Elfogadták a törvényt - A nyugdíjasok az érintettek 65 év fölött
Mit változtatott az elfogadott törvény?
Az Országgyűlés 2025 decemberében fogadta el a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvényt. A szabály 2026. január 1-jén lépett hatályba: a már meglévő 13. havi nyugdíj mellett megjelent a 14. havi nyugdíj is. Utóbbit fokozatosan vezették be, ezért 2026-ban az összege a jogosultság alapjául szolgáló februári nyugdíj 25 százaléka volt.
A legfontosabb különbség tehát az összeg. A 13. havi nyugdíj egy teljes havi, jogosító nyugellátásnak felel meg. A 14. havi nyugdíj neve ellenére 2026-ban még nem jelentett egy újabb teljes havi összeget: négyheti nyugdíj helyett pontosabban az egyhavi összeg negyedét kapták meg a jogosultak.
Valóban csak a 65 év felettiek kapják?
A címben szereplő 65 év a magyar öregségi nyugdíj általános korhatára, de a két februári juttatásnak nincs külön 65 éves korhatára. Jogosult lehet például az a nő is, aki a kedvezményes, „Nők 40” szabály alapján 65 éves kora előtt vonult öregségi nyugdíjba.
Az özvegyi nyugdíjhoz hasonló hozzátartozói nyugellátásnál szintén az adott ellátás jogcímét és a törvényi feltételeket kell vizsgálni.
Az sem elég ugyanakkor, hogy valaki már betöltötte a 65-öt. A nyugdíjat meg kell állapítani, és a 13., illetve a 14. havi nyugdíjhoz időbeli feltételek is kapcsolódnak. Aki még dolgozik, és nem részesül jogosító nyugellátásban, pusztán az életkora miatt nem kapja meg ezeket a kifizetéseket.
Melyik két időpontot kell ellenőrizni?
A törvény szerint annak jár a 13. és a 14. havi nyugdíj, aki az előző év legalább egy napjára, valamint az adott év februárjára jogosító nyugellátásban részesül. A 2026-os kifizetésnél ez azt jelentette, hogy az érintettnek 2025 legalább egy napjára és 2026 februárjára is rendelkeznie kellett ilyen ellátással.
Egy egyszerű példa segít. Aki 2025 decemberében már nyugdíjat kapott, és 2026 februárjában is nyugdíjas volt, főszabály szerint teljesítette ezt az időbeli feltételt. Aki viszont csak 2026 januárjában ment nyugdíjba, a 2026-os 13. és 14. havi nyugdíjra az előző évi feltétel hiánya miatt nem vált jogosulttá. Ha többféle nyugellátást kap valaki, a jogosultságot ellátásonként vizsgálják; ezért a pontos összeg egyéni helyzettől is függhet.
Mennyi pénzt jelentett ez a gyakorlatban?
Tegyük fel, hogy valakinek a jogosultság szempontjából figyelembe vehető februári nyugdíja 200 000 forint volt. Ebben a példában a rendes februári nyugdíján felül 200 000 forint 13. havi nyugdíj és 50 000 forint 14. havi nyugdíj járt neki. A két többletkifizetés együtt tehát 250 000 forintot tett ki.
A számítás alapja nem egy országosan egységes összeg: mindenkinél a saját, februárra járó jogosító ellátás az irányadó. A törvény szerint a folyósító a 13. és a 14. havi nyugdíjat hivatalból, külön kérelem és külön határozat nélkül fizeti ki. Vagyis az arra jogosult nyugdíjasnak nem kellett külön igénylőlapot beadnia a két juttatásért.
Mikor érkezett meg a pénz?
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a bankszámlára utalt 2026. februári rendes nyugdíj február 12-én, a 13. havi nyugdíj és a 14. havi rész február 13-án érkezett. Postai kézbesítésnél a három összeget egyidejűleg, a nyugdíjkifizetési naptár szerinti napon kézbesítették. Ezért a bankszámlán a februári rendes nyugdíj és a két további juttatás nem ugyanazon a napon jelenhetett meg.
A gyakorlati lényeg röviden: a 13. havi nyugdíj teljes havi összeg, a 14. havi nyugdíj 2026-os kifizetése annak 25 százaléka volt. A jogosultságot az előző év és a tárgyév februárja alapján kellett megállapítani, nem pusztán az alapján, hogy valaki elmúlt-e 65 éves.
