Európa jövője az energiaválságon túl

Sok sikeres nagyvállalat tevékenykedik ma Európában, összességében mégis lassabban növekednek, kevésbé jövedelmezőek és kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai versenytársaik; leginkább azért, mert nem tudják tartani velük a lépést a technológiai fejlődés terén – ez az egyik fő megállapítása a McKinsey Global Institute legfrissebb kutatásának, amelynek a címe „Európa jövője az energiaválságon túl: a nagyvállalatok technológiai lemaradása” (Securing Europe’s future beyond energy: Addressing its corporate and technology gap). Abból a tíz átfogó technológiából, amelyek ma a legtöbb iparágra hatással vannak, Európa mindössze kettőben számít vezető szereplőnek.

Európa jövője az energiaválságon túl

Miközben a technológia lassan minden szektorban dominánssá válik, és egyre inkább meghatározza a versenyképesség dinamikáját, az európai szereplők sérülékenysége egyre csak nő, még az olyan hagyományosan európai erősségeknek számító iparágakban is, mint az autógyártás. Hacsak nem történik változás, a lassan, de biztosan kibontakozó helyzet Európát több területen is súlyos hátrányba hozhatja: kevésbé lesz képes növekedni, csökken az inkluzivitása, lemaradhat a fenntarthatóság terén, sőt a stratégiai önállósága és érdekérvényesítő képessége is veszélybe kerülhet globális szinten.

Sven Smit, a McKinsey Global Institute vezetője szerint „az európai vezetők erős elkötelezettséget, hatékonyságot és gyorsaságot mutattak az ukrajnai háború kitörését közvetlenül követő döntéseikben. Ugyanerre az határozottságra lesz szükségük akkor, mikor szembe kell nézniük a nagyvállalati szektorban és a technológia területén tapasztalható fokozatos lemaradással és meg kell találniuk a jövőbeli növekedést, Európa stratégiai önállóságának megőrzését garantáló megoldásokat”.

„Megvan a sürgető kényszer és az igény arra, hogy Európa megbirkózzon a vállalati teljesítményben és az innovációra való képességekben megmutatkozó lemaradással” – mondta el Magnus Tyreman, a McKinsey európai vezető partnere. „A vállalatvezetőkkel beszélgetve látható, hogy a lelkesedés és az elköteleződés Európa iránt jelen van, ugyanakkor a növekvő aggodalom is kitapintható amiatt, hogy az elkövetkező évtizedekben le fogunk maradni bizonyos, a gazdaságot és a társadalmakat mélyen átalakító technológiai területeken.”

A változások tétje az az éves szinten 2-4 billió euróra tehető hozzáadott érték, amelyet a vállalatok fognak várhatóan megtermelni 2040-ig. Ez az európai GDP 30 vagy akár 70 százaléka lehet a 2019 és 2040 közötti időszakban. Másképpen fogalmazva: egy százalékpontnyi gazdasági növekedésnek felel meg minden egyes évben; hatszorosa annak az összegnek, amelyre Európának 2050-ig a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szüksége van; és körülbelül 90 százaléka a teljes jelenlegi európai szociális kiadásoknak - mintegy 500 eurós havi átlagos alapjövedelmet tenne lehetővé minden egyes európai polgárnak.

Európának kétségtelenül számos erőssége van, amire építkezhet. „Ennek ellenére, ha a nagyvállalatok továbbra is olyan volumenben és olyan sebességgel szeretnének részt venni a globális versenyben, amelyet a technológiai fejlődés által generált változások diktálnak, a döntéshozóknak újra kell értékelniük a jelenlegi status quo-t, és újra kell definiálniuk a prioritásaikat, mert csak így lesznek képesek versenyben maradni” – mondta Jan Mischke, a MGI partnere. „Ahhoz, hogy mindez a folyamatok szintjén megvalósulhasson, olyan vállalati és kormányzati kezdeményezésekre van szükség, amelyek európai kihatásúak, és megteremtik az innováció számára kedvező környezetet. Ezek a lépések biztosíthatnak garanciát arra, hogy a ma sok európai ember számára elérhető magas életszínvonal hosszútávon is megőrizhető legyen.”

A tanulmány főbb megállapításai:

  • Ha Európában működik valami, akkor az tényleg működik. Európa meggyőző teljesítményt tud felmutatni a fenntarthatóság és az inkluzivitás terén. Az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás alacsonyabb Európában, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, ráadásul a kibocsátás csökkenésének sebességében is 30-50 százalékos a kontinensünk előnye. A Gini index-szel mért társadalmi egyenlőtlenség mindössze 30 pontos, szemben az Egyesült Államok 41 pontjával. A World Economic Forum által megállapított társadalmi mobilitásban élenjáró tíz ország mindegyike európai. Európa ugyanúgy lassan növekedett 2000 és 2019 között az egy főre jutó GDP terén, mint az összes fejlett régió, azonban az egy főre jutó GDP körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb Európában, mint Amerikában.
  • Európa jövőbeli versenyképessége kérdésessé vált, mert a nagyvállalati szektor teljesítménye folyamatosan csökken. 2014 és 2019 között az európai nagyvállalatok árbevétele 40 százalékkal nőtt lassabban, mint amerikai társaiké, 8 százalékkal kevesebbet fektettek be (a befektetett tőke állományához viszonyított tőkekiadásokat tekintve), és 40 százalékkal kevesebbet költöttek kutatás-fejlesztésre, mint a felmérésbe bevont amerikai nagyvállalatok. Az infokommunikáció (ICT) és a gyógyszeripar felelős a befektetésekben mutatkozó különbség 80 százalékáért, a növekedési különbség 60 százalékáért, és a kutatás-fejlesztés terén megmutatkozó különbség háromnegyedéért.
  • A technológia a gazdaság minden szektorában meghatározó jelentőségűvé vált, miközben Európa nyolc iparágakon átívelő technológia tekintetében is lemaradt a világ többi részéhez képest. Tíz olyan úgynevezett transzverzális technológia létezik ma, amelyek lényegében az összes iparág jövőjét meghatározzák. Ezek közül hét sorolható az ICT területéhez. A nagyvállalati szektorban a legsikeresebb vállalatok uralják a piac legnagyobb részét, amit tovább erősít a hálózatosodás. Európa képtelen volt tartani a lépést az Egyesült Államokkal a fogyasztói internetes technológiák fejlesztése terén, és ma már a következő fejlesztési hullámot meghatározó tíz technológia közül nyolcban lemaradt. Például, azon tíz legjelentősebb nagyvállalat közül, amelyek ma kvantumtechnológiába fektetnek, egyik sem európai: mind amerikaiak vagy kínaiak. Az 5G-technológia fejlesztésébe érkező külső források közel 60 százalékát Kína szerzi meg, a 27 százalékát az Egyesült Államok és mindössze 11 százalékát Európa. A tiszta energia előállítását érintő technológiák (cleantech) európai „felségterületnek” számítanak, és ezen a téren valóban a mi régiónk vezet a benyújtott szabadalmak számát, a kockázati tőkebefektetéseket, a kiforrott technológiákba beépített kapacitásokat tekintve. Ennek ellenére, a cleantech gyártást illetően Kína szinte minden területen vezet, és az Egyesült Államokból származik a legtöbb áttörést hozó technológia. A mobilitás terén amerikai gyártókhoz köthető az L4-es, teljesen autonóm járművek által megtett kilométerek közel 70 százaléka.
  • A tét nagy, nemcsak a várható növekedés, hanem a stratégiai önállóság megőrzése miatt is. Az említett tíz transzverzális technológia területén a nagyvállalatok által előállított, éves szinten, 2040-ig 2-4 billió dollárra becsült hozzáadott érték kerülhet veszélybe. Ez az összeg megegyezik Európa 2019 és 2040 közötti időszakban várható GDP-jének 30-70 százalékával. Másképpen szólva: egy százalékpontos gazdasági növekedéssel évente; hatszorosa annak az összegnek, amelyre Európának 2050-ig a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szüksége van; és körülbelül 90 százaléka a teljes jelenlegi európai szociális kiadásoknak - mintegy 500 eurós havi átlagos alapjövedelmet tenne lehetővé minden egyes európai polgárnak. Mindezeken túl egy fokozatosan éleződő, polarizálódó geopolitikai környezetben kerülhet veszélybe Európa stratégiai önállósága és érdekérvényesítő képessége.
  • Az európai döntéshozóknak és vállalatoknak erőteljesebb fellépésre lesz szükségük, ha érdemi változást szeretnének elérni a technológiai felzárkózás és a versenyképesség terén. Európának mind a változás volumenét, mind a sebességét tekintve magasabb fokozatba kell kapcsolnia, és ki kell használnia az összes rendelkezésére álló eszközt arra, hogy növelhesse vállalatai versenyképességét. A McKinsey tizenegy javaslatot fogalmazott meg a kormányzati döntéshozóknak, amelyek alapvető, mélyreható változásokat eredményezhetnek. Ilyen például az elmozdulás a közös beszerzés irányába az innovációval kapcsolatos területeken, legyen az haditechnológiai vagy egészségügyi fejlesztés. Ma a közbeszerzéseknek mindössze 0,2 százaléka dől el európai szinten, miközben az Egyesült Államokban szövetségi szinten döntenek a beszerzések 45 százalékáról. Lehetséges továbbá európai szinten szabályozni a nagyvállalatok működését, amely lehetővé tenné, hogy a nagy növekedési potenciállal bíró vállalatok kontinens-szinten is gördülékenyen együtt tudjanak működni egymással. Érdemes volna felgyorsítani az új szabályok elfogadását és a döntéshozatali mechanizmust, ahogy az egyébként a COVID-vakcinák jóváhagyása kapcsán már működött Európában. Ezekből a folyamatokból a vállalati vezetők is kivehetik a maguk részét. Például a vállalatvezetők és a tulajdonosok nagyobb kockázatot vállalhatnak az új technológiákba való befektetésekkel kapcsolatban. Emellett fontos a versenyképesség növelésére fókuszálni, hosszú távú célokat megfogalmazni, újragondolni az ösztönzőket, továbbá felvásárlások, fúziók, valamint partnerségek révén élni a méretnövelésből és a képességek közös kihasználásából adódó előnyökkel.

Növekvő forgalomban csökkent a BUX a héten

Növekvő forgalomban csökkent a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, pénteken a BUX 100 198,56 ponton zárt, 1001,28 ponttal, 0,99 százalékkal alacsonyabban, mint egy héttel korábban.
2025. 09. 21. 11:00
Megosztás:

Az egészségpénztárak is jól járhatnak az Otthon Start Hitel felpörgésével

Az Otthon Start hitel megjelenése tovább növelheti azon összegek nagyságát, amelyeket az egészségpénztári tagok a számlájukon lévő megtakarításaikból jelzáloghitelük törlesztésére fordítanak. A folyamatot az is erősíti, hogy júliustól megszűnt a korábban kötelező 180 napos várakozási idő a törlesztéshez felhasználható összegeknél – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője.
2025. 09. 21. 09:00
Megosztás:

Indulnak a kiberbiztonsági ellenőrzések: cégeket vizsgál az SZTFH

Hazánkban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felel az Európai Unió 2022/2555 Irányelvének (NIS2) hazai jogszabályba átültetett rendelkezéseinek betartásáért a versenyszférában. Bár a kötelezett szervezeteknek már 2024. október 18-tól meg kell felelni az elvárásoknak, addigra be kellett vezetni a szükséges védelmi intézkedéseket, a közelmúltban két fontos határidő is lejárt.
2025. 09. 21. 08:00
Megosztás:

Nyúlhúsfogyasztást népszerűsító kampány indult

A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a spanyol társszervezetével közösen egy hároméves, 4,2 millió euró költségvetésű kampányt indított a nyúlhús fogyasztásának népszerűsítésére és a nyúlhús piaci jelenlétének növelésére 2-5 százalékkal - jelentette be Nagy István agrárminiszter pénteken Budapesten, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK).
2025. 09. 21. 07:00
Megosztás:

Annalena Baerbock: az ENSZ alapvető reformokra szorul

Alapvető reformokra szorul az ENSZ, mert a Biztonsági Tanács tagjai vétójukkal túl gyakran gátolják a nemzetközi közösség béketörekvéseit, miközben a szervezet egyre nagyobb pénzügyi nyomás alatt áll - jelentette ki Annalena Baerbock, az ENSZ-közgyűlés elnöke pénteken a német médiában. Reem Alabali Radovan fejlesztési miniszter pedig bejelentette: Berlin 30 millió eurós segélyt tervez eljuttatni a Palesztin Hatóságnak.
2025. 09. 21. 06:00
Megosztás:

Bemutatkoztak Budapest új buszai

A fővárosi Autómentes hétvégén bemutatkoznak Budapest legújabb buszai - közölte főpolgármesteri hivatal Karácsony Gergely facebook posztjára hivatkozva szombaton az MTI-vel.
2025. 09. 21. 05:00
Megosztás:

Mit üzen Trump bitcoin-vásárlási láza az amerikaiaknak a pénzükről?

Donald Trump amerikai elnök 2025 márciusában aláírta a 14233-as számú elnöki rendeletet, amellyel létrehozta az Egyesült Államok első Stratégiai Bitcoin Tartalékát. Ez nemcsak történelmi jelentőségű politikai döntés, hanem alapjaiban változtathatja meg az amerikaiak befektetési szemléletét is. Most először kezeli hivatalosan is a kormányzat a bitcoint olyan nemzeti tartalékeszközként, mint az arany vagy más stratégiai kincsek.
2025. 09. 21. 04:00
Megosztás:

280 milliárd forint értékű óriásberuházás érkezik Békéscsabára

A szingapúri Vulcan Shield Global a vármegyében gazdaságtörténeti jelentőségű, mintegy 280 milliárd forint értékű óriásberuházást jelentett be Békéscsabán, amelynek a nyomán 2500 munkahely jön majd létre - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.
2025. 09. 21. 03:00
Megosztás:

Csaknem duplájára nőtt az állattenyésztés a nemzeti kormányzás óta

Csaknem duplájára nőtt az állattenyésztés a nemzeti kormányzás óta - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel.
2025. 09. 21. 02:00
Megosztás:

A rendeletet aláírták! 64-84 éves nyugdíjasok készüljetek!

2024-től kezdődően a nyugdíjelőleget már nem határozattal, hanem végzéssel állapítják meg. De vajon mit jelent ez a változás a nyugdíjak és a nyugdíjasok szempontjából? Vizsgáljuk meg a kérdést, mert sok nyugdíjas számára fontos lehet.
2025. 09. 21. 01:00
Megosztás:

Solana: Egyetlen erős érv a vásárlás mellett – és egy ok az óvatosságra

A kriptovaluták világában egyre gyakrabban elemzik a blokkláncokat úgy, mintha azok vállalatok lennének – bevételtermelő képességük alapján. A logika egyszerű: ahol nagyobb a bevétel és stabilabb a növekedés, ott jobb befektetési lehetőség is adódhat.
2025. 09. 21. 00:01
Megosztás:

Befejeződött a Fejlődő vidék kampány

Befejeződött a "Fejlődő vidék" kampány, amely különféle kommunikációs csatornákon keresztül tette ismertebbé a magyar vidék átalakulásának folyamatát, a közösségeket megerősítő beruházásokat és a jövőbe mutató fejlesztéseket - tájékoztatta a 82. OMÉK-on pénteken tartott programzárásról az Agrármarketing Centrum (AMC) az MTI-t közleményben.
2025. 09. 20. 23:00
Megosztás:

Horvátországban ismét pusztít a sertéspestis

Ismét pusztít az afrikai sertéspestis (ASP) Horvátországban: a Bellye (Belje) mezőgazdasági vállalat katalinpusztai (Sokolovac) telepén, Baranyában mintegy 10 ezer sertést kell elaltatni - jelentette be szombaton David Vlajcic mezőgazdasági miniszter.
2025. 09. 20. 22:05
Megosztás:

Varga Mihály: a jegybankok az árstabilitással járulnak hozzá a fenntartható gazdasági fejlődéshez

A jegybankok a jelenlegi világgazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tudnak a leghatékonyabban hozzájárulni a fenntartható gazdasági fejlődéshez - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Európai Uniós gazdasági és pénzügyminiszterek, valamint jegybankelnökök ülése (ECOFIN) után Koppenhágában az MNB közleménye szerint.
2025. 09. 20. 21:00
Megosztás:

Százezres tömeget várnak Charlie Kirk búcsúztatására

A szervezők százezres tömeget várnak a merénylet áldozatává vált Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista búcsúztatására, amelynek helyszínén, a Phoenix melletti Glendale-ben a titkosszolgálat őrizetbe vett egy fegyverest hamis hatósági igazolvánnyal.
2025. 09. 20. 20:00
Megosztás:

Trump telefonon tárgyalt a kínai elnökkel

Donald Trump amerikai elnök nagyszerűnek nevezte a kínai elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetését, amiről elmondta, hogy csaknem két órán keresztül tartott, és számos témát érintett.
2025. 09. 20. 19:00
Megosztás:

Csökkent a PannErgy nyeresége az első fél évben

Csökkent a PannErgy Nyrt. konszolidált nettó nyeresége az első fél évben a múlt év hasonló időszakához képest 49 százalékkal, így 353 millió forint eredményt ért el - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett jelentésében.
2025. 09. 20. 18:00
Megosztás:

Negatívra rontotta a lengyel államadósosztályzat kilátását a Moodys

Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Lengyelország hosszú távú államadósság-kibocsátói osztályzatának kilátását a Moody's Ratings. Két héten belül ez a második hasonló hitelminősítői lépés Lengyelország esetében.
2025. 09. 20. 17:00
Megosztás:

Otthon Starttal minigarzont? Jó ötletnek tűnik, de van egy buktató

Az Otthon Start program bejelentése óta a legkisebb, 25 négyzetméter alatti lakások iránt is nagyot nőtt a kereslet, melyek korábban főként a szerényebb keresettel és tőkével rendelkezők, illetve a befektetési céllal vásárlók körében voltak népszerűek. Bár vételár szerint ezek a piac legolcsóbb lakásai, a négyzetméteráruk jellemzően magasabb, mint az átlag, Budapesten átlagosan 1,8 millió forint, ami viszont gátat szab annak, hogy valaki az Otthon Start kedvezményes hitelét felvehesse hozzá.
2025. 09. 20. 15:05
Megosztás:

Az Egyesült Államok százezer dollárra emeli az országba érkező magasan képzett szakemberek munkavállalási vízumának díját

Az Egyesült Államok százezer dollárra emeli az országba érkező magasan képzett szakemberek munkavállalási vízumának díját – erről írt alá rendeletet Donald Trump amerikai elnök pénteken.
2025. 09. 20. 14:00
Megosztás: