (+69%) alkalmi munkánál 2700-ról 4400 forintra (+63%), míg filmipari statiszta alkalmi munka esetében 8000-ről 8700 forintra (+9%) nőtt a naponta fizetendő közteher mértéke. Ráadásul idén egy munkavállaló már csak maximum 120 napot dolgozhat az EFO keretében – korábban ez a limit csak az ugyanannál a foglalkoztatónál letöltött napokra vonatkozott.
A probléma súlyát jelzi, hogy eddig – szezontól függőben – a 3,7 millió versenypiaci munkavállaló 4-5 százalékát 150-180 ezer főt foglalkoztattak EFO keretében. Számos szektorban az állandó foglalkoztatás helyett ez a forma volt képes biztosítani a megfelelő működést. A mezőgazdaságban jellemzően idénymunkákra, a vendéglátásban jellemzően a nyári csúcsszezon idején kellenek olyan munkavállalók, akikre az adott időszakon kívül nincs szükség akkora létszámban. A filmipari statisztákra szintén csak egy-egy adott forgatási időszakban van szükség. De az építőipari és logisztikai cégek működésében is léteznek olyan munkafázisok, csúcsidőszakok, amikor az egyszerű napi, online bejelentéssel működő alkalmi munka jelent megoldást.
Felértékelődhet a diákmunka
„A közterhek drasztikus emelésére a vállalkozások jelentős része dönthet az EFO elhagyása mellett. Ismét növekedhet a szürke- és feketegazdaság súlya a foglalkoztatásban, ám aki nem kívánja vállalni a szabálytalan foglalkoztatással járó kockázatokat, annak a diákmunka nyújthat kézenfekvő alternatív lehetőséget” – jelentette ki Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója.
A diákok alkalmazása idény- és alkalmi munkák esetén számos előnnyel jár: többségük eleve a rugalmas foglalkoztatási formákat keresi, szünidőkben kifejezetten keresik is az idénymunkákat, és örömmel vállalnak statiszta- és hostess szerepeket is. Az átlagos EFO-s pozíciókra jelentkező állománnyal szemben kvalifikáltabb, sok esetben magasabb kompetenciával bíró munkavállalói kört alkotnak. Minimális az adminisztrációs teher, hiszen egyre több olyan iskolaszövetkezet működik, amely egy egyszerű, online felületen keresztül működteti a teljes diákfoglalkoztatási rendszert. Adózás szempontjából is minden terhet levesznek a munkáltatóról. Emellett a 25 év alattiak ÁFÁ-t sem fizetnek, így bruttó órabérük - egy bizonyos szint alatt – a nettóval egyezik meg.
Jelentősen nőtt a diákmunka költségelőnye
Különösen az alkalmi munka és a statiszta feladatok ellátásánál lett kiugró a diákok költségelőnye a mostani jogszabályi változások nyomán. Alkalmi munkánál napi nyolcórás munkát feltételezve egy diák után közel 2400, míg egy EFO-s után immár 4400 forintnyi költséget kell kifizetni. Statiszták esetében pedig a mintegy 2400 forinttal szemben 8700 forint költségtömeg áll fejenként.
De mi lesz az EFO-ban foglalkoztatottak tömegével?
A cégek egy része várhatóan továbbra is alkalmaz majd egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalókat, ám ez a létszám várhatóan jelentősen vissza fog esni az előző évekhez képest. A 120 napos szigorítás miatt azokat, akik már közelítik a határértéket, hosszabb, több hetes projektekben már nem fogják alkalmazni. Mindezek miatt várhatóan megnövekszik majd a részben vagy teljesen bejelentés nélkül foglalkozatottak köre. Ugyanakkor az intézkedés generálhat egy újabb hullámot a külföldön munkát keresők létszámában is.
Munkavállalóként számos okból lehet kézenfekvő választás az EFO. Sokan a már meglévő munkájuk mellé keresnek ideiglenes kereseti lehetőséget, amit ily módon legális keretek között tudnak elérni. Azoknak is kiváló lehetőség ez a forma, akik nem minden nap, csak hektikusan tudnak rendelkezésre állni egy munka elvégzésére.
Van emellett egy szintén sokakat érintő szempont is: a az EFO keretében kifizetett munkabér nem tiltható le köztartozás vagy egyéb ok miatt. Mindazok számára, akik a behajtási intézkedések miatt elkerülik a folyamatos foglalkoztatást, ismét a feketegazdaság lehet a menekülőút.
„A munkaerőpiac eddig zajló folyamatos kifehérítésének elért eredményeinek megtartása érdekében célszerű lehet újragondolni a magáncsőd intézményét is, amely az évtizedes fennállása óta jelenlegi formájában nem volt képest áttörést elérni a munkaerőpiacon” – tette hozzá a Trenkwalder szakembere.
