Élénkül a kereslet a dió iránt - lesz-e elég dió a boltokban?
2024. 11. 29. 17:00
A dió, a karácsonyi bejgli, a zserbó és a hókifli nélkülözhetetlen alapanyaga iránti kereslet az év végi időszakban élénkül meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a hazai dióültetvények nagysága az elmúlt években jelentősen nőtt, a termesztéstechnológiában azonban fejlesztésre lenne szükség a versenyképesség javításához.
A szervezetek MTI-nek küldött pénteki közleménye kiemelte: jelenleg mintegy 9200 hektáron termesztenek diót Magyarországon, ami jelentős növekedés a korábbi 6000 hektárhoz képest.
A legnagyobb termőterület Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben található.
Ugyanakkor még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény; a jól művelt, valamelyest intenzívebb termesztéstechnológiájú ültetvények nagysága 3000 hektár alatt van az országban.
Közölték: az éves megtermelt mennyiség 6450 tonnára tehető, ami jelentősen növelhető lenne a technológia fejlesztésével, az intenzív, öntözött, korszerű, nagy termőképességű ültetvények arányának növelésével.
Piaci kereslet van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből: a chilei, az ausztrál, a francia és a kínai dió térnyerése miatt fokozatosan kiszorul a kínálatból.
A szakértők szerint a termelők exportpozíciójának javításához növelni kellene az üzemi termésátlagokat.
A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető koronaforma kialakítása, amivel a növényvédelem problémái is megoldhatók lennének.
A fejlesztések végrehajtását az ágazat számára elérhető támogatások segíthetik: a szeptemberben megnyílt ültetvénytelepítési támogatás mellett a 2025 januárjában induló új Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció is ösztönözheti a hazai dióültetvények megújulását - közölték.
Emelkedtek múlt héten az amerikai részvénypiacok, kedvezőtlen hírek érkeztek szombaton az iráni rendezéssel kapcsolatban
Az amerikai részvénypiacok emelkedéssel zárták a hetet, annak ellenére, hogy az állampapírpiaci hozamok a hét folyamán jelentősen emelkedtek. Heti összevetésben az S&P 500 1,2%-os, a Nasdaq 2.1%-os, a Dow pedig 0,3%-os nyereséget könyvelhetett el. A befektetői hangulatot elsősorban az olajárak csökkenése támogatta.
Esősre fordult az idő? Itt a százas B-terv, ami megmenti az őszi utazásokat!
A Balatoni Turizmus Szövetség a Turizmus Világnapjára időzítve indította el új kampányát, amelynek célja a régió sokszínűségének bemutatása. Az akció keretében október 1. és december 31. között száz olyan, eddig kevéssé látható programot gyűjtenek össze és tesznek közzé, amelyek tartalmas élményt nyújthatnak rossz idő esetén is.
Hogyan befolyásolja egyetlen tengeri szoros, hogy mennyibe kerül a tankolás Magyarországon?
Amikor a magyar autós a benzinkúton látja emelkedni az üzemanyag árát, ritkán gondol arra, hogy ennek oka akár egy távoli tengeri átjáróban keresendő. Pedig a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódó, mindössze 33-34 kilométer széles Hormuzi-szoros a globális gazdaság egyik legfontosabb ütőere. De vajon hogyan függ össze a kőzetlemezek évmilliókkal ezelőtti vándorlása a globális energiapánikkal és a mi pénztárcánkkal? A választ a földtan és a társadalomföldrajz ritka, egymásba fonódó találkozása adja meg.
10 kriptó, egy hét, elképesztő fordulat: a Quant 186%-ot ugrott
Van az a hét, amikor a kereskedő kétszer is ránéz a képernyőre, mert elsőre elírásnak tűnik a zöld szám. A mellékelt pillanatfelvételen a Quant 186 százalékos emelkedéssel vezeti a listát, de a mögötte álló kilenc projekt története legalább ilyen érdekes: banki tokenizáció, új kereskedési termékek, intézményi piaci adatok és ismét feléledő mémcoin-kereslet találkozik benne.
Az emberi beszéd a kutyák agyát is alakítja
Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, ahogy azt eddig csak embernél láttuk. Ez pedig arra utal, hogy a beszéd feldolgozásának hatékonysága nem feltétlenül az ember különleges nyelvi képességeinek a következménye: a beszéd rendszeres hallgatása maga is megváltoztathatja az agy működését, még egy embertől evolúciósan távoli emlősfajban is. Az ELTE Etológia Tanszékén működő Neuroetológiai Kutatócsoport felfedezése a világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Science-ben jelent meg.
Bitcoin vagy Ethereum: melyik érheti el előbb a korábbi csúcsát?
A Bitcoin és az Ethereum is jelentősen elmarad korábbi történelmi csúcsától, de eltérő pályán mozognak. Szeptember 27-én a Bitcoin nagyjából 84 900 dolláron állt, ami 33 százalékkal marad el a 2025 októberében elért 126 080 dolláros rekordtól. Az új csúcshoz így körülbelül 49 százalékos emelkedésre lenne szükség.
Kellemes, kora őszi időjárás várható a jövő héten
Kellemes, kora őszi időjárás várható a jövő héten sok napsütéssel: a hőmérséklet jellemzően 21-25 Celsius-fok között alakul a legmelegebb órákban, de a reggelek csípősek lesznek - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
A Vodafone kijevi adatközpontjára mért csapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Csapást mért az orosz hadsereg éjjel a Vodafone mobilszolgáltató vállalat kijevi adatközpontjára, valamint a kilijai dunai kikötőben az ukrán haditengerészet Kelet bázisának törzsére, a határőrség állomáshelyére, négy raktárra és infrastruktúra-létesítményekre - közölte vasárnap a moszkvai védelmi tárca.
Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.
Több mint 700 millió eurós sürgősségi segélycsomagot különít el globális válságok kezelésére az EU
Az Európai Bizottság 710 millió eurós segélycsomagot különített el globális válságkezelésre, az uniós források jelentős részét afrikai menekültek támogatására, illetve "migrációval kapcsolatos" problémák megoldását célzó programokra fordítják majd - tájékoztatott az Európai Bizottság vasárnap.
