Emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe szeptemberben

A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, szeptemberben átlagosan 124,4 pontot mutatott, amely 3,0%-os ugrást jelent augusztushoz képest, és 2,1%-ot az egy évvel korábbi értéknél.

A FAO cukorárindexe esetén volt szeptemberben a legnagyobb növekedés: 10,4%-os az előző hónaphoz képest. Ennek hátterében a brazíliai terméskilátások romlása állt és az az aggodalom, hogy India döntése, miszerint feloldja a cukornád etanolgyártásra történő felhasználására vonatkozó korlátozásokat, hatással lehet az országból származó exportra.

A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 3,0%-kal emelkedett a hónap folyamán, ami a búza és a kukorica magasabb exportárainak köszönhető. A nemzetközi búzaárak főként a Kanadában és az Európai Unióban tapasztalható túlzottan csapadékos időjárás miatti aggodalmak okán emelkedtek, bár ezt részben ellensúlyozta a Fekete-tenger térségéből származó versenyképes árú kínálat. A kukorica világpiaci ára is növekedett, amit a brazíliai Madeira folyó és az Amerikai Egyesült Államokban található Mississippi folyó mentén húzódó kulcsfontosságú szállítási útvonalak alacsony vízállása befolyásolt. Ezzel szemben a FAO összes rizsfélére vonatkozó árindexe 0,7%-kal csökkent, részben az általánosan nyugodt piaci helyzetet tükrözve. 

A növényi olajok árindexe 4,6%-kal nőtt augusztushoz képest, a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolajok magasabb jegyzései miatt. A pálmaolaj nemzetközi árának emelkedését a főbb délkelet-ázsiai előállító országok vártnál alacsonyabb termelése eredményezte, míg a szójaolaj jegyzéseinek fellendülése elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban a vártnál alacsonyabb szójabab préselésnek volt köszönhető.

A FAO tejtermékekre vonatkozó árindexe szeptemberben 3,8%-kal nőtt – mind a teljes tejpor, a sovány tejpor, a vaj és a sajt jegyzései növekedtek.

A FAO húsárindexe 0,4%-kal lett magasabb, főként a baromfihús drágulása miatt, amit a brazil termékek iránti erős importkereslet eredményezett. A szarvasmarha- és sertéshús világpiaci ára stabil maradt, míg a birkahúsé az augusztusi szinthez képest valamivel csökkent.

2024/25-ös előrejelzések a rizs globális termelésére és kereskedelmére vonatkozóan

A FAO kis mértékben, 2853 millió tonnára emelte a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami a rizs és a búza termelésének felfelé történő felülvizsgálatát tükrözi, ellensúlyozva a szemestermények várható globális termelésének kis mértékű csökkentését. Az új adat, amelyet szintén pénteken tettek közzé az új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés című kiadványban, mérsékelten elmarad a 2023-as rekordterméstől.  

A világ búzatermelése 2024-ben várhatóan 0,5%-kal nő az előző évhez képest, mivel az ausztrál terméskilátások javulása jelentősen ellensúlyozza az Európai uniós előrejelzés nagymértékű esését, amelyet a túlzottan csapadékos körülmények indokolnak. Ezzel szemben a szemestermények globális termelése most a feltételezések szerint 0,8%-kal csökkenni fog 2023-hoz képest az Európai Unióban előreláthatóan kisebb termésmennyiség miatt, hiába az Amerikai Egyesült Államokban várható magasabb kukoricatermés. A világ rizstermelése 2024/25-ben az becslések szerint 0,9%-kal fog bővülni, amellyel történelmi csúcsot (539,2 millió tonna) fog elérni.

A gabonafélék teljes felhasználása világszinten az előrejelzések szerint 2024/25-ben 0,4%-kal, 2853 millió tonnára emelkedik, míg a világ gabonakészletei 1,2%-kal fognak bővülni, a rizskészletek pedig háromszoros ütemben fognak növekedni. Így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 30,6% lesz, amely a FAO szerint „megfelelő ellátási kilátást jelent az új szezonra”.

A gabonafélék nemzetközi kereskedelmét most 488,1 millió tonnára prognosztizálják, ami 2,7%-kos csökkenést jelent a 2023/24-es szinthez képest. Azonban úgy tűnik, hogy Afrika és a Közel-Kelet növekvő importja 2025-ben a nemzetközi rizskereskedelem fellendülését eredményezheti.