Elmarad az uniós átlagtól magyar üzleti szféra digitalizációs szintje

Az MTI-hez elküldött összefoglaló szerint a vállalatirányítási rendszerek megkönnyítik a cégen belüli információáramlást, javítják az adatminőséget, hozzájárulnak a vállalatok hatékony működéséhez; hasonló megoldásokat a magyar cégek 35 százaléka használ, szemben az EU 43 százalékával.

Az unióban a vállalatok 32 százaléka használ legalább kétféle közösségi elérést támogató platformot, a magyar vállalatoknak csak 17 százaléka. A felhőalapú szolgáltatások igénybevételénél a hazai cégek csak két százalékponttal vannak lemaradva az unió 39 százalékos átlagától.

Tavaly az uniós vállalatok 8 százaléka használt valamilyen mesterséges intelligencia alapú megoldást, a hazai cégeknek csak 3,7 százaléka élt a lehetőséggel. A mesterséges intelligenciát bevezetni tervező magyar vállalatok saját bevallásuk szerint jellemzően a szakértelem hiánya és a magas várható költségek miatt nem használnak még mesterséges intelligenciát, de gátló tényező a meglévő rendszerekkel való kompatibilitás hiánya és a jogi háttér bizonytalansága is. Azon magyar cégek, amelyek használnak mesterséges intelligenciát, jellemzően a marketing és értékesítés, a számvitel és pénzügy, valamint a termelés területén veszik hasznát az új technológiának.

Az elektronikus értékesítés volumenét tekintve ugyanakkor jól áll Magyarország, a vállalatok nettó árbevételének 23 százaléka származik online értékesítésből, megelőzve az uniós 18 százalékos átlagot. A hazai kis- és középvállalatok esetében 18 százalék az arányszám, jelentősen jobb a 12 százalékos uniós szintnél.

A GKI elemzése szerint a magyar cégek egyre több digitális technológiát vezetnek be. Ezt a trendet a koronavírus-válság felerősítette, de a Covid után sem áll meg a digitalizáció térnyerése, ugyanakkor további erőfeszítések szükségesek az Európai Unió átlagának eléréséhez.