Élénkül a kereslet a dió iránt - lesz-e elég dió a boltokban?
2024. 11. 29. 17:00
A dió, a karácsonyi bejgli, a zserbó és a hókifli nélkülözhetetlen alapanyaga iránti kereslet az év végi időszakban élénkül meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a hazai dióültetvények nagysága az elmúlt években jelentősen nőtt, a termesztéstechnológiában azonban fejlesztésre lenne szükség a versenyképesség javításához.
A szervezetek MTI-nek küldött pénteki közleménye kiemelte: jelenleg mintegy 9200 hektáron termesztenek diót Magyarországon, ami jelentős növekedés a korábbi 6000 hektárhoz képest.
A legnagyobb termőterület Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben található.
Ugyanakkor még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény; a jól művelt, valamelyest intenzívebb termesztéstechnológiájú ültetvények nagysága 3000 hektár alatt van az országban.
Közölték: az éves megtermelt mennyiség 6450 tonnára tehető, ami jelentősen növelhető lenne a technológia fejlesztésével, az intenzív, öntözött, korszerű, nagy termőképességű ültetvények arányának növelésével.
Piaci kereslet van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből: a chilei, az ausztrál, a francia és a kínai dió térnyerése miatt fokozatosan kiszorul a kínálatból.
A szakértők szerint a termelők exportpozíciójának javításához növelni kellene az üzemi termésátlagokat.
A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető koronaforma kialakítása, amivel a növényvédelem problémái is megoldhatók lennének.
A fejlesztések végrehajtását az ágazat számára elérhető támogatások segíthetik: a szeptemberben megnyílt ültetvénytelepítési támogatás mellett a 2025 januárjában induló új Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció is ösztönözheti a hazai dióültetvények megújulását - közölték.
Együttműködést írt alá a Vértesker a világ ötödik legnagyobb targoncagyártójával
Új fejezet nyílik a hazai anyagmozgatási piacon: a Vértesker 2026. január 1-jétől a Hyster és a Yale villástargonca-márkák kizárólagos magyarországi forgalmazójaként folytatja működését. A Hyster -Yale amerikai cégcsoport közel 200 éves múltra visszatekintő cégcsoport 4,3 milliárd dolláros árbevétellel és 8600 munkatársával ma a világ ötödik legnagyobb villástargoncagyártója. A stratégiai bejelentést Tatán, az Old Lake Golf Hotelben megrendezett Anyagmozgatási Szakmai Csúcstalálkozóján tették meg, az esemény egyben a Vértesker fennállásának 35. évfordulóját is ünnepelte. A rendezvény az év egyik legjelentősebb hazai anyagmozgatási és raktártechnológiai szakmai találkozója volt, amelyen a logisztikai, ipari és termelővállalati szektor döntéshozói, üzemeltetési vezetői, beszerzési szakemberei és partnerei vettek részt, hogy közösen tekintsék át az anyagmozgatás, az automatizáció és az ipari innováció jövőjét.
Minél kisebb, annál drágább: ennyivel kerül többe a minilakások négyzetmétere
A minilakások vidéken is egyre népszerűbbek: a legfeljebb 25 négyzetméteres lakások a vármegyeszékhelyeken - köztük Debrecenben, Pécsett, Kecskeméten és Szombathelyen - is megjelentek a kínálatban, nagyjából 20 millió forintos belépővel. Négyzetméteráruk jellemzően 20–30 százalékkal alacsonyabb a budapesti szintnél. A fővárosban átlagosan 30 millió forintért, négyzetméterenként pedig a használtlakás-átlagnál mintegy 12 százalékkal drágábban cserélnek gazdát ezek az apró lakások - derül ki a Duna House friss ingatlanpiaci elemzéséből.
A bértranszparencia nem vár: Miért kell a munkáltatóknak már most lépniük?
A 2023-ban elfogadott uniós bértranszparencia-irányelv hazai átültetésére a június 7-én lejárt határidő ellenére ugyan még nem került sor, és törvénytervezet sem ismert jelenleg, ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatók számára már most ne lennének teendőik. Sőt, a szabályozás gyakorlati hatásai több szervezetnél már most olyan HR- és munkajogi kérdéseket vetnek fel, amelyek kezelése hosszabb előkészítést igényelhet – derül ki a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda elemzéséből.
Az Alkotmány így rendelkezik a nyugdíjról
A hatályos magyar jogrendben a nyugdíjakra vonatkozó alapvető rendelkezéseket elsősorban Magyarország Alaptörvényének XIX. cikke tartalmazza. Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon a korábbi „Alkotmány” helyett jelenleg a Magyarország Alaptörvénye elnevezésű jogszabály van hatályban.
Ön havi 87.000 Ft-ot félre tud tenni? Ha nem, akkor bajban van
A magyar felnőtt lakosság 81 százaléka rendelkezik megtakarítással, a megtakarítók 93 százaléka pedig havi rendszerességgel is félre tud tenni – derül ki az MBH Befektetési Bank 2026-os reprezentatív kutatásából. A megtakarítással rendelkező háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot tudnak félretenni.
Indul a szélerőmű-kapacitások országos felmérése
Elérhető a szélerőmű-kapacitások létesítésére, bővítésére irányuló piaci elképzeléseket felmérő online kérdőív, amelynek kitöltésével az érintettek július 8-ig ismertethetik tervezett projektjeik részleteit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH).
Egynapos bezárással tiltakoznak a kisbenzinkutak
Egynapos figyelmeztető bezárásra szólítja fel a kisbenzinkutakat a Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület (FBSZ), mert a Tisza-kormány nem hajtja végre a korábbi árrendszer okozta károk enyhítésére indított támogatási programot - közölte az FBSZ hétfőn az MTI-vel.
A Strategy 520 Bitcoint vett, miközben 1,4 milliárd dollárra növelte készpénztartalékát
A Strategy újabb 520 Bitcoinnal bővítette vállalati kriptovagyonát, a társaság legfrissebb pénzügyi lépéseinek középpontjában azonban ezúttal nem kizárólag a BTC-felhalmozás állt. A vállalat 300 millió dollárral növelte készpénztartalékát, miközben a befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az STRC értékpapírok támogatására és a jövőbeli tőkeallokációra.
Eltörli a stabilcoin-birtoklási korlátot a Bank of England
Jelentősen enyhített a brit stabilcoin-szabályokon a Bank of England. A jegybank végleges szakpolitikai kerete már nem korlátozza, hogy egy magánszemély mennyi fontalapú stabilcoint (angolul: stablecoin) tarthat, miközben az egyes tokenek teljes kibocsátását kezdetben 40 milliárd fontban maximálja. A tartalékkezelési előírásokat szintén lazították, miután a kriptoipar arra figyelmeztetett, hogy a korábbi tervek ellehetetleníthetik a sterlinghez kötött digitális pénzek széles körű elterjedését.
Pontosabban céloz a NAV: kevesebb vizsgálat, nagyobb adómegállapítások
Kevesebb vizsgálatot folytatott le 2025-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint egy évvel korábban, az utólagos adóellenőrzések eredményessége azonban határozottan javult. A napokban megjelent éves összefoglaló alapján az adóhatóság egyre pontosabban választja ki a kockázatos ügyeket, miközben továbbra is az áfa, a kiemelt adózói kör, a transzferárak, az építőipar és az e-kereskedelem tartozik a legfontosabb ellenőrzési területek közé – hívja fel a figyelmet az EY.
Bitcoin árfolyam elemzés: kriptovaluta előrejelzés – fordulat vagy újabb esés jön?
A Bitcoin árfolyama a meredek júniusi visszaesés után 60 000 dollár közeléből próbál talpra állni, de a technikai kép továbbra is ellentmondásos. A MACD és a rövid távú momentum már javulást jelez, miközben a fontosabb mozgóátlagok, az Awesome Oscillator és a kialakult trendstruktúra még mindig az eladók fölényét mutatja. Az elemzés alapján jelenleg nem az agresszív vétel, hanem a tartás és a megerősítésre várás tűnik a legjobb stratégiának.
Véget vethet a CLARITY Act a kriptofejlesztők büntetőjogi üldözésének
Cynthia Lummis amerikai szenátor szerint egy szoftverfejlesztőnek nem kellene ügyvédeket alkalmaznia ahhoz, hogy eldöntse, legális-e az általa megírt programkód. A politikus úgy véli, a digitális eszközök piacát szabályozó CLARITY Act egyértelmű jogi védelmet teremthet a nem letétkezelő kriptoszoftverek, blokklánccsomópontok és decentralizált infrastruktúrák fejlesztői számára.
