Ennyien váltottak kötelező gépjármű-felelősségi biztosítást
2024. 12. 10. 03:30
A Netrisk adatai szerint növekedéssel zárult az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány, a társaságnál mintegy 29 ezer tulajdonos, vagy üzembentartó kötött új kötelezőt biztosítást, ami bő 6 százalékos bővülés a tavalyi kampányhoz képest, a biztosítást váltók átlagban több mint 18 ezer forintot spórolnak jövőre az új szerződésükkel - közölte a biztosítási portál hétfőn az MTI-vel.
Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója a közleményben rámutatott arra, hogy az éves átlagdíj a személyautók esetében 33 500 forint lett, míg az átlagdíj a segédmotor-kerékpároknál mintegy 6 ezer, a nagyobb motoroknál pedig majdnem 11 ezer forintra rúgott, míg a teherautók esetében nem érte el az 53 ezer forintot.
A legnépszerűbb márkák közül a Toyota-tulajdonosok takaríthatták meg a legtöbbet, ők mintegy 57 ezer forintért vihették volna tovább a kötelezőjüket, míg azok, akik váltottak, átlagosan kevesebb mint 37 ezer forintért köthették meg az új szerződést. Ez pedig közel 20 ezres spórolásnak felel meg.
A tíz slágermárka közé tartozó Opelek esetében volt a legalacsonyabb a megtakarítható összeg, de ez is meghaladta 16 ezer forintot. A régi, úgynevezett indexdíj az Opeleknél több mint 48 ezer forintot tett ki, ezzel szemben átlagban 33 ezer forint alatti ajánlatot kaptak a kampány során - emelte ki a szakember.
A Netrisk összeállításából kiderül az is, hogy a legidősebb kötelezőt váltó autó gyártási éve 1955 volt, vagyis "nyugdíjas" korú, 69 éves autó kapott új kötelezőt. Egyébként az autók átlagéletkora 21 évre jött ki - írták a közleményben.
Besnyő Márton a közleményben kiemelte, a balesetmentes múlt fontos a kötelező biztosítás esetében.
A bonus-malus rendszeren belül a B1-es kategóriába tartozó autósok átlagban közel 59 ezerért köthették meg az új kötelezőjüket. A B5-ösök 50 ezer forintért, miközben a topkategóriát jelentő B10-be sorolt autósok kevesebb mint 32 ezerért. Míg a malusos autósok közül a legdrágább, M4-es osztályba tartozók esetében már 175 ezer forint feletti átlagdíj jött ki.
A rezsistop minden fogyasztóra azonos feltételekkel vonatkozik
A januári rendkívüli hideg miatt bevezetett rezsistop a kormány 2013-ban elindított rezsivédelmi politikájának általános elveivel összhangban a kedvezményeket mindenki számára azonos feltételekkel biztosítja; az intézkedés kiterjed a távhőre, a földgázra és a villamos energiára, valamint minden számlázási módra – jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Tömegével indított pénzmosási megfeleltetési eljárást a NAV
Az elmúlt napokban több tízezer magyar vállalkozás, köztük könyvelőirodák, ingatlanközvetítők és székhelyszolgáltatók kaptak kézhez egy rendkívül összetett, 101 kérdésből álló megfelelési kérdéssort a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az adóhatóság a válaszok alapján kockázati kategóriákba sorolja a cégeket, ami meghatározza a jövőbeli ellenőrzések gyakoriságát és a bírságok mértékét is. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, pénzmosás elleni eljárások szakértője szerint mindez egy új korszak kezdete, amelyben a pénzmosás elleni küzdelem a mindennapi üzletmenet részévé válik.
Biztonságosak-e a hazai termésű almák?
Biztonságosan fogyaszthatók a hazai termésű almák, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi élelmiszerlánc-felügyeleti szervek folyamatosan kiemelt figyelemmel és magas mintaszámmal ellenőrzik az almák növényvédőszer-maradék tartalmát - tájékoztatta a hivatal kedden az MTI-t.
Öt trend, ami 2026-ban a kiskereskedelmet formálja
2026 fordulópont lehet a kiskereskedelemben. A Deloitte 2026 Retail Industry Global Outlook felmérése során megkérdezett vezetők 96 százaléka árbevétel-növekedést vár, miközben a piaci alkalmazkodóképességet egyre inkább az AI-vezérelt kereskedelem, a marketing újragondolása, az ellátási láncok átépítése és a szigorúbb költségfegyelem határozza meg. A Deloitte szakértői úgy látják, hogy idén öt, egymással összefüggő trend formálja át a kiskereskedelmet: a tartóssá váló értékorientált vásárlás, az AI szerepének növekedése a kereskedelemben, az AI-korszakra szabott marketing és ügyfélélmény, az ellátási láncok újratervezése, valamint a pénzügyi ellenállóképesség és az árrésfegyelem.
Czomba Sándor: 4 milliárd forintból növelhetik kapacitásaikat a hazai kkv-k
A hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások már pályázhatnak a „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” programra, mellyel közel 2,5 millió forintos támogatásban részesülhetnek minden új munkavállaló felvétele esetén. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a foglalkoztatás továbbra is magas szinten maradjon hazánkban.
Kamatmentes hitellel támogatja az MFB az energiahatékonysági beruházásokat
Új kamatmentes hitellel segíti a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), az uniós társfinanszírozású hitelkonstrukcióban csaknem 39 milliárd forint áll rendelkezésre - tájékoztatott az MFB EU Üzleti Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.
Decemberben is száguldott az Otthon Start, brutálisak a tavalyi számok a lakáshiteleknél
A novemberitől némileg elmaradó volumenű, de így is óriási mennyiségű új lakáshitel-szerződést hozott a decemberi hónap, ami egyértelműen az Otthon Start iránti keresletnek köszönhető - hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Mindezek nyomán 2025-ben közel másfélszeresére nőtt a megkötött új lakáshitel-szerződések összege, és drasztikusan megugrott a támogatott hitelek aránya is.
Tanulmány: így támogatja a műanyagipar az orosz háborút
Bár a műanyag kérdése elsőre környezetvédelmi témának tűnik, egy friss nemzetközi tanulmány rámutat: a fosszilis energiahordozókra épülő műanyaggyártás és az orosz–ukrán háború finanszírozása között szoros kapcsolat húzódik. A műanyagpolitika ezért nem csupán klíma- vagy hulladékgazdálkodási kérdés, hanem a biztonságpolitikát is érinti – hangsúlyozza a Humusz Szövetség szakmai anyaga.
AI-forradalom 2026: 5 trend, ami újraírja a vállalatok működését - az SAP előrejelzése
Az SAP, mely a világ vezető vállalata az üzleti alkalmazások, felhőmegoldások és intelligens vállalati technológiák terén, idén is megfogalmazta év eleji várakozásait. Természetesen elsősorban a mindannyiunkat foglalkoztató mesterséges intelligencia fogalomkörében, mely előretekintésük szerint 2026-ban már nem csupán egy eszköz lesz a vállalatok kezében, hanem a vállalati architektúra új alaprétege.
Trump tagadja, hogy tudott volna az 500 millió dolláros arab kriptobefektetésről: újra reflektorfényben a WLFI
Egy félmilliárd dolláros rejtély, elnöki kötelékekkel: Trump védekezik, miközben nő a politikai nyomás a kriptós üzlet körül. Donald Trump amerikai elnök elhatárolódott attól a közel 500 millió dolláros befektetéstől, amelyet egy magas rangú abu-dzabi uralkodó hajtott végre a World Liberty Financial nevű kriptoalapú vállalatban. Bár a platformhoz szorosan kötődnek Trump családtagjai, az elnök kijelentette: nem tudott az üzletről, amely újabb vitákat szít a külföldi befolyásról és az elnöki család üzleti érdekeltségeiről.
Zsugorodó árrés, fogyó mozgástér: túlélésre játszanak az építőanyag-kereskedők
Minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte a Mapei Kft. idei Kereskedő Konferenciáját, amelynek fókuszában nem a versenyképesség, hanem a hosszú távú túlélés állt. A közelmúltban Budapesten megrendezett eseményen közel 150 építőanyag kereskedő vett részt, hogy választ találjon az egyre égetőbb piaci kihívásokra: a zsugorodó árrésekre, az online versenyre, valamint a vásárlói bizalomvesztésre.
ING Németország új kriptobefektetési kaput nyitott: Bitcoin, Ethereum és Solana immár közvetlenül elérhető a lakossági ügyfelek számára
Kripto a hagyományos értékpapírszámlán? Igen, az ING-nél már ez is valóság. A kriptovaluták egyre inkább belépnek a hagyományos pénzügyi szektor falai közé – most pedig az egyik legnagyobb európai bank, az ING Deutschland tette meg a következő lépést ezen az úton.
Gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy a modellek követni tudnák
A globális felmelegedés üteme látványosan felgyorsult: a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet – elkerülhetetlennek tűnik, hogy túlfussunk a 1,5 °C-os párizsi klímacélon. Egy nemrég kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is: a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói klímamodellezői szemmel mutatják meg, miért borul fel a Föld energiamérlege, miért maradnak le a modellek, és miért kerülhetnek veszélyesen közel a billenőpontok.
