Elhunyt Haumann Péter, meghalt Berki Krisztián ... avagy mire kattint a magyar?

2022-ben egy átlagos napon 4,2 millió hazai felhasználó netezett, akik napi szinten 84 millió oldalt nyitottak meg a magyar online média kínálatából. Egy ember körülbelül húsz hírt, blogbejegyzést, időjárás-jelentést, menetrend-információt vagy éppen szórakoztató tartalmat keresett fel 24 órán belül. Az oldalletöltések száma a tavalyi esztendőben meghaladta a 27,2 milliárdot, ami 1,66 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben – derült ki az NMHH kutatásából.

Az év eleje, január és március volt a legforgalmasabb, az első hónapban 7,2 százalékkal, míg a harmadikban 11,7 százalékkal többet kattintottak a felhasználók, mint egy átlagos hónapban. Az előre kalkulálható tendenciákat sokszor váratlan események is befolyásolták. Az év első ilyen eseménye február végén következett be az orosz–ukrán háború kiteljesedésével.

Az orosz offenzíva első két napja körülbelül harmincmillió többletkattintást eredményezett a magyar oldalaknál, melyek nagy részét a hírportálok „zsebelhették be”. Az április harmadikán tartott országgyűlési választás éppen annyira érdekelte a lakosokat, mint a háborús történések, igaz, az eredmények kihirdetése után már nem töltöttek heteket az események követésével a hírolvasók. Berki Krisztián május hatodikai halála egyenesen felrobbantotta az internetet.

Reggel arra keltek az emberek, hogy holtan találták, majd egész nap friss hírekkel bombázták a böngészőket – félinformációkkal, álhírekkel, anekdotákkal, nyomozati jelentésekkel, élő közvetítésekkel tartották ébren a kifogyhatatlan kíváncsiságot.

Az időjárás és a nagyvilág történései is mindenkit érdekelnek

2022-ben két nagyobb „villanás”, kiugrás köszönhető az időjárás okozta meglepetésnek: a június eleji nagy esőzéseknek és az augusztus 20-i „viharnak”, amikor is a tűzijátékra indulók igen kíváncsivá váltak arra, kell-e esernyőt vinniük magukkal.

A nagyvilág történései február 24-től (az orosz–ukrán háború kezdetétől) törtek előre, amikor a legnagyobb hírportálokon egy nap alatt 9,21 millió oldalletöltést hajtottak végre a netezők a külföld tematikában. Ezt követően november 15-én, a Lengyelországba átlőtt rakéta esete emelte ki a külföldi eseményeket a hírek rengetegéből.

A gazdasági jellegű cikkek közül a benzinársapka kivezetésén túl, a kata-törvény átalakítása vált igazán fontos közüggyé. A sporthírek esetében az első komoly érdeklődésnövekedés a Magyarország és Szlovákia által közösen rendezett kézilabda Európa-bajnokság időszakában volt kimutatható, de a Splitben zajlott férfi vízilabda-Európa-bajnokság is érdekelte a netezőket, na, meg persze a decemberi katari foci VB.

Ezektől volt hangos a magyar netes közbeszéd

A híroldalak, internetes magazinok, a televíziós csatornák, a nyomtatott sajtótermékek, de még a rádiók sem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek jelen a közösségi médiában. A bejegyzések népszerűségének egyik mérőszáma az interakciók mennyisége, melynek vizsgálatával feltérképezhető, hogy a felhasználókhoz mely információk és hírek jutnak el leginkább, azokra milyen érzelmekkel reagálnak, illetve melyeket tartják érdemesnek a megosztásra. Ezen adatok alapján állt össze 2022 hírkalendáriuma, mely a következőképpen alakult.

Január: 24-én elhunyt olimpiai bajnok tornászunk, Csollány Szilveszter; a védettségi igazolvány oltási igazolványra változtatása; a lezárások és az oltás ellen tiltakozó kamionos konvojok érkezése Ottawába és a kanadai főváros blokádja.

Február: orosz katonai csapatok bevonulása Ukrajnába, a háború eseményeivel kapcsolatos hírek; Liu Shaoang téli olimpiai aranyérme; ukrán menekültek tömeges érkezése határainkra.

Március: tudósítások az orosz–ukrán háború fontosabb eseményeiről; a magyarországi választási kampány; Magyarország háborúba keveredésének esélylatolgatása.

Április: országgyűlési választási kampány; választási és népszavazási eredmények; Christiano Ronaldo újszülött fiának halála.

Május: Berki Krisztián váratlan halála; Haumann Péter halála; magyar sportsikerek (Hosszú Katinka és Milák Kristóf aranyérme, Szilágyi Áron és a női kardcsapat aranyérme, a férfi kardcsapat ezüstérme).

Június: Anglia elleni 0–4-es futballgyőzelem; ispánok és vármegyék visszaállítása; számtalan magyar sportsiker (futball, öttusa, úszás, nyíltvízi úszás, vízilabda, vívás, birkózás, kajak-kenu, aerobik és szinkronúszás).

Július: viták a tűzijátékok elmaradásáról; a kata-törvény átalakítása és tüntetések az intézkedés ellen; rezsicsökkentéssel kapcsolatos módosítások.

Augusztus: az augusztus 20-i téves időjárás-jelentés, és ezt követően az OMSZ vezetőinek menesztése; gazdatüntetések meghirdetése országszerte és a gazdák távolmaradása; a fakitermelés szabályainak megváltoztatása és tiltakozások ellene.

Szeptember: tanárok sztrájkja és tüntetése; II. Erzsébet brit királynő halála; Szalai Ádám utolsó mérkőzésén a magyar labdarúgó-válogatott győzelme.

Október: tanártüntetések; Sebestyén Balázsék kolumbiai kalandjai, atrocitásai; Gáspár Győző (Győzike) nyilatkozata, miszerint a vérét adná Orbán Viktorért.

November: japán szurkolók meccs végi takarítása Katarban; Mészöly Kálmán halála; Dzsudzsák Balázs visszavonulása.

December: labdarúgó VB eseményei; Pelé halála; karácsonyi hangulatú bejegyzések és jókívánságok az ünnep alkalmából.

A népszerű Facebook-bejegyzésekben leggyakrabban használt szavak

A hírportálok, valamint a népszerűbb tévék, rádiók és újságok hivatalos Facebook-oldalainak posztjait más szemszögből is megvizsgálta az NMHH. Minden hónap száz legnépszerűbb bejegyzésének szövegelemzése rávilágít arra, hogy milyen szavakat preferálnak az újságírók.

Toronymagasan vezet a magyar, de a válogatott, a háború, a tanár és a hazudik is szerepel a listán. Sajnálatos módon a harmadik legtöbbször olvasható szó az „elhuny” volt. A halálesetek mély érzelmeket váltanak ki az olvasókból, akár korábban ismeretlen emberekről van szó, akár világhírűekről.