Ébresztő Európa! Haderőfejlesztés
2025. 02. 17. 19:30
Sokáig kényelmesen eléldegélt Európa. Nem, vagy csak keveset költött a haderőfejlesztésre, de a beruházások terén is messze kullogott, kullog az USA mögött.
Ezek közül kiemelkedik a magántőke beruházások elégtelensége. Míg az USA-ban tavaly kb. 3.500 milliárd dollár volt ilyen alapokban, addig az EU-ban ez kb. 1.200 milliárd euróra rúg.
A Draghi-féle versenyképességi jelentés szerint mintegy 5 százalékponttal kellene növelni a beruházásokat, amelyek a GDP 21 százalékán állnak. S akkor már csak hab a tortán, hogy a katonai kiadásokat is nagyon fel kellene pörgetni. Ezek 1960 és 1995 között a GDP 2 és 3 százaléka közé estek, azóta viszont nagyot csökkentek.
2015 környékén mintegy 1 százalék körül álltak, s még mindig nem érik el a GDP 2 százalékát. Ennek már korábban is láttuk következményeit, amikor az EU gyakorlatilag csak a De Gaulle hadihajót tudta kiállítani a szíriai háború kapcsán.
Igaz mostanra már négy repülőgép-hordozó is van (1-1 francia és spanyol, 2 olasz, illetve a nem EU-s: 2 brit és 1 török). Mindeközben az USA 11 ilyen eszközzel rendelkezik. De hagyjuk is ezt. Az EU továbbra is le van maradva haderőben és eszközben az USA mögött, akárcsak innovációban, s lehetne folytatni a sort.
Viszont most eljött az a kor, amikor csak az erő számít, ezt jól mutatják a hétvégi események is. Ha nem vagy elég erős, akkor kihagynak a történelem alakításából. Hiába ismerte fel ezt az EU kb. 10 évvel ezelőtt, és jöttek valamiféle változások, de a lemaradás csak növekedett pl. az USA-hoz képest. Szóval már most is késő gyorsítani, de talán jobb későn, mint soha! Különben tovább fog marginalizálódni az öreg kontinens.
Mindenesetre nehéz úgy tartós békét elképzelni, hogy az EU nem vesz részt a feltételek kidolgozásában. Ha pedig nem alakul ki tartós béke, csak gyors, akkor az ukrán beruházások is elmaradhatnak. Sőt, egy gócpont maradhat az EU-hoz közel, ami talán az USA-nak jó (nem költ többet az ukránokra, de talán valamiféle sápot szed a ritkaföldfémeken keresztül), miközben az EU küzdhet a törékeny béke fenttartásával, amely a régiót továbbra is kockázatossá teszi, teheti.
Szóval most egy kicsit csúnyábban néz ki a „béke trade” potenciál, mint a múlt héten. Ennek ellenére továbbra is óvatos optimizmus van az európai részvénypiacokon. (forrás: ERSTE)
Mínuszban zártak csütörtökön a Wall Street-i indexek
Az amerikai részvénypiacok csütörtökön csökkenésben zártak, miközben a befektetők a vállalati gyorsjelentéseket, valamint az Egyesült Államok és Irán között az esetleges békemegállapodás felé mutató jeleket figyelték. Az S&P500 0,2%-kal, a Dow Jones 0,9%-kal, a Nasdaq Composite 0,1%-kal zárt alacsonyabban.
Kedvező vállalati jelentések támogatták az európai piacokat
Mérsékelt elmozdulásokat mutatva többnyire emelkedtek a vezető nyugat-európai részvényindexek. A Stoxx600 0,2%-kal, a DAX 0,1%-kal, a CAC40 0,4%-kal emelkedett, míg az FTSE 100 0,2%-kal csökkent. Ezzel a páneurópai index sorozatban harmadik napon zárt történelmi csúcson. A napi emelkedés jelentős részét a vállalati eredmények hajtották.
Elmaradt egyelőre az albérletpiaci roham - mennyibe kerülnek most a kiadó lakások?
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése utáni hetek jelentik az albérletpiaci főszezont, ekkor egyszerre jelennek meg nagyobb számban a lakást kereső diákok, miközben a tulajdonosok egy része is erre az időszakra időzíti kiadó ingatlanának meghirdetését. Az idei szezon első tíz napjának adatai alapján az idei roham egyelőre országosan visszafogottabb mint tavaly vagy tavalyelőtt. Igaz, vannak kivételes városok, ahol nagyobb lendülettel indult a szezon.
A mulcsozás titka, amitől szebb lesz a gyeped, mint valaha
A robotfűnyíró mikro-nyírása: A robot nem hetente egyszer nyírja le a pázsitot, hanem naponta vagy kétnaponta végighalad a gyep egészén. Nem centimétereket vág, hanem csupán 1-2 millimétert csippent le a fűszálak végéből. Mivel a levágott darabkák mikroszkopikus méretűek, nem maradnak a fűszálak tetején. Azonnal lehullanak a fűszálak közé, közvetlenül a talaj felszínére. Mivel szinte teljes egészében vízből és szerves anyagból állnak, napokon - sőt, a meleg nyári napokon órákon - belül teljesen elbomlanak és nyomtalanul eltűnnek.
Energiaválság idején felértékelődnek a korszerű otthonok – mutatjuk, miből finanszírozható a felújítás
Az elmúlt napok energiaellátással kapcsolatos eseményei ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire fontos az energiahatékonyság. A legolcsóbb energia továbbra is az, amelyet nem kell felhasználni. Egy korszerűsítés azonban több millió forintos beruházás is lehet, amelyet a legtöbb háztartás nem tud önerőből finanszírozni.
Megtorpant az áremelkedés, de sok eladó még mindig durván túlárazza eladó ingatlanát
Annak ellenére, hogy az idei év második negyedévében csökkentek az ingatlanárak, az eladók egy része továbbra is a korábbi piaci helyzetből indul ki a hirdetési árak meghatározásánál. A Balla Ingatlan szakértői szerint ennek következtében még mindig gyakori az 5–10 százalékos, sőt olykor a 15–20 százalékos túlárazás is, ami jelentősen megnehezítheti, vagy adott esetben akár lehetetlenné is teszi az értékesítést.
Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja
A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is. A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.
Mit tesz az agyaddal, ha minden nap ugyanazt csinálod?
A WHO demencia-irányelveiben önálló kockázati tényezőként szerepel a kognitív inaktivitás. A dokumentum rámutat: az egész életen át tartó kognitív aktivitás — a tanulás, a mentálisan igényes feladatok és az új ingerek — szoros összefüggésben áll a szellemi hanyatlás alacsonyabb kockázatával .
Elmaradt a várakozásoktól az ipar júniusi teljesítménye
Az ipari termelés júniusi mutatói elmaradtak a várakozásoktót, már az előzetes GDP-adatok is sejteni engedték, hogy a fél év utolsó hónapja nem volt erős - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A kilátások továbbra is bizonytalanok alapvetően a külpiaci feltételek miatt, de majdnem biztos, hogy a magyar ipar túllépett az évekig húzódó recesszión.
A magyar vegyipar csaknem 200 megawattal csökkentette energiafelhasználását
A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) tagvállalatai csaknem 200 megawattal (MW) csökkentették villamosenergia-felhasználásukat és jelentősen visszafogták vízfelhasználásukat is a tagoktól beérkezett információk alapján, ez a felhasználás-csökkentés az országosan elért eredmények mintegy 25 százalékát teszi ki - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Így változtatja meg a fizetésemelési tárgyalásokat a bértranszparencia
Magyarországon is új korszakot hoz az Európai Unió bértranszparencia-szabályozása, amely minden eddiginél átláthatóbbá teszi a vállalati javadalmazást: a munkavállalók ezentúl joggal kérhetik ki munkáltatójuktól az azonos értékű munkát végzők átlagos bérét. A WHC szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az új irányelv nemcsak a bértárgyalások dinamikáját változtatja meg, de komoly adminisztrációs és kulturális felkészülést is megkövetel a hazai cégektől.
A vészhelyzet elkerülésén dolgoznak a halgazdálkodók
A rendkívüli hőség és szárazság közepette a halgazdálkodók már nem a legnagyobb hozamra törekszenek, a vészhelyzet kialakulását próbálják megelőzni minden eszközzel - közölte az MTI-vel csütörtökön a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).
Az extrém hőség ellenére is Európa élén a magyar csemegekukorica
Az aszály, a növekvő költségek és a csökkenő jövedelmezőség ellenére a csemegekukorica továbbra is kiszámítható termelési lehetőséget jelenthet a hazai gazdálkodóknak. A Syngenta szerint a magyar ágazat jövőjének kulcsa az öntözés fejlesztése, a szélsőséges időjárást jól viselő fajták használata és a termelési hatékonyság növelése lehet.
A benzinkutaktól a boltok polcaiig: így drágíthatja meg a Hormuzi-szoros konfliktusa a mindennapokat
Amikor a háborúk gazdasági következményeiről beszélünk, legtöbben az olaj- és üzemanyagárak emelkedésére gondolnak. A Hormuzi-szoros körüli geopolitikai feszültség azonban a globális ellátási láncokon keresztül számos hétköznapi termék árát is növelheti. A magasabb energia-, szállítási és alapanyagköltségek idővel megjelennek a fogyasztói árakban, még olyan termékek esetében is, amelyeket nem a konfliktus térségében állítanak elő. A helyzet lehetséges hatásait a Magyarországon is elérhető globális befektetési alkalmazás, az XTB szakértője, Leisztner Dávid elemezte.
100 millió felett már az agglomeráció nyer, kifelé tolódik a drágább ingatlanok kereslete
Átrendeződik a drágább ingatlanok földrajza: a 100 millió forint feletti ingatlanok iránti kereslet a főváros helyett egyre inkább az agglomeráció felé fordul. A Duna House első féléves tranzakciós adatai szerint ebben az ársávban Budapest részesedése egy év alatt 57-ről 48 százalékra csökkent, míg Pest vármegyéé 24-ről 33 százalékra nőtt. A háttérben egyszerű ok áll: ugyanabból a pénzből az agglomerációban nagyobb ingatlan vásárolható.
Hogyan lehet nyaralás közben is pénzt keresni?
A nyaralás hagyományosan a munkától való elszakadás időszaka, a digitális gazdaság azonban alaposan átírta ezt a képet. Ma már több olyan bevételi lehetőség létezik, amelyhez elegendő egy laptop, internetkapcsolat és naponta néhány szabad óra. A cél persze nem az, hogy a pihenés második műszakká változzon, hanem az, hogy az utazás mellett is maradjon egy kiszámítható vagy legalább kiegészítő jövedelem.
Az aszály már a magyar vállalatokat és a forint árfolyamát is sújtja
A 2026-os rendkívüli nyári aszály már messze túlmutat a mezőgazdaság problémáin. Egyre inkább makrogazdasági kockázattá válik. A Duna budapesti vízszintje történelmi mélységbe süllyedt, ami ellehetetlenítette a hajózást, a hűtővíz hiánya pedig arra kényszerítette a paksi atomerőművet, hogy termelését a minimális szintre csökkentse. A közútra terelt áruszállítás és a hazai villamosenergia-termelés visszaesése a rekordközeli nyári fogyasztás mellett jelentősen növeli az energiaimportot. Ez újabb inflációs nyomást okozhat, ami megnehezítheti a Magyar Nemzeti Bank számára a kamatcsökkentési ciklus folytatását és a forintra is kedvezőtlen hatással lehet - áll a nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértője, az AKCENTA CZ legfrissebb elemzésében.
