Drágulás és szigorúbb ellenőrzések jönnek a transzferár-szabályozásban

Az EY kutatásában résztvevő szakemberek háromnegyede (76%) számára komoly kihívást jelent a nemzetközi adózásban világszerte bevezetett reformok mértéke és összetettsége, mint például a globális társasági minimumadóra irányuló kezdeményezés. Tízből hét számviteli vezető (71%) szerint a változások miatt nőni fognak a transzferárazáshoz kötődő költségek – nagy részük (30%) legalább tíz százalékos áremelkedésre számít a következő három évben.
 
A döntéshozók 61 százaléka ezért két éven belül megváltoztatná a transzferárazási gyakorlatát. Ennek oka elsősorban az üzleti modell- (52%) vagy az ellátási lánc átalakulása (43%), a hibrid munkavégzés elterjedése (46%), illetve a fenntarthatósági és társadalmi (ESG) szempontok érvényesítése (36%).
 
„Az adóhatóságok egyre átfogóbban ellenőrzik a több országban is tevékenykedő, multinacionális vállalatokat. Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) helyett a Pénzügyminisztérium fogja az előzetes ármegállapítási eljárási (APA) kérelmeket elbírálni, és egy külön főosztályt is felállított az adóügyi, konkrét cégeket érintő nemzetközi koordinációra. Ez közvetlen és kézzelfogható hatással lesz a transzferárazással foglalkozó adóosztályokra. A hibák, és ezáltal a súlyos pénzbüntetések elkerülése érdekében érdemes tapasztalt külső szakértőt is bevonni a folyamatba” – hangsúlyozta Lipták Zoltán, az EY adótanácsadási szolgáltatások részlegének partnere.
 
A megkérdezett szakemberek egyetértenek abban, hogy a transzferárazás területén egyre gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésekre lehet számítani világszerte. A kutatásban résztvevők 65 százaléka több vizsgálatra, 53 százaléka az iratok egyre alaposabb átnézésére is számít, míg 48 százalékuk ezen felül a nemzetközi üzletek és akár egész ellátási láncok részletbe menő ellenőrzését is elképzelhetőnek tartja.