Egy okos ősrégi finn módszerrel a fűtés-számlád nagyot csökkenhet!

Fűtés és szellőztetés - ősi ellenségek?

A fűtés és a szellőztetés télen egymás „ellenségei”. Pedig a friss, oxigéndús levegő elengedhetetlen szervezetünk optimális működéséhez. Semmiképp nem szabad a szellőztetést elhagyni a fűtésszámla csökkentése érdekében, különösen egy szigeteléssel ellátott épület esetében, ahol a szerkezeti elemek penészedni kezdhetnek szellőzés hiányában.

Vannak azonban olyan modern megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy egyszerre tudjunk energia- és költséghatékonyan fűteni, és mellette a folyamatos levegőellátás is biztosítva legyen. Az északi országokban évtizedekkel ezelőtt kénytelenek voltak megoldani ezt a problémát.

Finnország élenjáró ebben

„Bár Magyarországon is használnak elvétve levegőcserélő berendezéseket, számuk még elenyésző, míg például Finnországban már a ’70-es évek óta részei az épületek alapfelszereltségének.

Használatuk számos előnnyel jár, bekerülési költségük pedig néhány év alatt megtérül, főleg a mostani, megemelkedett rezsiköltségek mellett” – tájékoztatott Mikael Denut légtechnikai szakértő, az IVAeris Kft. ügyvezető igazgatója.

A hőveszteség visszanyerésével spórolnak a légcserélő rendszerek

Szellőztetéskor és ki-be járkáláskor a benti, meleg levegő egy része gyorsan elillan. A légcserélő rendszerek ezt előzik meg egy különleges technikával.

Az elhasznált levegőt a légtechnika – szelepeken át – elszívja a szagos és nedves helyiségekből (konyha, fürdő, WC), majd a szellőztetőgép hővisszanyerő kamrájában ennek hőenergiáját átadja a befújt levegőnek, amivel a tiszta helyiségek (háló, nappali) levegőigényét elégíti ki a megszűrt, felmelegített levegő befújásával.

Így a megfelelően működő levegőcserélő rendszerek körülbelül 85%-kal csökkentik a fűtési energia veszteséget, és a benti levegő is oxigéndús, káros anyagoktól mentes lesz.

Káros az egészségre a rossz minőségű levegő

Az emberek nagy része nincs tisztában azzal, hogy mennyi egészségügyi és épülettechnikai problémát okozhat a folyamatos szellőztetés hiánya. A legtöbb családi ház, társasházi és panellakás nem rendelkezik szellőztetőrendszerrel.

A szellőzést a nem megfelelően záródó ajtók és ablakok résein át, kereszthuzattal vagy a néha kinyitott ablakokon át történő légcserével oldják meg. Ez azonban nem helyettesíti a szellőzőrendszert, ami a beltéri levegő minőségének folyamatos fenntartásához szükséges.

A szigetelés nélküli házakban kevésbé észrevehető a levegőcsere hiánya, mert a ház a szerkezeten keresztül szellőzik, pont ezért olyan magas a fűtésszámla. A szigetelt házakban már nem opció a folyamatos szellőztetés elhagyása, mert enélkül gyorsan penészedés alakul ki.

„Az emberek által használt helyiségekben folyamatosan keletkeznek légszennyező anyagok, a levegő folyamatosan elhasználódik, így azt természetesen állandóan cserélni kell. A szén-dioxid jelenléte lakótereinkben elsősorban az emberi kilégzésnek köszönhető, de ezen felül mérgező vegyi anyagok és egyéb szennyező anyagok is felhalmozódhatnak otthonaink levegőjében” – fejtette ki a szakember.

Mindezeken túl a textilekből felszabaduló finom részecskék, a bútorzat és a lakás festésének, lakkozásának illékony szerves vegyületei, a kandalló szén-monoxidja és a beltéri levegőben felgyülemlő más gázok is észrevétlenül, de nagyban hozzájárulnak egészségünk romlásához.

Honnan tudjuk, hogy nem megfelelő otthonunk szellőzése?

A beltéri levegő és a szellőzés rossz minőségére utal, ha kellemetlen – szúrós, dohos vagy áporodott – szagot érzünk, gyakori felső légúti panaszokkal, rendszeres fejfájással és fáradtsággal küzdünk, a hőmérséklet túl alacsony vagy túl magas, esetleg rendszeresen huzat van. Komoly intő jel például a festék hámlása, a tapéta felpuffadása, a parketta elsötétedése, de az is, ha párásodnak az ablakok.

„Az otthoni páratartalom szabályozása ugyanolyan fontos lehet a kényelmes és egészséges élethez, mint a hőmérséklet szabályozása. A kutatások azt mutatják, hogy otthonunkban az ideális relatív páratartalom 40-55% között van.

A penészgomba növekedésének és terjedésének megakadályozása érdekében azonban a szintet 50% alatt kell tartani. Nyáron a levegő több, télen pedig sokkal kevesebb nedvességet tartalmaz, ezért egy jó szellőztetőrendszer nyáron eltávolítja az extra nedvességet a levegőből, télen pedig visszaforgatja” – ismertette Mikael Denut, a IVAeris légtechnikai szakértője.

Megoldás lehet egy szabályozott szellőztetőrendszer

A friss és egészséges beltéri levegő előfeltétele egy jól működő légcsererendszer megléte. A szellőztetés a levegő cseréjével fenntartja és javítja a beltéri levegő minőségét. A légtechnika a beltéri levegő tisztaságát, hőmérsékletét, páratartalmát és mozgását kontrollálja, a befújt és az elszívott levegő szabályozásával.

„Bár Magyarországon most is forgalmaznak légcserélő berendezéseket, ezek a rendszerek nem mindig felelnek meg az európai elvárásoknak, és sokszor csak a minimális követelményeket hivatottak teljesíteni.

Hiába működnek megfelelően, karbantartásuk és fenntartásuk nem feltétlenül átgondolt és megoldott” – osztotta meg tapasztalatait a légtechnikai szakértő, aki azt is elárulta, hogy Finnországban kuriózum az olyan épület, ahol nincsen légtechnika, ezért rettentően meglepődött, amikor Magyarországon még az újépítésű házakban sem látta a készüléket.

Passzívház esetén utánfűtéssel akár az egész ingatlan fűtését tudják biztosítani, vagy a nagyobb komfortérzetért a padlófűtéssel kombinálva fel tudják melegíteni a házat. Nyáron a beépített hőszivattyú segítségével klimatizálhatják az egész otthont, így klíma beszerelése sem szükséges.

A rendszerbe beépített automatizálás pedig gondoskodik róla, hogy mindez magától működjön, ne még több időt és energiát igénylő munka legyen felhasználója számára.