Élénkül a kereslet a dió iránt - lesz-e elég dió a boltokban?
2024. 11. 29. 17:00
A dió, a karácsonyi bejgli, a zserbó és a hókifli nélkülözhetetlen alapanyaga iránti kereslet az év végi időszakban élénkül meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a hazai dióültetvények nagysága az elmúlt években jelentősen nőtt, a termesztéstechnológiában azonban fejlesztésre lenne szükség a versenyképesség javításához.
A szervezetek MTI-nek küldött pénteki közleménye kiemelte: jelenleg mintegy 9200 hektáron termesztenek diót Magyarországon, ami jelentős növekedés a korábbi 6000 hektárhoz képest.
A legnagyobb termőterület Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben található.
Ugyanakkor még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény; a jól művelt, valamelyest intenzívebb termesztéstechnológiájú ültetvények nagysága 3000 hektár alatt van az országban.
Közölték: az éves megtermelt mennyiség 6450 tonnára tehető, ami jelentősen növelhető lenne a technológia fejlesztésével, az intenzív, öntözött, korszerű, nagy termőképességű ültetvények arányának növelésével.
Piaci kereslet van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből: a chilei, az ausztrál, a francia és a kínai dió térnyerése miatt fokozatosan kiszorul a kínálatból.
A szakértők szerint a termelők exportpozíciójának javításához növelni kellene az üzemi termésátlagokat.
A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető koronaforma kialakítása, amivel a növényvédelem problémái is megoldhatók lennének.
A fejlesztések végrehajtását az ágazat számára elérhető támogatások segíthetik: a szeptemberben megnyílt ültetvénytelepítési támogatás mellett a 2025 januárjában induló új Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció is ösztönözheti a hazai dióültetvények megújulását - közölték.
A gyengülő forint korszakának vége új üzleti stratégiára kényszeríti a magyar vállalatokat
Új gazdasági környezetben kell működniük a magyar vállalatoknak. A 2026-os politikai fordulatot követően a forint többéves csúcsra erősödött, ezzel lezárva azt a közel két évtizedes időszakot, amelyben a folyamatosan gyengülő hazai fizetőeszköz jelentős versenyelőnyt biztosított az exportőrök számára. Az új helyzet egyszerre jelent komoly kihívást a kivitelre termelő cégeknek és kedvező lehetőséget az importőröknek, miközben a devizakockázatok tudatos kezelése minden eddiginél fontosabb üzleti feladattá vált – derül ki a nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértője, az AKCENTA CZ ma közzétett elemzéséből.
Fidelity: Itt a mega-cap cégek tőzsdei bevezetésének újabb hulláma - Mik lesznek a következmények?
A mega-cap vállalatok tőzsdei bevezetéseinek jelenlegi hulláma fontos kérdéseket vet fel a nyilvános piacok, az indexszolgáltatók és a befektetők számára egyaránt. A SpaceX tőzsdei bevezetése előtt – ez volt egyébként a történelem legnagyobb tőzsdei bevezetése – a figyelem az értékeltségre és a fundamentális mutatókra összpontosult. A fókusz azonban gyorsan az indexbe való felvétel mechanizmusára helyeződött át, főleg arra, hogy mely referenciaindexekre és passzív stratégiákra lesz majd szükség a tőzsdei bevezetést követő hetekben a tőkeallokációhoz.
Mélységi rekordon a rossz hitelek rátája a közép- és kelet-európai gazdaságokban
Mélységi rekordra süllyedt a rossz hitelek rátája a közép- és kelet-európai bankrendszerekben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban bemutatott éves összesítése szerint, bár az átlagon belül eltérő irányú, egyenetlen folyamatok zajlanak. A magyarországi összkép a bank szerint vegyes, mindenekelőtt az előző kormány időszaka alatti gyenge gazdasági növekedés miatt.
Három, már korábban bejelentett változtatásokat tartalmazó törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek
Három, már korábban bejelentett változtatásokat tartalmazó törvényjavaslatot nyújtott be a kormány kedden az Országgyűlésnek. A egészségügyi törvénymódosítás a szifiliszfertőzések adatkezelésével függ össze, a köznevelési törvény változtatatása egyebek mellett helyreállítja a pedagógusok sztrájkjogát, míg a rendészeti feladatellátással kapcsolatos előterjesztés a Terrorelhárítási Központnak (TEK) és az Országgyűlési Őrségnek a rendőrségbe történő beolvadását szabályozza.
Uniós biztos: az európai autóipar életveszélyben van
Az európai autóipar életveszélyben van, már nemcsak az autógyártók és a beszállítók, hanem a teljes ellátási lánc óriási nyomás alatt áll, és több millió munkahely jövője forog kockán - jelentette ki Stéphane Séjourné iparstratégiáért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban.
Újabb kedvező magyar gazdasági adat
A KSH ma reggel a júniusi fogyasztói inflációs adatot tette közzé, mely szerint a fogyasztói árak – a várt enyhe növekedéssel szemben – havi szinten stagnáltak az év hatodik hónapjában. Az éves szintű infláció így 1,7 százalékra lassult a megelőző havi 1,8 százalékról. Az adat nagy meglepetés, hiszen az előrejelzések inkább az infláció kisebb gyorsulását várták, 1,9 százalékra. Alacsony maradt a maginfláció is, éves szinten 2 százalékon állt júniusban. Az adat alapján egyértelműnek tűnik, hogy nincs akadálya a további kamatcsökkentéseknek.
Elsötétült az M1 és leállt a Kossuth Rádió
Elsötétült az M1 képernyője, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható. Az MTVA frissen megbízott ideiglenes vezérigazgatója, Horváth András, és az általa felkért, ideiglenes szakmai csapat azonnali hatállyal megszüntette a propagandát, leállította a hírszolgáltatást a közmédia minden felületén - közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Az egyetemek fenntartóváltása csupán a kezdet
A magyar felsőoktatás ismét jelentős átalakulás előtt áll: a 2026. június 29-én hatályba lépett az a törvényi rendelkezés, amely értelmében a felsőoktatásért felelős miniszter mint az alapítói jogok gyakorlója a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) 2027. augusztus 1. napjáig megszünteti. Bár a közbeszédet jelenleg az alapítványi egyetemek sorsa körüli kérdések uralják, a felsőoktatás jövője szempontjából ennél mélyebb problémákra kell választ találni. A BDO Corporate Finance szakértői szerint a felsőoktatás hosszú távú versenyképességét nem önmagában a szervezeti forma, hanem az intézményi szerepek tisztázása és a finanszírozási rendszer újragondolása határozhatja meg.
Trump: Törökország visszakerülhet az amerikai F-35-ös programba
Törökország visszakerülhet az F-35-ös amerikai vadászrepülőgépek beszerzéséről szóló programba, és mentesülhet az orosz légvédelmi rendszerek beszerzéséről szóló török döntés miatt hozott amerikai szankció alól - közölte Donald Trump amerikai elnök Ankarában, amikor kétoldalú megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a NATO csúcstalálkozóját megelőzően.
Szlovákiában a tavalyinál jelentősen alacsonyabb gabonatermésre van kilátás
Szlovákiában az idén a tavalyihoz képest csaknem ötödével, 17 százalékkal alacsonyabb gabonatermésre van kilátás főként a gyengébb terméshozam miatt - jelentette a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) kedden, a június 20-ig betakarított termények alapján kiadott becslésében.
Aki jól árazza be a lakását, közel háromszor gyorsabban adja el - és kevesebbet enged az árból
Az eladó legfontosabb döntése nem az, hogy mennyit enged az alkunál, hanem hogy mennyiért hirdeti meg a lakását. A Duna House friss elemzése szerint azok a budapesti lakások, amelyeket reális áron indítottak, jellemzően 44 nap alatt gazdára találtak - míg azok, amelyeknél menet közben csökkenteni kellett az irányárat, átlagosan 125 napig, vagyis közel háromszor tovább álltak a piacon.
