Európa jövője az energiaválságon túl

Sok sikeres nagyvállalat tevékenykedik ma Európában, összességében mégis lassabban növekednek, kevésbé jövedelmezőek és kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai versenytársaik; leginkább azért, mert nem tudják tartani velük a lépést a technológiai fejlődés terén – ez az egyik fő megállapítása a McKinsey Global Institute legfrissebb kutatásának, amelynek a címe „Európa jövője az energiaválságon túl: a nagyvállalatok technológiai lemaradása” (Securing Europe’s future beyond energy: Addressing its corporate and technology gap). Abból a tíz átfogó technológiából, amelyek ma a legtöbb iparágra hatással vannak, Európa mindössze kettőben számít vezető szereplőnek.

Európa jövője az energiaválságon túl

Miközben a technológia lassan minden szektorban dominánssá válik, és egyre inkább meghatározza a versenyképesség dinamikáját, az európai szereplők sérülékenysége egyre csak nő, még az olyan hagyományosan európai erősségeknek számító iparágakban is, mint az autógyártás. Hacsak nem történik változás, a lassan, de biztosan kibontakozó helyzet Európát több területen is súlyos hátrányba hozhatja: kevésbé lesz képes növekedni, csökken az inkluzivitása, lemaradhat a fenntarthatóság terén, sőt a stratégiai önállósága és érdekérvényesítő képessége is veszélybe kerülhet globális szinten.

Sven Smit, a McKinsey Global Institute vezetője szerint „az európai vezetők erős elkötelezettséget, hatékonyságot és gyorsaságot mutattak az ukrajnai háború kitörését közvetlenül követő döntéseikben. Ugyanerre az határozottságra lesz szükségük akkor, mikor szembe kell nézniük a nagyvállalati szektorban és a technológia területén tapasztalható fokozatos lemaradással és meg kell találniuk a jövőbeli növekedést, Európa stratégiai önállóságának megőrzését garantáló megoldásokat”.

„Megvan a sürgető kényszer és az igény arra, hogy Európa megbirkózzon a vállalati teljesítményben és az innovációra való képességekben megmutatkozó lemaradással” – mondta el Magnus Tyreman, a McKinsey európai vezető partnere. „A vállalatvezetőkkel beszélgetve látható, hogy a lelkesedés és az elköteleződés Európa iránt jelen van, ugyanakkor a növekvő aggodalom is kitapintható amiatt, hogy az elkövetkező évtizedekben le fogunk maradni bizonyos, a gazdaságot és a társadalmakat mélyen átalakító technológiai területeken.”

A változások tétje az az éves szinten 2-4 billió euróra tehető hozzáadott érték, amelyet a vállalatok fognak várhatóan megtermelni 2040-ig. Ez az európai GDP 30 vagy akár 70 százaléka lehet a 2019 és 2040 közötti időszakban. Másképpen fogalmazva: egy százalékpontnyi gazdasági növekedésnek felel meg minden egyes évben; hatszorosa annak az összegnek, amelyre Európának 2050-ig a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szüksége van; és körülbelül 90 százaléka a teljes jelenlegi európai szociális kiadásoknak - mintegy 500 eurós havi átlagos alapjövedelmet tenne lehetővé minden egyes európai polgárnak.

Európának kétségtelenül számos erőssége van, amire építkezhet. „Ennek ellenére, ha a nagyvállalatok továbbra is olyan volumenben és olyan sebességgel szeretnének részt venni a globális versenyben, amelyet a technológiai fejlődés által generált változások diktálnak, a döntéshozóknak újra kell értékelniük a jelenlegi status quo-t, és újra kell definiálniuk a prioritásaikat, mert csak így lesznek képesek versenyben maradni” – mondta Jan Mischke, a MGI partnere. „Ahhoz, hogy mindez a folyamatok szintjén megvalósulhasson, olyan vállalati és kormányzati kezdeményezésekre van szükség, amelyek európai kihatásúak, és megteremtik az innováció számára kedvező környezetet. Ezek a lépések biztosíthatnak garanciát arra, hogy a ma sok európai ember számára elérhető magas életszínvonal hosszútávon is megőrizhető legyen.”

A tanulmány főbb megállapításai:

  • Ha Európában működik valami, akkor az tényleg működik. Európa meggyőző teljesítményt tud felmutatni a fenntarthatóság és az inkluzivitás terén. Az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás alacsonyabb Európában, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, ráadásul a kibocsátás csökkenésének sebességében is 30-50 százalékos a kontinensünk előnye. A Gini index-szel mért társadalmi egyenlőtlenség mindössze 30 pontos, szemben az Egyesült Államok 41 pontjával. A World Economic Forum által megállapított társadalmi mobilitásban élenjáró tíz ország mindegyike európai. Európa ugyanúgy lassan növekedett 2000 és 2019 között az egy főre jutó GDP terén, mint az összes fejlett régió, azonban az egy főre jutó GDP körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb Európában, mint Amerikában.
  • Európa jövőbeli versenyképessége kérdésessé vált, mert a nagyvállalati szektor teljesítménye folyamatosan csökken. 2014 és 2019 között az európai nagyvállalatok árbevétele 40 százalékkal nőtt lassabban, mint amerikai társaiké, 8 százalékkal kevesebbet fektettek be (a befektetett tőke állományához viszonyított tőkekiadásokat tekintve), és 40 százalékkal kevesebbet költöttek kutatás-fejlesztésre, mint a felmérésbe bevont amerikai nagyvállalatok. Az infokommunikáció (ICT) és a gyógyszeripar felelős a befektetésekben mutatkozó különbség 80 százalékáért, a növekedési különbség 60 százalékáért, és a kutatás-fejlesztés terén megmutatkozó különbség háromnegyedéért.
  • A technológia a gazdaság minden szektorában meghatározó jelentőségűvé vált, miközben Európa nyolc iparágakon átívelő technológia tekintetében is lemaradt a világ többi részéhez képest. Tíz olyan úgynevezett transzverzális technológia létezik ma, amelyek lényegében az összes iparág jövőjét meghatározzák. Ezek közül hét sorolható az ICT területéhez. A nagyvállalati szektorban a legsikeresebb vállalatok uralják a piac legnagyobb részét, amit tovább erősít a hálózatosodás. Európa képtelen volt tartani a lépést az Egyesült Államokkal a fogyasztói internetes technológiák fejlesztése terén, és ma már a következő fejlesztési hullámot meghatározó tíz technológia közül nyolcban lemaradt. Például, azon tíz legjelentősebb nagyvállalat közül, amelyek ma kvantumtechnológiába fektetnek, egyik sem európai: mind amerikaiak vagy kínaiak. Az 5G-technológia fejlesztésébe érkező külső források közel 60 százalékát Kína szerzi meg, a 27 százalékát az Egyesült Államok és mindössze 11 százalékát Európa. A tiszta energia előállítását érintő technológiák (cleantech) európai „felségterületnek” számítanak, és ezen a téren valóban a mi régiónk vezet a benyújtott szabadalmak számát, a kockázati tőkebefektetéseket, a kiforrott technológiákba beépített kapacitásokat tekintve. Ennek ellenére, a cleantech gyártást illetően Kína szinte minden területen vezet, és az Egyesült Államokból származik a legtöbb áttörést hozó technológia. A mobilitás terén amerikai gyártókhoz köthető az L4-es, teljesen autonóm járművek által megtett kilométerek közel 70 százaléka.
  • A tét nagy, nemcsak a várható növekedés, hanem a stratégiai önállóság megőrzése miatt is. Az említett tíz transzverzális technológia területén a nagyvállalatok által előállított, éves szinten, 2040-ig 2-4 billió dollárra becsült hozzáadott érték kerülhet veszélybe. Ez az összeg megegyezik Európa 2019 és 2040 közötti időszakban várható GDP-jének 30-70 százalékával. Másképpen szólva: egy százalékpontos gazdasági növekedéssel évente; hatszorosa annak az összegnek, amelyre Európának 2050-ig a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szüksége van; és körülbelül 90 százaléka a teljes jelenlegi európai szociális kiadásoknak - mintegy 500 eurós havi átlagos alapjövedelmet tenne lehetővé minden egyes európai polgárnak. Mindezeken túl egy fokozatosan éleződő, polarizálódó geopolitikai környezetben kerülhet veszélybe Európa stratégiai önállósága és érdekérvényesítő képessége.
  • Az európai döntéshozóknak és vállalatoknak erőteljesebb fellépésre lesz szükségük, ha érdemi változást szeretnének elérni a technológiai felzárkózás és a versenyképesség terén. Európának mind a változás volumenét, mind a sebességét tekintve magasabb fokozatba kell kapcsolnia, és ki kell használnia az összes rendelkezésére álló eszközt arra, hogy növelhesse vállalatai versenyképességét. A McKinsey tizenegy javaslatot fogalmazott meg a kormányzati döntéshozóknak, amelyek alapvető, mélyreható változásokat eredményezhetnek. Ilyen például az elmozdulás a közös beszerzés irányába az innovációval kapcsolatos területeken, legyen az haditechnológiai vagy egészségügyi fejlesztés. Ma a közbeszerzéseknek mindössze 0,2 százaléka dől el európai szinten, miközben az Egyesült Államokban szövetségi szinten döntenek a beszerzések 45 százalékáról. Lehetséges továbbá európai szinten szabályozni a nagyvállalatok működését, amely lehetővé tenné, hogy a nagy növekedési potenciállal bíró vállalatok kontinens-szinten is gördülékenyen együtt tudjanak működni egymással. Érdemes volna felgyorsítani az új szabályok elfogadását és a döntéshozatali mechanizmust, ahogy az egyébként a COVID-vakcinák jóváhagyása kapcsán már működött Európában. Ezekből a folyamatokból a vállalati vezetők is kivehetik a maguk részét. Például a vállalatvezetők és a tulajdonosok nagyobb kockázatot vállalhatnak az új technológiákba való befektetésekkel kapcsolatban. Emellett fontos a versenyképesség növelésére fókuszálni, hosszú távú célokat megfogalmazni, újragondolni az ösztönzőket, továbbá felvásárlások, fúziók, valamint partnerségek révén élni a méretnövelésből és a képességek közös kihasználásából adódó előnyökkel.

Több hullámban áztató eső érkezik

Az őszi vetésnek nagy szüksége lenne csapadékra, a következő egy hétben pedig több hullámban áztató eső érkezik - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
2025. 10. 23. 20:00
Megosztás:

Gyengült a forint csütörtök estére

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 10. 23. 19:00
Megosztás:

A Renault 6,8 százalékkal növelte negyedéves árbevételét

A francia Renault SA autógyártó 6,8 százalékkal növelte árbevételét a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest - áll a cég csütörtöki közleményében.
2025. 10. 23. 18:00
Megosztás:

Kína technológiai függetlenséget és ipari fejlesztéseket ígér következő ötéves tervében

A Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetése a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési terv előkészítése során többek közt a modern ipari rendszer kiépítését és a tudományos-technológiai önellátás felgyorsítását nevezte meg a következő évek legfontosabb céljai között - jelentette a kínai állami média csütörtökön.
2025. 10. 23. 17:00
Megosztás:

A Waberers stratégiai megállapodást írt alá a kazah KTZ Express-szel

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett Waberer’s Csoport a KTZ Express-szel, amely a kazah állami vasúttársaság nemzetközi intermodális logisztikai leányvállalata. A megállapodás célja, hogy a felek közös vállalatot hozzanak létre egy, Budapest térségében megvalósuló intermodális terminál, gyűjtőpont fejlesztésére és üzemeltetésére. A terminál a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal (másnéven Middle Corridor) – az új Selyemút – európai végpontjaként, logisztikai hubjaként szolgál majd. A fejlesztés mellett a felek abban is megállapodtak, hogy a Kínából Európába irányuló konténerforgalmat közösen bonyolítják le, a Waberer’s Csoport végezheti az Európán belüli vasúti és közúti szállítási feladatokat, míg a KTZ az ázsiai szállítási útvonalakért felelős.
2025. 10. 23. 16:00
Megosztás:

Ökoszisztéma-alapú keretrendszert jelentett be a Visa az AI-vezérelt kereskedelem biztonságosabbá tételére

A Visa bejelentette a Trusted Agent Protocol elindítását, amely alapvető keretrendszert teremt az ügynökalapú kereskedelemhez. A protokoll biztonságos kommunikációt tesz lehetővé a mesterséges intelligenciával működő ügynökök és a kereskedők között a vásárlási folyamat minden szakaszában. Célja, hogy kezelje az AI vezérelt vásárlások egyedi kihívásait, és megteremtse annak lehetőségét, hogy a mesterséges intelligencia a fogyasztók nevében keressen, hasonlítson össze és fizessen – mindezt biztonságosan az ügynökök és a kereskedők között. A Cloudflare-rel közösen fejlesztett protokoll már elérhető a Visa Developer Centerben és a GitHubon.
2025. 10. 23. 15:11
Megosztás:

Hyperliquid milliárdos tervvel robbantaná be a HYPE tokent – új korszak jöhet a decentralizált tőzsdéknél

A decentralizált pénzügyi (DeFi) szektor egyik legmerészebb vállalkozása készülődik: a Hyperliquid, az egyik legdinamikusabban növekvő DEX, most 1 milliárd dolláros tőkebevonásra készül. Az ambiciózus cél: új szintre emelni a HYPE tokent, és hidat képezni az intézményi pénzügyek és a kriptovilág között. Vajon ez lesz az első valóban legitimált decentralizált tőzsde a Wall Street szemében?
2025. 10. 23. 14:00
Megosztás:

Az ipari tápegységek szerepe az energiaellátásban

Elgondolkodtál már azon, hogy mi tartja működésben az ipari berendezéseket? Valószínűleg nem, de ez az az elem, ami nélkül nehéz lenne fenntartani a termelés folytonosságát: az ipari tápegység. Első ránézésre talán kevésbé tűnik fontosnak, mégis mindennek az alapja. Ha egy ilyen eszköz meghibásodik, az jelentős gazdasági következményekkel is járhat.
2025. 10. 23. 13:00
Megosztás:

Új szegmens nyílhat az ingatlanpiacon, tovább bővülhet a kínálat

Véglegesítés előtt áll a kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok helyi rendeletben jelöljék ki, hol kérhető a zártkerti ingatlanok „művelés alól kivett területként” való bejegyzése. A jogszabály-módosítás várhatóan már akár október végén megjelenhet a Magyar Közlönyben, és a kihirdetését követő napon hatályba is léphet. Az Otthon Starttal kombinálva pedig akár új szegmens is nyílhat az ingatlanpiacon..
2025. 10. 23. 12:00
Megosztás:

A csirke lett a világ fehérjeforrása - a vegán hype-nak vége

A világ húsiparának erőviszonyai átrendeződtek – a csirkehús az elmúlt évtized nyertese lett. A kölni ANUGA élelmiszeripari szakkiállításról hazatérve Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa arról beszélt, hogy a baromfiágazat az elkövetkező tíz évben legalább 25 százalékkal fog növekedni, és ma már egyértelmű: a csirke lett a világ fehérjeforrása. A vegán hype-nak vége, a fogyasztók köszönték, nem kértek belőle.
2025. 10. 23. 11:00
Megosztás:

Bódis László: tovább dinamizálják a hazai startup ökoszisztémát

Október 22-ével elindították az innovációs és startup rendezvényeket támogató program harmadik szakaszát - jelentette be Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója szerdán a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetben.
2025. 10. 23. 10:00
Megosztás:

Gyengült a forint csütörtök reggelre

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtök reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 10. 23. 09:00
Megosztás:

Átmenetileg kevesebb kerozin érkezik a Liszt Ferenc-repülőtérre

Az ellátási láncban jelentkező fennakadások miatt átmenetileg kevesebb kerozin érkezik a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre - közölte a repülőteret üzemeltető Budapest Airport szerdán az MTI-vel.
2025. 10. 23. 08:00
Megosztás:

Az adidas bevétele 3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben

Az adidas AG német sportfelszerelés-gyártó vállalat bevétele 6,63 milliárd euró volt az idei harmadik negyedévben, 3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az árfolyamváltozások nélkül a bevétel 8 százalékkal nőtt - közölte a cég közleményében nem végleges adatként.
2025. 10. 23. 07:00
Megosztás:

Holding struktúrára vált a Mol

A Mol-csoport november 27-ére rendkívüli közgyűlést hív össze, amelyen a vállalatcsoport új, holding típusú szerkezetéről hoznak döntést - közölte az olajipari társaság szerdán az MTI-vel.
2025. 10. 23. 06:00
Megosztás:

A magyarok közel egyharmada szerint a mesterséges intelligencia teljesen meg fogja változtatni az életünket

A jelenség munkahelyekre gyakorolt várható következményeinek megítélésével kapcsolatban továbbra is megosztottak a hazai munkavállalók, ugyanakkor érzékelhetően visszaesett azok aránya, akik szerint akár már tíz éven belül is érezhetőek lesznek a változások. A BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából az is megállapítható, hogy nem változott a válaszadók azzal kapcsolatos várakozása, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást.
2025. 10. 23. 05:00
Megosztás:

Meddig élnek a magyar fiatalok a „mamahotelben”? Ezen is segít majd az Otthon Start?

Az Európai Unióban átlagosan 26,2 éves korban költöznek el a fiatalok a szüleiktől az első önálló otthonukba, a magyaroknál ez kicsivel az átlag felett van, 2024-ben 27,1 év volt az átlagéletkor. Érdekesség, hogy itthon a lányokra sokkal jellemzőbb, hogy előbb elhagyják a „mamahotelt”, náluk 25,9 év az átlagos kor, míg a fiúknál ez 28,3 év.
2025. 10. 23. 04:00
Megosztás:

Viharban kormányozni – A vezetés művészete

„A leadership – a vezetés – nem pusztán pozíció vagy rang. Nem csupán azt jelenti, hogy valaki a szervezet élén áll, hanem azt is, hogy példát mutat, a közösségért dolgozik, és a legnehezebb időkben is képes irányt mutatni. (…)
2025. 10. 23. 03:01
Megosztás:

Bekapcsoltad a fűtést? Vigyázz, mert halálos veszélyt rejthet a fűtési szezon

A fűtési szezon beköszöntével ismét megnőtt a szén-monoxid-mérgezések kockázata, figyelmeztetnek a szakértők. Tavaly több mint ezer CO-riasztás történt Magyarországon, tucatnyi halálos áldozattal.
2025. 10. 23. 02:00
Megosztás:

Veszélyben a készpénzt rejtegetők! A KP-nak vége, mi lesz akkor?

A magyar háztartások körében továbbra is kiugróan magas a készpénz otthon tartásának aránya, ami komoly pénzügyi és biztonsági kockázatokat rejt magában. Bár a készpénz szabadságot, autonómiát és azonnali hozzáférést biztosít, az aktuális gazdasági környezetben a „párnacihában” őrzött pénz valós értéke folyamatosan csökken, miközben a fizikai védelem hiánya is aggályos.
2025. 10. 23. 01:00
Megosztás: