Drasztikusan csökkentek az önkéntes nyugdíjpénztári tagok megtakarításait terhelő befektetési költségek
A jegybank tájékoztatása szerint a korrigált díjterhelési mutató 0,78-ról 0,69 százalékra csökkent. A klasszikus díjterhelési mutató a nyugdíjpénztári vagyonhoz, míg a korrigált mérőszám egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus vagyonához viszonyítja a tagdíjból működésre levont költségeket.
Az MNB kiemelte: ilyen mértékű éves csökkenésre az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója számításának 2002-es kezdő időpontja óta nem volt példa. A pénztártagok díjterhelése az elmúlt közel két évtizedben összességében folyamatosan csökkent, mára a 2002-es érték kevesebb mint 40 százaléka.
A díjterhelés összetevőit tekintve a működési díjterhek érdemben nem változtak tavaly, korrigált értékük az előző évvel azonosan 0,32 százalék volt. A befektetési díjterhek a 2019-es 0,46-ról 0,37 százalékra csökkentek tavaly. A mérséklődés itt elsősorban a pénztárak által kifizetett vagyonkezelési sikerdíjak visszaesésével, egyes esetekben pedig a vagyonkezelési alapdíjak, illetve a sikerdíjszámítás módszerének megváltoztatásával magyarázható - közölte az MNB.
A jegybank ajánlása alapján kiszámított, átlagos 30 éves pénztári teljes költségmutató (TKMNyp) 0,85 százalék volt tavaly a pénztárszektorban, ami gyakorlatilag stagnálást jelent az előző évhez képest. Ennél a mutatószámnál is jelentős különbségek vannak a szektor szereplői között, az aktuális 30 éves értékek 0,19-1,68 százalék között szóródnak - tették hozzá a közleményben.
Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok egyaránt azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszú távon 1 százalék alatt marad. A pénztári szektor így, más megtakarítási formák költségeivel összevetve változatlanul versenyképes öngondoskodási formát kínál az idős korukra előtakarékoskodó állampolgároknak - hangsúlyozta az MNB.
