Emlékkiállítással tiszteleg alapítója előtt a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény
Loránd Klára, a Bozsó Gyűjtemény igazgató-kurátora az MTI-nek elmondta: A Máriavárostól a Klapka-házig címet viselő emlékkiállítás Bozsó János életútjának és életművének első periódusát mutatja be.
Felidézte: Bozsó János gyermekként nem élhetett családban, mégis az otthont a kecskeméti Máriaváros jelentette, ahová a második világháborús hadifogság után is visszatért. Tehetsége és szorgalma vitte előre pályája első éveiben, de arra szinte nincs magyarázat, honnan és hogyan jött a festészet iránti olthatatlan vágya és elkötelezettsége hányattatott sorsában. Saját visszaemlékezései alapján 1948-ban jelentkezett először kiállításokon. A Bozsó Gyűjteményben fennmaradt első olajfestménye, a Kikötőrészlet is ebben az évben született, amelyet egy rövid újsághír is említ.
Bozsó János az ötvenes évek első éveiben robbanásszerűen, már a felvértezett tudás és a konkrét mondanivaló hátterével fogalmazta meg műveit. Az elődök, főként a nagy alföldi mesterek nyomán indult. Saját nyelvezete az 1956-57-es években alakult ki, majd a 60-as években a koloritok és fények mesterévé vált.
Az emlékév első tárlata az 1957-58-as évekkel fejeződik be. Egyrészt Bozsó festőiségének új árnyalatai bontakoztak, de az életút is hirtelen fordulatot vett ebben az időben. A nincstelenségében helyet kereső művész a frissen felújított Klapka-házban élete első igazi műtermét találta meg. Az akkor még ismeretlen alkotót egy hivatalos kecskeméti látogatás ad hoc programján kereste fel a Magyar Nemzeti Galéria akkori főigazgatója. Négy képet meg is vásárolt a budapesti múzeum számára a vidéki, senki által nem preferált művésztől.
Bozsó János első jelentős kiállítása 1957 októberében nyílt meg a Kecskeméti Katona József Múzeumban. A művész alkotásain kívül korabeli dokumentumokat is megismerhetnek a látogatók, hiszen több kuriózumra is leltek a kurátorok a Bozsó 100 Emlékév nyitóeseményére készülve. A művész egyetlen portréfotót őrzött fiatalkori magáról, amelyre feljegyezte, hogy akkor 16 éves volt. A nemrégiben előkerült egészalakos fotó 1938-39-ben készülhetett, és biztosan Kecskeméten, mert katonakoráig nem hagyta el szülővárosa szűkebb környezetét. Rokonai a Máriavárosban éltek - olvasható a gyűjtemény közösségi oldalán.
A tárlat egy olyan festménnyel zárul, amely a Klapka-házat ábrázolja 1953-ban, de e mű születésekor még nem sejtette Bozsó János, hogy itt talál műteremre, otthonra 40 éven át. A ház falai között, szintén előzmények nélkül fogant meg benne a műgyűjtés szenvedélye. A következő kiállítás az életmű második fejezetét mutatja majd be, amikor már megnyíltak a művész előtt a hazai és a külföldi kiállítótermek.
A Bozsó Emlékév 100 nyitóeseménye, az életút és az életmű első periódusának bemutatására vállalkozó, A Máriavárostól a Klapka-házig című tárlat december 27-én délután nyílik meg.
