Magyarország kiemelkedő a vízközmű-szolgáltatás területén
Az államtitkár kiemelte, hogy emellett elképesztő fejlődés ment végbe az elmúlt egy, másfél évtizedben a szennyvízelvezetés területén, ismertetése szerint a településeknek csaknem 70 százaléka rendelkezik szennyvízelvezetéssel, tisztítással, ami a lakásoknak 84,1 százalékára terjed ki, és 2 százalékkal jobb az európai uniós átlagnál.
Az államtitkár szerint nem tartozik viszont a legjobb hírek közé, hogy a települések 30 százalékában, döntően a 2000 lakosnál kisebb falvakban nincsen közműves szennyvízelvezetés. Ennek a "pótlása" nyilvánvalóan a jelenlegi szolgáltatók feladata lesz, akár jogszabályi beavatkozás közbeiktatásával is – hívta fel a figyelmet.
Emlékeztetett arra, hogy 2024 januártól egy új finanszírozási keretrendszer alakult ki. "Ezt kellene csiszolni, finomítani. A benne rejlő esetleges ellentmondásokat még ki lehet szűrni, viszont rögzíthetjük: maga a szisztéma stabilizálta az ágazat helyzetét, fenntarthatóbb pályára tette" – jelentette ki V. Németh Zsolt.
Hozzátette: a keretrendszernek is köszönhető, hogy az ágazat bevételei dinamikusan nőttek, az üzemi eredmény 27 milliárd forinttal javult.
Az államtitkár bejelentése szerint 2026-tól várhatóan a vízközmű-szolgáltatás rendelkezésre álló pénzügyi forrásait nemcsak fenntartásra, hanem az üzemeltetéshez szükséges eszközökre is lehet majd fordítani. Néhány héten belül végszavazás dönthet erről az előterjesztésről a parlamentben.
Új kihívásként említette az államtitkár, hogy a 2024/3019-es európai uniós határozat óriási feladatot ró az ágazatra. Létrejött a munkacsoport, amely a jogszabály átültetését célozza, ebben a munkában együttműködést kért a Magyar Víziközmű Szövetségtől és a szolgáltatóktól is.
