Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lesz váltani?
Elsősorban az járhat jól, aki jelentősebb áramfogyasztását az olcsóbb időszakokra tudja áthelyezni. Fűtésnél emellett a készülék hatékonysága, az épület állapota és a kiváltott gáz ára is meghatározó.
Az új tarifa ismét előtérbe helyezi a kérdést: érdemes-e klímával kiegészíteni a gázfűtést, vagy hőszivattyúval kiváltani a kazánt? Erre nincs minden otthonban érvényes válasz. Ugyanaz a berendezés az egyik háztartásban jelentős megtakarítást hozhat, a másikban viszont csak hosszú idő alatt térül meg.
A helyes összehasonlításhoz ezért három dolgot kell külön megvizsgálni: mennyibe kerül a felhasznált energia, mennyi hasznos hő keletkezik belőle, és mekkora beruházást igényel a változtatás.
Mit változtat meg az új D áramtarifa?
Az MVM tájékoztatása szerint a D árszabás 2026. szeptember 1-jétől igényelhető, alkalmazása pedig legkorábban 2027. január 1-jén kezdődhet. A választása önkéntes, tehát a háztartásokat nem állítják át automatikusan.
A konstrukcióban a lakossági kedvezményes mennyiséget továbbra is az adott elosztói területen érvényes, kedvezményes A1-es egységáron számolják el. A piaci árakhoz igazodó díjazás a kedvezményes sáv feletti fogyasztást érinti. A tarifa elsősorban a nagyobb, rugalmasan időzíthető fogyasztással rendelkező háztartások számára lehet érdekes.
Ez lényeges különbség egy általános árcsökkentéshez képest: a D tarifa lehetőséget ad az olcsóbb időszakok kihasználására, de a drágább időszakok kockázatát is a fogyasztó viseli.
Hogyan lesz a negyedórás árakból villanyszámla?
Az elszámolás havi rendszerben történik. A szolgáltató a teljes havi fogyasztás negyedórás eloszlásából számít fogyasztással súlyozott rugalmas egységárat, és ezt alkalmazza a kedvezményes sáv feletti mennyiségre.
Az éves 2523 kWh kedvezmény napi arányosítással jelenik meg: 365 napos évben naponta körülbelül 6,91 kWh jut kedvezményes áron. Nem úgy működik tehát, hogy januártól először elfogyasztjuk az egész éves keretet, majd átváltunk piaci árra.
A rugalmas energiaár alapja a HUPX negyedórás ára, forintra átszámítva, kereskedői díjjal kiegészítve. Ehhez rendszerhasználati díjak és további fizetendő tételek kapcsolódnak. A tőzsdei árat ezért nem lehet közvetlenül a számla teljes, bruttó kilowattóránkénti díjával összehasonlítani.
Az igénybevételhez távlehívható mérő és havi idősoros elszámolás szükséges. A D tarifa az általános, A1-es mérési ponthoz kapcsolódik; szaldóelszámolású háztartási kiserőmű mellett nem választható.
Miért nem biztos, hogy az éjszakai fogyasztás lesz a legolcsóbb?

A dinamikus árazásnál nem egy állandó, előre kijelölt olcsó napszakhoz kell alkalmazkodni. A piaci árak a termelés és a fogyasztás függvényében változnak. Erős napelemes termelés mellett például napközben is kialakulhatnak kedvező időszakok.
A fűtésnél azonban korlátozott a mozgástér. Egy elektromos autó töltése gyakran órákkal elhalasztható, a lakásnak viszont akkor is melegnek kell maradnia, amikor az áram drágább.
A padlófűtés és az épület hőtároló képessége segíthet a fogyasztás időzítésében, de az előfűtésnek is vannak korlátai. Ha a lakást túlfűtjük az olcsó időszakban, a nagyobb hőveszteség elviheti a tarifából származó előny egy részét.
A D tarifánál ráadásul a forint–euró árfolyam is befolyásolja az energiaárat. Az MVM külön jelzi, hogy a piaci árak magasra emelkedhetnek, a múltbeli adatok pedig nem jelentenek előrejelzést.
A klíma is hőszivattyú, de nem minden elektromos fűtés egyformán takarékos
A fűtésre alkalmas klímaberendezés levegő–levegő hőszivattyú: a kültéri levegőből von el hőt, és azt a lakás levegőjének adja át. A levegő–víz hőszivattyú ezzel szemben a fűtési rendszer vizét melegíti, így például padlófűtést vagy megfelelően méretezett radiátorokat szolgálhat ki.
A hőszivattyúk előnye, hogy a felhasznált villamos energiánál több hőt képesek az épületbe juttatni. Megfelelő körülmények között 1 kWh áramból 3–4 kWh hő is rendelkezésre állhat. Ez nem állandó, minden helyzetben garantált arány.
A hagyományos villanyradiátor, elektromos fűtőpanel vagy hősugárzó más elven működik: ellenállásfűtéssel nagyjából 1 kWh áramból ad le 1 kWh hőt. Emiatt az „elektromos fűtés” megnevezés önmagában keveset mond a várható villanyszámláról.
A készülékek összehasonlításakor a COP egy adott üzemi állapot hatékonyságát, a SCOP pedig szabványos feltételek mellett egy teljes fűtési szezonra jellemző hatékonyságot mutat. A katalógusadat mellett az adott épületben várható működést is értékelni kell.
Példaszámítás: mennyibe kerül 1000 kWh hő?
Az alábbi összehasonlítás azt szemlélteti, mennyire befolyásolja a költséget a berendezés hatékonysága.
A táblázatban szereplő áramárak feltételezett, bruttó, fogyasztásarányos teljes egységárak, nem meghirdetett 2027-es tarifák. A számítás nem tartalmaz beruházást, karbantartást és fogyasztástól független díjakat.
| Fűtési mód | Feltételezett hatékonyság | Áramigény 1000 kWh hőhöz | Költség 40 Ft/kWh mellett | Költség 70 Ft/kWh mellett |
|---|---|---|---|---|
| Ellenállásos elektromos fűtés | 1 | 1000 kWh | 40 000 Ft | 70 000 Ft |
| Hőszivattyús fűtés | 2,5 | 400 kWh | 16 000 Ft | 28 000 Ft |
| Hőszivattyús fűtés | 3 | kb. 333 kWh | kb. 13 333 Ft | kb. 23 333 Ft |
| Hőszivattyús fűtés | 4 | 250 kWh | 10 000 Ft | 17 500 Ft |
A számítás alapja egyszerű:
Egy kilowattóra hasznos hő energiaköltsége = az áram teljes egységára ÷ a hőszivattyú adott időszaki hatékonysága.
Ha például az áram 60 Ft/kWh, a hőszivattyú pedig az adott időszakban átlagosan háromszoros hőmennyiséget ad le, akkor egy kilowattóra hő energiaköltsége 20 forint.
Dinamikus tarifánál ezt időszakonként is érdemes vizsgálni: a változó áramár és a változó hatékonyság együttesen alakítja a költséget.
Mikor lehet érdemes klímával kiegészíteni a gázfűtést?
Különösen azoknál a háztartásoknál indokolt a számolás, amelyek rendszeresen a kedvezményes gázmennyiség felett fogyasztanak.
Az általános lakossági kedvezményes mennyiség évente 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter. A pontos elszámolásnál a megajoule-ban megadott energia számít; a köbméterre történő átváltást a fűtőérték is befolyásolja. Egyes jogosultságok magasabb kedvezményes mennyiséget biztosíthatnak.
A döntés kulcsa az, hogy milyen árú gázt váltunk ki. A magasabb díjon elszámolt gázfogyasztás csökkentése nagyobb megtakarítást jelenthet, mint ugyanannyi kedvezményes árú gáz kiváltása.
Átmeneti időben előnyös lehet például csak a nappalit klímával fűteni, miközben nincs szükség a teljes központi rendszer működtetésére. Több, egymástól elzárt szoba esetén azonban egyetlen beltéri egység nem feltétlenül biztosít megfelelő hőmérsékletet mindenhol.
A komfort is része a mérlegelésnek: a légmozgás, a zaj, a helyiségek közötti hőmérséklet-különbség és a használati szokások egyaránt számítanak.
Így hasonlítható össze a gáz és a hőszivattyú költsége
A gáz köbméterenkénti árát nem szabad közvetlenül az áram kilowattóránkénti árához mérni. Mindkettőt az előállított hasznos hőre kell átszámítani.
Ha a számlán szereplő gázár Ft/MJ-ban adott, akkor:
A gázból előállított hő energiaköltsége = gázár × 3,6 ÷ a fűtési rendszer hatásfoka.
Egy kizárólag szemléltető példában, 3 Ft/MJ gázárral és 90 százalékos hatásfokkal számolva:
3 × 3,6 ÷ 0,9 = 12 Ft/kWh hasznos hő.
Ezzel egy háromszoros hatékonysággal működő hőszivattyú 36 Ft/kWh teljes áramár mellett kerül azonos energiaköltségbe:
36 ÷ 3 = 12 Ft/kWh hasznos hő.
Ez a példa megmutatja, miért nem elég annyit mondani, hogy a hőszivattyú hatékonyabb. A kedvezőbb üzemeltetéshez az energiaárak megfelelő aránya is szükséges.
Teljes kazáncsere előtt az épületet és a radiátorokat is fel kell mérni
Egy levegő–víz hőszivattyú megfelelő kialakítással a teljes fűtést és a használati meleg víz előállítását is elláthatja. A meglévő radiátorok megtartása azonban műszaki vizsgálatot igényel.
A radiátoros csatlakoztathatóság önmagában nem garantál gazdaságos működést. Azt kell ellenőrizni, hogy a hőleadók alacsonyabb vízhőmérsékleten is képesek-e fedezni az egyes helyiségek hőigényét. A nagyobb hőleadó felület alacsonyabb vízhőmérsékletet tehet lehetővé, ami kedvez a hőszivattyú hatékonyságának. Heat pump installer toolkit
A méretezésnél ezért az alapterület mellett az épület hőveszteségét, a szigetelést, a nyílászárókat és a helyi téli viszonyokat is figyelembe kell venni. A melegvíz-készítés, az esetleges elektromos rásegítés és a keringetőszivattyúk fogyasztása szintén része a teljes költségnek.
Ha szigetelés és fűtéskorszerűsítés egyaránt készül, az összehangolt tervezéssel kisebb berendezés is elegendővé válhat.
D tarifa vagy H tarifa: eltérő lehetőségeket kínálnak
A hőszivattyús fűtés vizsgálatakor a már elérhető H árszabást is érdemes figyelembe venni. Ez megfelelő berendezéshez, külön mért áramkörön használható, és október 15. és április 15. között biztosít kedvezményes elszámolást.
A fűtési idényben H tarifával elszámolt fogyasztásra nem vonatkozik az általános 2523 kWh-s korlát. A kedvezményes téli fogyasztás az általános háztartási áramkeretet sem terheli. Nyáron viszont nem alkalmazható automatikusan ugyanaz a kedvezményes H-egységár.
A D tarifa az időzítésből származó megtakarítás lehetőségét kínálja, a H tarifa pedig a fűtési idényre ad kiszámíthatóbb árazást. Egy háztartásban külön mérési pontokon mindkettő jelen lehet, de ugyanazt az elfogyasztott kilowattórát nem lehet egyszerre két tarifán elszámolni.
A megtérüléshez a teljes beruházást kell számításba venni
A készülék vételára csak az egyik költségtétel. A telepítés, a villamos hálózat szükséges bővítése, a mérőhely átalakítása, a külön áramkör, a hőleadók módosítása és a karbantartás egyaránt befolyásolja a megtérülést.
Szemléltetésként: ha egy korszerűsítés többletköltsége az egyébként is szükséges felújításhoz képest 1,2 millió forint, az éves nettó megtakarítás pedig 120 ezer forint, az egyszerű megtérülési idő tíz év. Évi 60 ezer forint megtakarításnál ugyanez húsz év. Ez a számítás még nem veszi figyelembe a finanszírozást, a pénz időértékét és a későbbi javításokat.
Az új D tarifa önmagában nem indok a kazán lecserélésére. Megalapozott döntést az előző évi számlák, a fogyasztás időbeli eloszlása, az épület műszaki felmérése és a teljes kivitelezési ajánlat alapján lehet hozni. Akinek már van fűtésre alkalmas klímája, annak a meglévő berendezés tudatos használata kisebb ráfordítással is lehetőséget adhat a gázfogyasztás csökkentésére.