Duráció - még nincs itt a bearish hangulat ideje

Az infláció visszatért (és marad is)

Bár a rendelkezésre álló pénzmennyiség növekedési üteme már alacsonyabb, mint a 2021-es csúcspontja idején volt, historikusan ma is magasnak számít. Ez várhatóan az árfolyamokra is hatással lesz. A jelenlegi és a 2008-at követő időszak közötti nagy különbség, hogy akkoriban a rendelkezésre álló pénzmennyiséget folyamatosan lecsapolták, mivel a bankok a likviditást a Fednél parkoltatták, hogy újraképezzék a tőketartalékaikat. Ma a bankok mérlegei viszonylag egészségesek, ezért a Fed ösztönző intézkedései számottevően megnövelték a pénzkészleteket.  Globális szinten a járvány után a jegybanki likviditás volt a kockázatos eszközök fő motorja: 18 hónap alatt 17 ezer milliárd USD összegű hitel keletkezett.

Forrás: Refinitiv, Fidelity International, 2021. október
Kék: US M2 pénzkészlet növekedése (év/év alapon, %-ban)

Mindez a beszállítóknál jelentkező szűk keresztmetszetekkel és a globalizáció megzabolázásával karöltve olyan körülményeket teremtett, hogy az infláció tartósabb lesz, mint sokan remélték.

A tapering volatilitást okozhat

A növekvő infláció miatt a jegybankokra nagy nyomás nehezedik, hogy szigorítsák a monetáris politikát. A Fed már utalt is arra, hogy 2022 közepéig gyorsított ütemben fogja kivezetni az eszközvásárlási programját, és arra is, hogy a kamatemelések az eddig jelzettnél korábban, már 2023-ban megkezdődhetnek. A Fed fenti szándékával párhuzamosan az USA államkincstára várhatóan feltölti a 2021 eleje óta jócskán lecsökkent egyenleget mutató általános számláját. Az ösztönzők e visszafogása rövid távú kötvénypiaci volatilitást, emelkedő kincstárjegy-hozamokat és táguló hitelszpredeket idézhet elő.

A hatalmas adósságállományok miatt a jegybankoknak alacsonyan kell tartaniuk az alapkamatokat

Ettől függetlenül nem valószínű, hogy 2022-ben olyan hirtelen szigorításokra kerülne sor, mint amitől sokan tartanak. A jegybankoknak a kamatlábakat még a strukturális inflációval szembesülve is hosszabb időn át, legalább az évtized végéig alacsonyan kell tartaniuk. Ennek oka az állami és privát adósságállomány nagyságrendje, melynek összege az Institute of International Finance szerint 2021-ben új rekordot döntött (296 ezer milliárd USD, a globális GDP több mint 350%-a). Az infláció elleni, „kerül, amibe kerül” jellegű küzdelem, amilyent a Volcker-vezette Fed folytatott 40 évvel ezelőtt, egyszerűen nem opció 2022-ben. Ha hagynák, hogy a refinanszírozási költségek lufivá duzzadjanak, az csődspirált indíthatna be, visszaszorítaná a gazdasági növekedést és még nehezebbé tenné az adósságszolgálatok teljesítését. Ezért a jegybankoknak lazítaniuk kell, ha a hitelszpredek túl tágra nyílnak, és a durációs kockázat várhatóan alacsonyabb lesz, mint ha a monetáris politika meghatározóinak lehetőségük lenne szabadon, agresszívebben alkalmazni a normalizációs eszközöket.

A növekedésre szintén oda kell figyelni

A jegybankoknak a növekedésen is rajta kell tartaniuk a szemüket. A gazdaságok már túl vannak a járványt követő felpattanás utáni növekedés csúcspontján, és továbbra is meg kell küzdeniük az ellátási fennakadásokkal és a magasabb energiaárakkal. De optimizmusra is van okunk a Fidelity szerint. Az ENSZ által meghirdetett Build Back Better (Építsd újra jobban) program több országban újabb költségvetési ösztönzőket ígér, míg a bankhitelek piaca, mely a járvány első napjai óta nem nagyon pörgött, szintén erőre kaphat 2022-ben, bár ez utóbbi attól függ, hogy a vakcinák gátat tudnak-e vetni a járványnak, és folytatódik-e a talpra állás, még ha az eddiginél lassabb ütemben is.

Több tőke áramolhatna a zöld növekedésbe

A banki hitelkihelyezések felpörgésének egyik következményeként több likviditás áramlana a jobb fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kibocsátókba. A bankok nyomás alatt állnak, hogy csökkentsék a kihelyezett hiteleikhez kapcsolódó éghajlati kockázatot. Az Európai Bankfelügyelet szerint egyes bankok már most is csak magasabb kamatra (vagy egyáltalán nem) adnak hitelt egyes nagy karbonlábnyomú kibocsátóknak.
A költségvetési támogatás hasonló utat követhet. A nagyobb államkötvény-kibocsátók, például Németország és az Egyesült Királyság már meg is jelentek a zöld kötvények piacán, és hiteleket nyújtanak a fenntartható infrastrukturális beruházásokhoz és egyéb zöld tevékenységekhez. A zöld hitelek piaca gyors ütemben bővül, de pontosabb szabályozásra, több likviditásra és versenyképes árakra van szüksége ahhoz, hogy igazi mainstream ágazat válhasson belőle. Addig is a fenntarthatósági megfontolásokat a befektetési folyamatba integrálva lehetőség nyílhat megtalálni azokat a kibocsátókat, melyeknek a legjobb esélyük van a nettó zéró karbonkibocsátásra való áttérésre.

A dollár gyengülése jót tenne a feltörekvő piacoknak

A Fidelity arra számít, hogy az USD 2022-ben is tartósan gyengélkedni fog, ami jól jönne a feltörekvő piacoknak, annak ellenére, hogy némelyiküknek a már eleve magasabb infláció közepette kamatot kellene emelniük. Bár a Fed 2021-ben többet beszélt a kamatemelésről, mint akár az EKB, akár a kínai jegybank, és ez segített a dollárnak erősödni, de az ikerdeficit hosszú távon mégis lehúzza az USA devizáját.

A jövedelem többet számít, mint a tőke értéknövekedése

Felmerül a kérdés, ilyen körülmények között hol találnak majd hozamot a kötvénybefektetők 2022-ben? A hitelszpredek már nem igen tudnak tovább szűkülni, ami növeli a kuponok jelentőségét. Ez alól az jelenthetne kivételt, ha a piaci körülmények hatására a szpredek tágulni kezdenének, ahogy az ázsiai magas hozamú papírokkal történt a kínai Evergrande cég adósságválsága nyomán. Egy ilyen szcenárió kedvező vásárlási lehetőségeket teremtene, mivel a jegybankok komoly ösztönzőkkel igyekeznek fenntartani a rendszer likviditását.

„A hozamnövekedés maximalizálása esetén a jövedelemre helyeződne át a hangsúly, és olyan eszközöket kellene találni, amelyek vonzó hozamok mellett forognak. Ez a magas hozamú kötvények előnyben részesítését feltételezi, melyeknél az USA-beli kibocsátók csődhányada idén 1% alatt volt, bár a befektetőknek a befektetési minősítésű papírokat sem szabad teljesen elkerülniük. A névleges hozamok várhatóan a jelenlegi szinten vagy annak közelében maradnak, annak ellenére, hogy az infláció tartósabb lesz, mint elsőre gondoltuk, ugyanis a reálhozamokat lejjebb és lejjebb kell terelni ahhoz, hogy a refinanszírozási kamatlábak kezelhetőek maradjanak” - teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója..