Eltörölt különadók 2025-ben – honnan lesz forrás ezek pótlására?
A legfontosabb adónemek tekintetében továbbra is kivétel nélkül bevételnövekedéssel, esetenként kétszámjegyű emelkedéssel kalkulál a benyújtott költségvetés. Viszont számos érdekességet mindenképpen tartalmaz a tervezet – hangsúlyozta ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
A legfontosabb, hogy – ahogyan azt már korábban bejelentették – egyes különadók már valóban nem szerepelnek a 2025-ös bevételi soron (bankadó, gyógyszeradó, légitársaságokat terhelő adó), ezek összességében közel 350 milliárd forintot jelentettek korábban. Itt fontos kérdés, hogy honnan lesz forrás ezek pótlására, miközben a kamatkiadások is jelentősen növekednek. A kormányzati várakozások szerint a GDP-bővüléssel párhuzamosan a vállalkozások által befizetett adóbevételek közel 20%-al növekedni fognak, így ez már gyakorlatilag fedezi is a kivezetett különadókból származó kiesést.
Ami a legfontosabb adónemeket illeti, az általános forgalmi adó esetében 8%-os emelkedést prognosztizálnak a 2024-es tényhez képest a kiskereskedelmi forgalom növekedésével egyidejűleg, ebből az adónemből 2025-re közel 8.300 milliárd forintot várnak. A költségvetés 397,5 HUF/EUR árfolyammal kalkulált, egy tartósan gyengébb forintárfolyam bizonyosan segíthet ezen cél elérésében.
A második legnagyobb bevételi forrást jelentő járulékok és személyi jövedelemadó tekintetében közel 9%-os növekedéssel számolnak, amely egyértelműen előrevetíti, hogy jelentős reálbér növekedéssel (és minimálbér-emeléssel) kalkulál a kormány.
Számottevőnek tekinthető a pénzügyi tranzakciós illeték növeléséből adódó többletbevétel, itt közel 170 milliárd forinttal vár többet a kormány a 2024-es bevételhez képest.
A szektorális adók közül a kiskereskedelmi adóból várt bevétel tovább emelkedik (12%-al), amely cél elérését a platformüzemeltetők újonnan bevezetésre kerülő adója is támogathat. Egyes egyéb adónemekből a tervezett bevétel csökkenni fog (pl. biztosítási adó, Robin Hood adó).
Jelentősnek mondható még a regisztrációs adó 78%-os (!!) növekedése, amely az elektromos gépjárművekre vonatkozó adómentesség kapcsán mindenképpen felvet érdekes kérdéseket.
Végül Bagdi Lajos hozzáfűzte, hogy mind a rezsivédelmi kiadások, mind a honvédelmi kiadások velünk maradnak, bár minimálisan csökkennek a 2024-es költéshez képest. Ez azonban csak mindösszesen 80 milliárd forinttal segítheti a költségvetést a Niveus Consulting Group számításai szerint.
