Élettársként éltek együtt a pároddal, nem házasságban? Akkor most kapaszkodj!
Továbbra is sok a félreértés az élettársi kapcsolatok körül
Az élettársak vagyoni helyzetéről sok téves elképzelés él a köztudatban. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából készült, az eredeti beszámolóban ismertetett korábbi reprezentatív kutatás szerint a lakosság hozzávetőleg fele tudta, hogy az élettársakra eltérő vagyonjogi szabályok vonatkoznak, mint a házaspárokra.
A Kantar Hoffmann által végzett felmérés arra is rámutatott, hogy az élettársi kapcsolatban élők között az átlagosnál többen adtak helytelen választ. Vagyis éppen azok közül sokan nem ismerték megfelelően a szabályokat, akiknek a saját vagyonát és lakhatását ezek közvetlenül érinthetik.
A korabeli közlés megközelítőleg egymillió Magyarországon élő élettársról beszélt. Ezt az adatot azonban nem indokolt ellenőrzött, aktuális létszámként kezelni.
Az együttélés nem hoz létre házasságot
Az élettársi kapcsolat a hosszú együttéléstől és a közös gyermek születésétől sem válik házassággá.
A Polgári Törvénykönyv szerint az élettársi kapcsolat alapja a közös háztartásban fennálló érzelmi és gazdasági közösség, a törvényben meghatározott további feltételekkel. Létrejöttéhez önmagában nem szükséges közjegyzői nyilatkozat vagy nyilvántartási bejegyzés. A vagyoni viszonyokat ugyanakkor a házastársakétól eltérő szabályok rendezik.
Fontos különbség, hogy az itt ismertetett szabályok a hagyományos élettársi együttélésre vonatkoznak. Az azonos nemű párok által anyakönyvvezető előtt létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat külön jogintézmény: arra főszabály szerint a házassághoz hasonló vagyonjogi és öröklési rendelkezések alkalmazandók.
Nem automatikus a közös vagyon és a fele-fele osztozkodás
Eltérő vagyonjogi szerződés hiányában az élettársak az együttélés során önálló vagyonszerzők. Ez nem zárja ki, hogy például közösen vásároljanak egy lakást, és mindketten tulajdonrészt szerezzenek benne. Az együttélés azonban önmagában nem hozza létre a házasságra jellemző törvényes vagyonközösséget.
A kapcsolat megszűnésekor bármelyik fél kérheti az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. A részesedés alapja főszabály szerint az, hogy ki milyen arányban működött közre annak megszerzésében.
A hozzájárulás nem kizárólag pénzt jelent. A háztartás ellátása, a gyermeknevelés és a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is számít. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez valamelyik félnek méltánytalan vagyoni hátrányt okozna.
Ezért félrevezető lenne azt mondani, hogy a kevesebbet kereső vagy a gyermekekkel otthon maradó élettárs szükségképpen kisebb részesedésre jogosult. A vagyoni elszámolásnál az együttélés teljes működését kell figyelembe venni.
Vagyonjogi szerződéssel előre rendezhetők a kérdések
Az élettársak szerződésben határozhatják meg, hogyan kezelik a jövedelmüket, milyen arányban viselik a közös kiadásokat, és miként számolnak el egymással a kapcsolat megszűnésekor.
Érdemes külön kitérni a nagyobb értékű vagyontárgyakra, a lakásvásárlásra, a felújításokra és a hiteltörlesztésre. Egy pontos megállapodás később megkönnyítheti annak bizonyítását, hogy melyik fél milyen hozzájárulást vállalt.
Az élettársi vagyonjogi szerződés érvényességéhez közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges. Az otthon megírt, csupán tanúkkal aláíratott dokumentum ehhez nem elegendő.
A szerződés harmadik személyekkel szembeni hatályához is külön feltételek kapcsolódnak. Ezt szolgálhatja a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába történő bejegyzés.
Az élettárs nem válik automatikusan örökössé
Az együttélés és a házasság közötti egyik legfontosabb különbség az öröklés.
A hagyományos élettársi kapcsolatban élő társ nem törvényes örökös. Önmagában az együttélés alapján tehát nem részesül az elhunyt hagyatékából, függetlenül attól, hogy néhány évig vagy több évtizedig tartott a kapcsolat. A közös gyermek sem teszi a túlélő élettársat örökössé. A gyermek öröklési joga és a másik szülő jogi helyzete külön kérdés.
A házastárs helyzete ettől eltér. Ha az elhunyt után leszármazók örökölnek, a túlélő házastársat főszabály szerint holtig tartó haszonélvezet illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és annak berendezési, felszerelési tárgyain. A hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl. Leszármazók hiányában más szabályok érvényesülnek.
Az öröklési jog hiánya nem jelenti minden vagyoni igény elvesztését
A „végrendelet nélkül semmire sem jogosult” megfogalmazás túl általános.
A túlélő élettárs saját tulajdonrésze nem válik az elhunyt hagyatékává. Emellett az együttélésből eredő, igazolható vagyoni elszámolási igénye is lehet. Az öröklés és a saját vagyonra vonatkozó igény két különböző jogcím. Az utóbbi érvényesítése azonban bizonyítást, vita esetén akár bírósági eljárást is igényelhet.
Különösen kockázatos lehet, ha a közösen használt otthon kizárólag az elhunyt tulajdonában állt. A túlélő élettársat nem illeti meg automatikusan a házastárséhoz hasonló özvegyi haszonélvezet. Lakhatásának további sorsa ezért a tulajdoni helyzettől, az esetleges megállapodásoktól és más fennálló jogaitól függhet.
Végrendelettel lehet gondoskodni a másik félről
Aki szeretné, hogy élettársa halála után örököljön, annak megfelelő végintézkedésről kell gondoskodnia. Végrendeletben például örökössé nevezheti társát, vagy meghatározott vagyontárgyat juttathat neki.
A rendelkezés megtervezésekor a kötelesrész szabályaira is figyelni kell. Bizonyos hozzátartozók megfelelő feltételek esetén akkor is követelhetnek kötelesrészt, ha a végrendelet más személyt nevez örökösnek.
A közjegyző közreműködése jelentősen csökkentheti a formai hibák és a későbbi jogviták kockázatát. A közjegyzői végrendelet azonban nem megtámadhatatlan: érvényességével kapcsolatban is felmerülhet jogvita.
Fontos előnye, hogy elkészítésének ténye bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. A közjegyzőnél letétbe helyezett végrendeletet szintén nyilvántartják, ami biztosítja annak fellelhetőségét a hagyatéki eljárásban.
A hitel és a tartozás sem lesz közös pusztán az együttéléstől
Az élettársi kapcsolat önmagában nem teszi az egyik fél által vállalt valamennyi tartozást a másik fél kötelezettségévé.
Ettől eltérő helyzetet teremthet, ha mindketten adósként szerződnek, vagy egyikük kezességet vállal a másikért. A felelősséget ilyenkor a szerződés és az alkalmazandó jogszabályok határozzák meg. Közös hitelfelvétel előtt ezért azt is tisztázni kell, ki milyen kötelezettséget vállal a hitelezővel szemben.
A felek egymás közötti elszámolása és a bankkal szembeni felelősség nem feltétlenül ugyanaz.
A nyilvántartási bejegyzés nem helyettesíti a végrendeletet
Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása az együttélés fennállásának bizonyítását könnyíti meg. A közjegyző előtt tett nyilatkozat bejegyzése azonban nem hoz létre házasságot, és nem biztosít automatikus öröklési jogot.
Ez a nyilvántartás nem azonos az anyakönyvvezető előtt létesített bejegyzett élettársi kapcsolattal. A hasonló elnevezések ellenére eltérő jogintézményekről van szó.
A családi támogatásoknál és adókedvezményeknél szintén az adott ellátás feltételeit kell megvizsgálni. Az élettársak nem feltétlenül jogosultak minden olyan kedvezményre, amely a házaspárokat megilleti. Az első házasok kedvezményét például a hagyományos élettársi együttélés önmagában nem alapozza meg.
Mit mutatott a korábbi kutatás?
A megadott beszámoló szerint a vizsgált felmérésben a válaszadók 35 százaléka tudta, hogy végintézkedés nélkül az élettársak nem örökölnek egymás után. Negyven százalék téves választ adott, 25 százalék pedig nem tudott állást foglalni. Az összehasonlításként szereplő 2021-es kutatásban még csak a megkérdezettek negyede válaszolt helyesen, körülbelül fele pedig rosszul.
A családi kedvezményekkel kapcsolatban a válaszadók mintegy harmada gondolta tévesen, hogy az élettársak mindenben ugyanarra jogosultak, mint a házaspárok. Nagyjából négytizedük ismerte helyesen a különbséget.
A hitel- és tartozásviszonyokra vonatkozó kérdésre körülbelül egyharmaduk felelt jól. Ugyanakkor mintegy kétharmaduk tudta, hogy élettársi vagyonjogi szerződés köthető, és közel nyolctizedük ismerte a közjegyzői nyilatkozat nyilvántartásba vételének lehetőségét.
Az élettársak biztonságát az szolgálja, ha még az együttélés alatt rendezik a tulajdoni viszonyokat, a vagyoni elszámolást és a halál esetére szóló rendelkezéseket. Ezek különböző kérdések: egy vagyonjogi szerződés, egy nyilvántartási bejegyzés és egy végrendelet más-más célt szolgál.
