Elpártolt a gazdasági erő a dollárrendszer mögül
Kína az ipar és a következő generációs technológiák tekintetében lehagyja az olyan nagy európai államokat, mint Németország, amelynek vezetői mindent feláldoznak a zöldátállás oltárán, így idővel kiszorulhat a német export a világpiacról, miközben a magyar gazdaság az erős német iparban érdekelt - hangzott el a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás csütörtök esti adásában, melyben Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője volt a vendég.
A hirado.hu beszámolója szerint Tatár Mihályt többek között arról kérdezte Lánczi Tamás, hogy mire utalhatott Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, amikor arról beszélt, hogy felbomolhat a jelenlegi globális pénzügyi rendszer, illetve arról, hogy mekkora bajban van a német gazdaság, és ez milyen hatást gyakorolhat Magyarországra.
"Németország az európai gazdaságok beteg embere" - szögezte le az Economist és a német sajtó cikkeire emlékeztető elemző, aki egy olyan repülőhöz hasonlította a német gazdaságot, amelyből már kiszálltak a pilóták.
"Németország lesz az egyetlen olyan fejlett gazdaság, amely recesszióban fogja befejezni ezt az évet, és a következő öt évben is le fog maradni" - vetítette előre.
"Leállították az atomerőműveiket, erőltetnek egy olyan zöldátállást, aminek nincsenek meg a technikai és pénzügyi alapjai, és leváltak az olcsó orosz energiáról" - sorolta a német gazdaság hanyatlásának okait Lánczi Tamás.
"Részben amerikai nyomásra, részben a piaci aggodalmak miatt az Európai Unió elkezdte a távolodást Kínától" - tette hozzá Tatár Mihály, aki kifejtette, hogy az ipar és a mérnöki tudás, a következő generációs technológiák tekintetében Kína lehagyja Németországot, amely ha mindent feláldoz a zöldátállás oltárán, akkor a német export könnyen kiszorulhat a világpiacokról.
"Nekünk az az érdekünk, hogy legyen egy erős, domináns német gazdaság és ipar, amely letarolja a világot az olcsó és minőségi termékeivel, amiből a magyar ipar is kiveszi a részét" - magyarázta az elemző, és kiemelte, hogy a külkereskedelmünknek nagyjából a fele a német gazdasághoz van bekötve.
A házigazda az angolok példáját említve azt kérdezte van-e esély arra, hogy a németeknek megjöjjön az eszük.
"A franciák is billegnek ebbe az irányba. Abban a pillanatban, hogy a német kormánykoalíció, benne a Zöldekkel, úgy érzi, hogy ilyen formában nem tud nekimenni még egy választásnak, akkor hirtelen ott is fel lesznek vizezve ezek a célok" - vélekedett Tatár Mihály.
Lánczi Tamás felelevenítette az Európai Központi Bank elnökének múlt heti nyilatkozatát, mely szerint mélyreható változás előtt áll a globális pénzügyi rendszer.
Tatár Mihály felidézte, hogy Christine Lagarde már áprilisban is utalt arra, hogy nem tudni, meddig maradhat még fenn a dolláralapú rendszer.
"Nagyon sokan temetik a dollárt. De egyelőre a dollár éppen erősödik, a dollár köszöni szépen jó bőrben van. Vagy ez csak a látszat?" - tette fel a kérdést Lánczi Tamás.
"Valószínűleg arra gondolt Lagarde asszony, hogy a dollárrendszer mögül már elment a gazdasági erő, ezért nem feltétlenül van már szükség a dollárra"
- magyarázta az elemző.
Amikor az ukrán gabonáról beszélünk, ukrán mezőgazdasági termékekről, azok ukrán termékek vagy amerikaiak? - kérdezte az ukrán gabonadömping kapcsán Lánczi Tamás, aki rámutatott, hogy olyan nagy amerikai cégek szereztek területeket Ukrajnában, mint a Monsanto.
Manapság nem is olyan könnyű megválaszolni, hogy hol kezdődik az amerikai gazdaság, és hol végződik az ukrán - utalt az összefonódásra az elemző, aki hangsúlyozta, hogy az EU arra számított, hogy a búza ára annyira meg fog emelkedni, hogy az egész dél, a harmadik világ nyomást gyakorol majd Oroszországra, hogy engedje ki az ukrán gabonát, de nem így történt, mert a búza ára kétéves mélypontra süllyedt, hiszen a termelők már előre felkészültek a háborús kereslet kielégítésére.
