Nyilvános vagyonnyilatkozatok az önkormányzatoknál – tájékoztató aloldalt indított az Integritás Hatóság
A 2026. június 29. óta hatályos új vagyonnyilatkozat-közzétételi kötelezettség a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény hatálya alá tartozó választott képviselőkre és tisztségviselőkre terjed ki: a polgármesterekre, a főpolgármesterre, a megyei közgyűlések elnökeire, az alpolgármesterekre (ideértve a főpolgármester-helyetteseket és a megyei közgyűlések alelnökeit), a települési és fővárosi kerületi önkormányzati képviselőkre, valamint a megyei közgyűlések és a Fővárosi Közgyűlés tagjaira.
Ebben a körben az évente, január 31-ig tett vagyonnyilatkozatot (valamint a pozíció betöltésekor, nyitó kötelezettségként) az önkormányzat honlapján kell közzétenni. A nyilatkozatot a megbízatás megszűnése után még három évig meg kell őrizni, és ennyi ideig a honlapon is elérhetőnek kell maradnia, így a korábbi és az újabb nyilatkozatok hosszabb távon is összevethetők. A kötelezettekkel közös háztartásban élő hozzátartozók nyilatkozatait is el kell készíteni, de a hozzátartozói nyilatkozatok továbbra sem nyilvánosak.
Az új szabályok bevezetését követően számos kérdés érkezett az Integritás Hatósághoz: milyen formában kell a nyilatkozatot közzétenni, meddig kell elérhetővé tenni, ki ellenőrzi, és mi a teendő, ha utólag derül ki, hogy hiba csúszott a dokumentumba, vagy valami kimaradt belőle. A Hatóság ezért külön útmutatókat készített a polgármesterek, az alpolgármesterek, az önkormányzati képviselők, a nem képviselő alpolgármesterek, a külső bizottsági tagok és a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságok számára, amelyeket fogalomtár egészít ki.
A vagyonnyilatkozati rendszer célja a közélet tisztaságának biztosítása, a korrupció megelőzése és a választott képviselők iránti közbizalom fenntartása. Az elmúlt hónapokban azt tapasztaltuk, hogy bár az önkormányzatok döntő többsége meg akar felelni az új szabályoknak, rengeteg tisztázandó gyakorlati dilemmával szembesülnek a nyilatkozatok kitöltése, közzététele és nyilvántartása során. A tájékoztató aloldallal ezekre a menet közben felmerülő kérdésekre szeretnénk egy helyen, közérthetően válaszolni. Meggyőződésünk, hogy a nyilvánosság csak akkor erősíti a társadalom bizalmát, ha a nyilatkozatok valóban teljes körűek, elérhetőek és összevethetőek - ebben kívánunk partnerei lenni az önkormányzatoknak” – mondta Kenessey Réka, az Integritás Hatóság szakmai igazgatója.
A vagyonnyilatkozatokat két szerv ellenőrizheti, egymástól független eljárásban. A nyilatkozatok nyilvántartása, őrzése és ellenőrzése elsősorban az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában kijelölt bizottság(ok) feladata, amelynél bárki kezdeményezhet eljárást. Emellett az Integritás Hatóság is vizsgálhatja a nyilatkozatokat, akár hivatalból, integritáskockázat-értékelés alapján, akár a honlapján elérhető bejelentő felületen keresztül érkező jelzés alapján.
Ha a Hatóság azt állapítja meg jelentésében, hogy a kötelezett elmulasztotta a nyilatkozattételt, vagy lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a bizottságnak hivatalból le kell folytatnia a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, és annak eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatnia kell a képviselő-testületet.
Aki nem nyújtja be nyilatkozatát, a szabályoknak megfelelő közzétételig nem gyakorolhatja a tisztségéből fakadó jogait és nem kaphat tiszteletdíjat (polgármesterek esetén illetményt), természetbeni juttatást és költségtérítést. A nyilatkozattétel elmulasztása vagy lényeges adat, tény szándékos, valótlan közlése méltatlanságot alapozhat meg, amely miatt a képviselő-testület határozattal megszünteti a megbízatást.
Ha az Integritás Hatóság méltatlanságot meg nem alapozó, kizárólag adminisztratív jellegű, de csekély jelentőséget meghaladó hiányosságot tár fel, a képviselő-testület vagyoni szankciót alkalmazhat, de a polgármesterrel és az önkormányzati képviselővel szemben a Hatóság maga nem szab ki bírságot. Ugyanakkor bűncselekmény gyanúja esetén a Hatóság az erre hatáskörrel rendelkező szervhez, személyhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordul.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők nyilatkozatai szintén nyilvánosak, de a honlapon történő közzététel kötelezettsége rájuk nem vonatkozik; nyilatkozatukba bárki betekinthet, illetve arról tájékoztatást kérhet. A velük közös háztartásban élő házastárs, élettárs és gyermek nyilatkozata ebben a körben sem nyilvános.