Egyre fiatalabban kezdenek netezni a magyar gyerekek, és a szülők ezt nem veszik észre
Az NMHH megbízásából a Psyma 2017 után tavaly újra elkészítette kérdőíves, személyes interjún alapuló kutatását a gyerekek médiahasználati szokásairól. A reprezentatív minta kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekből és szüleikből állt. A kutatásból világosan látszik, hogy a gyerekek egyre hamarabb lépnek fel a netre, és egyre hamarabb szereznek tapasztalatokat a közösségi médiában. Három év alatt a 7-8 évesek körében közel duplájára nőtt a telefonnal rendelkezők aránya: 14 százalékról 24 százalékra emelkedett. A magyar tízévesek többségének már van mobiltelefonja. Ez az eszköz egyre inkább okostelefon, havidíjas és mobilnet-előfizetés is van hozzá. A közösségi médiában jelen lévő tízévesek száma egyenesen megháromszorozódott: 3-ról 10 százalékra emelkedett.
Vannak jó hírek is: az internetet egyre hamarabb használni kezdő gyerekek óvatosabban bánnak az adataikkal, mint korábban. 2017-ben a közösségi médiaprofillal rendelkezőknek még a 66 százaléka osztott meg magáról fényképet, 2020-ban már csak 58 százalékuk. E-mail-címét, iskolája nevét vagy telefonszámát is egyre kisebb hányaduk állítja nyilvánosra.
Veszélyek, kockázatok és a szülői stratégiák
A 11 és 16 évesek között három év alatt a duplájára nőtt azoknak az eseteknek az aránya, amikor egy idegen igyekezett kapcsolatba lépni velük: 9 százalékról 18 százalékra. Minden tizedik gyermek visszajelöli az őt bejelölő idegent, a 13-14 évesek negyede, a 15-16 évesek közel harmada tart kapcsolatot élőben soha nem látott „ismerősökkel”. Az ismeretlenek által megkeresett gyerekek fele szembesül online ártalommal, negyedük pedig konkrét jogsértéssel.
A magyar szülők nagyjából harmada választ passzív stratégiát a gyermeke digitális életében, vagyis nem tilt, nem korlátoz, nem ellenőriz és nem is beszélget a netes tapasztalatokról. Pedig az aktív stratégiát alkalmazó szülők gyermekei jóval tudatosabb döntéseket hoznak a neten, mint a passzívak. A kutatás egyszerű és biztató eredménye tehát, hogy statisztikai értelemben a szülők bármilyen kapcsolódó aktivitása, érdeklődése mérhetően csökkenti a gyerekre leselkedő online kockázatokat. A Psyma teljes kutatása (Digital parenting kutatás 7-16 éves gyermekekkel és szüleikkel) és a legfontosabb eredményeket kiemelő rövidebb prezentáció is elérhető a hatóság honlapján.
Felfrissült a Gyerekaneten.hu
Az NMHH egy szülőknek szóló – a gyerekek online életéhez kapcsolódó – tanácsadó, információs oldalt üzemeltet: a Gyerekaneten.hu-t. A site 2021 őszére megújult, új struktúrája már a témákat kifejtő szakértői cikkeket helyezi előtérbe, és a szócikkeken, kvízeken túl hosszabb olvasásra is hív. A szerkesztők ehhez frissítették és bővítették az oldal tartalmait. Új szövegtípust is bevezettek: az Ellenőrző lista című írások rövid, pontokba szedett tanácsokat adnak a szülőknek (például arról, hogyan lehet a gaming a gyerek számára biztonságos és ráadásul pénztárcakímélő). A tanácsadó listákat az NMHH médiaértésoktató-központjaiban, a Bűvösvölgyekben dolgozó oktatók írják majd hónapról hónapra – egyelőre az első négyet adták közre.
Havonta várhatók a külső szakértők cikkei is a digitális gyermeknevelés kényes és fontos témáiról. Az elsőként kiemelt írás a behálózás problémáját járja körül, a digitális térben mozgó rosszindulatú idegenekkel foglalkozik.
A médiahatóság a behálózás témájára építve novemberben kampányt is indított az oldal népszerűsítésére: országosan közterületen city-light plakátokkal, budapesti villamosokon elhelyezett reklámokkal, valamint online és közösségi médiás hirdetésekkel szólítja meg a családosokat. A hirdetések központi gondolata az, hogy a szülők joggal feltételezik, hogy olyan bizalmas kapcsolatban állnak gyermekükkel, amely kizárólagos.
A neten azonban a gyerekeket idegenek is elérhetik, ez pedig különböző veszélyeket rejthet. A kockázatos események csökkentéséért lehet és érdemes tenni. Ehhez a Gyerekaneten.hu oldal érdemi segítséget ad. A kreatív anyagok az NMHH korábbi gyermekvédelmi kampányaihoz hasonlóan ezúttal is a Mito munkáját dicsérik.
