Európa jövője az energiaválságon túl

Sok sikeres nagyvállalat tevékenykedik ma Európában, összességében mégis lassabban növekednek, kevésbé jövedelmezőek és kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai versenytársaik; leginkább azért, mert nem tudják tartani velük a lépést a technológiai fejlődés terén – ez az egyik fő megállapítása a McKinsey Global Institute legfrissebb kutatásának, amelynek a címe „Európa jövője az energiaválságon túl: a nagyvállalatok technológiai lemaradása” (Securing Europe’s future beyond energy: Addressing its corporate and technology gap). Abból a tíz átfogó technológiából, amelyek ma a legtöbb iparágra hatással vannak, Európa mindössze kettőben számít vezető szereplőnek.

Európa jövője az energiaválságon túl

Miközben a technológia lassan minden szektorban dominánssá válik, és egyre inkább meghatározza a versenyképesség dinamikáját, az európai szereplők sérülékenysége egyre csak nő, még az olyan hagyományosan európai erősségeknek számító iparágakban is, mint az autógyártás. Hacsak nem történik változás, a lassan, de biztosan kibontakozó helyzet Európát több területen is súlyos hátrányba hozhatja: kevésbé lesz képes növekedni, csökken az inkluzivitása, lemaradhat a fenntarthatóság terén, sőt a stratégiai önállósága és érdekérvényesítő képessége is veszélybe kerülhet globális szinten.

Sven Smit, a McKinsey Global Institute vezetője szerint „az európai vezetők erős elkötelezettséget, hatékonyságot és gyorsaságot mutattak az ukrajnai háború kitörését közvetlenül követő döntéseikben. Ugyanerre az határozottságra lesz szükségük akkor, mikor szembe kell nézniük a nagyvállalati szektorban és a technológia területén tapasztalható fokozatos lemaradással és meg kell találniuk a jövőbeli növekedést, Európa stratégiai önállóságának megőrzését garantáló megoldásokat”.

„Megvan a sürgető kényszer és az igény arra, hogy Európa megbirkózzon a vállalati teljesítményben és az innovációra való képességekben megmutatkozó lemaradással” – mondta el Magnus Tyreman, a McKinsey európai vezető partnere. „A vállalatvezetőkkel beszélgetve látható, hogy a lelkesedés és az elköteleződés Európa iránt jelen van, ugyanakkor a növekvő aggodalom is kitapintható amiatt, hogy az elkövetkező évtizedekben le fogunk maradni bizonyos, a gazdaságot és a társadalmakat mélyen átalakító technológiai területeken.”

A változások tétje az az éves szinten 2-4 billió euróra tehető hozzáadott érték, amelyet a vállalatok fognak várhatóan megtermelni 2040-ig. Ez az európai GDP 30 vagy akár 70 százaléka lehet a 2019 és 2040 közötti időszakban. Másképpen fogalmazva: egy százalékpontnyi gazdasági növekedésnek felel meg minden egyes évben; hatszorosa annak az összegnek, amelyre Európának 2050-ig a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szüksége van; és körülbelül 90 százaléka a teljes jelenlegi európai szociális kiadásoknak - mintegy 500 eurós havi átlagos alapjövedelmet tenne lehetővé minden egyes európai polgárnak.

Európának kétségtelenül számos erőssége van, amire építkezhet. „Ennek ellenére, ha a nagyvállalatok továbbra is olyan volumenben és olyan sebességgel szeretnének részt venni a globális versenyben, amelyet a technológiai fejlődés által generált változások diktálnak, a döntéshozóknak újra kell értékelniük a jelenlegi status quo-t, és újra kell definiálniuk a prioritásaikat, mert csak így lesznek képesek versenyben maradni” – mondta Jan Mischke, a MGI partnere. „Ahhoz, hogy mindez a folyamatok szintjén megvalósulhasson, olyan vállalati és kormányzati kezdeményezésekre van szükség, amelyek európai kihatásúak, és megteremtik az innováció számára kedvező környezetet. Ezek a lépések biztosíthatnak garanciát arra, hogy a ma sok európai ember számára elérhető magas életszínvonal hosszútávon is megőrizhető legyen.”

A tanulmány főbb megállapításai:

  • Ha Európában működik valami, akkor az tényleg működik. Európa meggyőző teljesítményt tud felmutatni a fenntarthatóság és az inkluzivitás terén. Az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás alacsonyabb Európában, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, ráadásul a kibocsátás csökkenésének sebességében is 30-50 százalékos a kontinensünk előnye. A Gini index-szel mért társadalmi egyenlőtlenség mindössze 30 pontos, szemben az Egyesült Államok 41 pontjával. A World Economic Forum által megállapított társadalmi mobilitásban élenjáró tíz ország mindegyike európai. Európa ugyanúgy lassan növekedett 2000 és 2019 között az egy főre jutó GDP terén, mint az összes fejlett régió, azonban az egy főre jutó GDP körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb Európában, mint Amerikában.
  • Európa jövőbeli versenyképessége kérdésessé vált, mert a nagyvállalati szektor teljesítménye folyamatosan csökken. 2014 és 2019 között az európai nagyvállalatok árbevétele 40 százalékkal nőtt lassabban, mint amerikai társaiké, 8 százalékkal kevesebbet fektettek be (a befektetett tőke állományához viszonyított tőkekiadásokat tekintve), és 40 százalékkal kevesebbet költöttek kutatás-fejlesztésre, mint a felmérésbe bevont amerikai nagyvállalatok. Az infokommunikáció (ICT) és a gyógyszeripar felelős a befektetésekben mutatkozó különbség 80 százalékáért, a növekedési különbség 60 százalékáért, és a kutatás-fejlesztés terén megmutatkozó különbség háromnegyedéért.
  • A technológia a gazdaság minden szektorában meghatározó jelentőségűvé vált, miközben Európa nyolc iparágakon átívelő technológia tekintetében is lemaradt a világ többi részéhez képest. Tíz olyan úgynevezett transzverzális technológia létezik ma, amelyek lényegében az összes iparág jövőjét meghatározzák. Ezek közül hét sorolható az ICT területéhez. A nagyvállalati szektorban a legsikeresebb vállalatok uralják a piac legnagyobb részét, amit tovább erősít a hálózatosodás. Európa képtelen volt tartani a lépést az Egyesült Államokkal a fogyasztói internetes technológiák fejlesztése terén, és ma már a következő fejlesztési hullámot meghatározó tíz technológia közül nyolcban lemaradt. Például, azon tíz legjelentősebb nagyvállalat közül, amelyek ma kvantumtechnológiába fektetnek, egyik sem európai: mind amerikaiak vagy kínaiak. Az 5G-technológia fejlesztésébe érkező külső források közel 60 százalékát Kína szerzi meg, a 27 százalékát az Egyesült Államok és mindössze 11 százalékát Európa. A tiszta energia előállítását érintő technológiák (cleantech) európai „felségterületnek” számítanak, és ezen a téren valóban a mi régiónk vezet a benyújtott szabadalmak számát, a kockázati tőkebefektetéseket, a kiforrott technológiákba beépített kapacitásokat tekintve. Ennek ellenére, a cleantech gyártást illetően Kína szinte minden területen vezet, és az Egyesült Államokból származik a legtöbb áttörést hozó technológia. A mobilitás terén amerikai gyártókhoz köthető az L4-es, teljesen autonóm járművek által megtett kilométerek közel 70 százaléka.
  • A tét nagy, nemcsak a várható növekedés, hanem a stratégiai önállóság megőrzése miatt is. Az említett tíz transzverzális technológia területén a nagyvállalatok által előállított, éves szinten, 2040-ig 2-4 billió dollárra becsült hozzáadott érték kerülhet veszélybe. Ez az összeg megegyezik Európa 2019 és 2040 közötti időszakban várható GDP-jének 30-70 százalékával. Másképpen szólva: egy százalékpontos gazdasági növekedéssel évente; hatszorosa annak az összegnek, amelyre Európának 2050-ig a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szüksége van; és körülbelül 90 százaléka a teljes jelenlegi európai szociális kiadásoknak - mintegy 500 eurós havi átlagos alapjövedelmet tenne lehetővé minden egyes európai polgárnak. Mindezeken túl egy fokozatosan éleződő, polarizálódó geopolitikai környezetben kerülhet veszélybe Európa stratégiai önállósága és érdekérvényesítő képessége.
  • Az európai döntéshozóknak és vállalatoknak erőteljesebb fellépésre lesz szükségük, ha érdemi változást szeretnének elérni a technológiai felzárkózás és a versenyképesség terén. Európának mind a változás volumenét, mind a sebességét tekintve magasabb fokozatba kell kapcsolnia, és ki kell használnia az összes rendelkezésére álló eszközt arra, hogy növelhesse vállalatai versenyképességét. A McKinsey tizenegy javaslatot fogalmazott meg a kormányzati döntéshozóknak, amelyek alapvető, mélyreható változásokat eredményezhetnek. Ilyen például az elmozdulás a közös beszerzés irányába az innovációval kapcsolatos területeken, legyen az haditechnológiai vagy egészségügyi fejlesztés. Ma a közbeszerzéseknek mindössze 0,2 százaléka dől el európai szinten, miközben az Egyesült Államokban szövetségi szinten döntenek a beszerzések 45 százalékáról. Lehetséges továbbá európai szinten szabályozni a nagyvállalatok működését, amely lehetővé tenné, hogy a nagy növekedési potenciállal bíró vállalatok kontinens-szinten is gördülékenyen együtt tudjanak működni egymással. Érdemes volna felgyorsítani az új szabályok elfogadását és a döntéshozatali mechanizmust, ahogy az egyébként a COVID-vakcinák jóváhagyása kapcsán már működött Európában. Ezekből a folyamatokból a vállalati vezetők is kivehetik a maguk részét. Például a vállalatvezetők és a tulajdonosok nagyobb kockázatot vállalhatnak az új technológiákba való befektetésekkel kapcsolatban. Emellett fontos a versenyképesség növelésére fókuszálni, hosszú távú célokat megfogalmazni, újragondolni az ösztönzőket, továbbá felvásárlások, fúziók, valamint partnerségek révén élni a méretnövelésből és a képességek közös kihasználásából adódó előnyökkel.

Német üzleti hangulat: júliusban is javult, de elmaradt a várakozásoktól

Az elemzők által vártnál kevésbé javult az üzleti hangulat Németországban júliusban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének legfrissebb, pénteken ismertetett felmérése szerint.
2025. 07. 26. 09:00
Megosztás:

Visszaesett a személyautó-gyártás Csehországban

Csehországban az első fél évben 747 428 személyautót gyártottak, ami 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a cseh autóipari szövetség pénteken Prágában.
2025. 07. 26. 08:00
Megosztás:

Szlovéniában is nőtt a turisták száma

Az év első hat hónapjában 2,8 millió turista látogatott Szlovéniába és 6,9 millió vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 8,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 7,7 százalékkal volt több az előző év ugyanezen időszakához képest - közölte pénteken az ország statisztikai hivatala.
2025. 07. 26. 07:00
Megosztás:

Kiemelt cél az állattartó gazdaságok megújítása

Az Agrárminisztérium (AM) meghozta az első támogatói döntéseket az állattartó gazdaságok megújítását célzó pályázatban: első körben 209 beruházás részesül támogatásban, összesen több mint 10 milliárd forint értékben. A mostani döntés fontos mérföldkő a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv végrehajtásában, amelynek egyik kiemelt célja a hazai állattartó ágazat versenyképességének javítása - közölte az AM az MTI-vel pénteken.
2025. 07. 26. 06:00
Megosztás:

Coldplay-koncerten csattant a csók: itthon milliós bírság járhatna érte

A Coldplay bostoni koncertjén történt csókkamerás botrány az utóbbi napok egyik legtöbbet emlegetett témája nemcsak a különböző médiafelületeken, hanem az adatvédelmi szakmában is. A videó percek alatt körbejárta a világot, mém lett belőle, az érintett vezérigazgató pedig lemondott. A történet ugyanakkor nemcsak egy párkapcsolati dráma, hanem éles adatvédelmi kérdés is. Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász elemezte a történteket.
2025. 07. 26. 05:00
Megosztás:

Az Auchan kuponakcióit vizsgálja a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított az Auchan Magyarország Kft.-vel szemben. A GVH gyanúja szerint az országszerte 24 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozás közel egy éven keresztül a különböző kuponakciókkal kapcsolatos kommunikációjával tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amivel megtéveszthette a fogyasztókat.
2025. 07. 26. 04:00
Megosztás:

A FAO elismerésben részesíti a fiatal gazdákat. Jelentkezőket várnak Európa és Közép-Ázsia országaiból

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelöléseket vár a Fiatal Európai és Közép-ázsiai Gazdák Elismerésére. A kezdeményezés célja a régió agrár-élelmezési szektorának átalakításában szerepet vállaló fiatal gazdák és mezőgazdasági egyesületek ünneplése és támogatása. A jelentkezések benyújtásának határideje: 2025. július 31.
2025. 07. 26. 03:00
Megosztás:

Óvatosabban toboroznak a cégek jelenleg, mint ahogyan azt év elején tervezték

Az átlagos jelentkezőszámok továbbra is különösen magasnak számítanak a magyarországi munkaerőpiacon, azonban 2025 második negyedévében összességében a jelentkezőszámok 2,6%-kal csökkentek 2024 azonos időszakához képest. Vármegyei bontásban viszont jelentős különbségek figyelhetők meg. Az álláshirdetések száma ugyanebben a viszonylatban – a magyarországi álláspiaci trendbe illeszkedve – tizedével esett vissza.
2025. 07. 26. 02:00
Megosztás:

A rendeletet aláírták! 64-87 éves nyugdíjasok készüljetek!

A 2025-ben nyugdíjba vonulók járandóságát a korábbi évek keresetei alapján számítják ki, amelyeket valorizációs szorzószámokkal igazítanak a 2024-es keresetek szintjéhez. A kormány közzétette a legfrissebb szorzókat, amelyek alapján elmondható: a 2025-ben induló nyugdíjak összege magasabb lesz, mint a 2024-eseké.
2025. 07. 26. 01:00
Megosztás:

Magyarország a GDP mintegy 5 százalékát fordítja a családok támogatására

A kormány számára a magyar családok támogatása az első, ennek érdekében Európa legbőkezűbb családtámogatási rendszerét hozta létre, amelyet 2025-ben és 2026-ban is tovább bővít. Az eddigi családpolitikai intézkedéseknek köszönhetően 200 ezerrel több magyar gyermek született ahhoz képest, mintha a 2010 előtti negatív trendek folytatódtak volna - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel pénteken.
2025. 07. 26. 00:05
Megosztás:

A koszovói alkotmánybíróság ideiglenesen betiltotta a parlamenti képviselők munkáját

Ideiglenesen minden tevékenységtől eltiltotta a parlamenti képviselőket a koszovói alkotmánybíróság, mert a pristinai képviselőháznak 51 próbálkozás után sem sikerült megalakulnia.
2025. 07. 25. 23:00
Megosztás:

Vidéken stagnált az első lakásukat vásárlók száma

A Duna House legfrissebb adatai szerint 2025 második negyedévében a vidéki ingatlanpiacon jelentős drágulás figyelhető meg: az értékesített ingatlanok 44%-a 600 ezer Ft/m² feletti árszinten kelt el, míg egy évvel korábban ez az arány még csupán 24% volt. Az 50 millió forint feletti ingatlantranzakciók aránya ezzel párhuzamosan csaknem megduplázódott (27%-ról 49%-ra). Az első lakásukat vásárlók aránya viszont stagnál az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2025. 07. 25. 22:00
Megosztás:

A várakozási idő a legnagyobb különbség az állami és magánellátás között

Tovább nőtt az állami és a magán szakorvosi ellátások megítélése közötti különbség egy országos kutatás eredményei alapján. Bár mindkét szektorban tapasztalhatók kedvezőtlen folyamatok, a magyarok ötöde már magán szakorvoshoz fordul, elsősorban a rövidebb várakozási idő, valamint a jobb körülmények és felszereltség miatt.
2025. 07. 25. 21:00
Megosztás:

Czomba Sándor: a kormány célja, hogy mindenki, aki akar és tud, az dolgozhasson

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a munkaerőpiac továbbra is stabil idehaza, a munkanélküliségi ráta egy év alatt 4,3 százalékra javult, így továbbra is az európai uniós átlag alatt van.
2025. 07. 25. 20:00
Megosztás:

Továbbra is 4,3%-on a munkanélküliségi ráta

Júniusban 4 millió 679 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami 10 ezer fővel magasabb a májusi szintnél, de 45 ezerrel elmarad a tavaly júniusitól.
2025. 07. 25. 18:00
Megosztás:

Csökkent a Masterplast árbevétele az első fél évben

A Masterplast konszolidált árbevétele az első fél évben 65,8 millió euró volt, 2 százalékkal elmaradt az előző évi bázistól, a második negyedévben 32,4 millió eurót tett ki, 6 százalékkal alacsonyabbat az előző év azonos időszakához képest - közölte a cég csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett első féléves jelentésében.
2025. 07. 25. 17:00
Megosztás:

Rekordon az elektromos autók értékesítése Magyarországon

Júniusban 7,3%-kal csökkent az új autók értékesítése Európában, viszont az elektromos autóké 7,7%-kal, a hibrideké pedig 6,2%-kal növekedett. A tisztán elektromos autók piaci részesedés 16,7% volt a hónapban.
2025. 07. 25. 16:00
Megosztás:

Jó helyen van az EKB

Az EKB a várakozásoknak megfelelően 2,15%-on tartotta az alapkamatot és 2,0%-on a betéti rátát.
2025. 07. 25. 15:00
Megosztás:

Eldőlt, ki hol tanul ősztől, a bankok pedig egyre több pénzzel várják a diákokat

Tegnap este tették közzé a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, diákok tízezrei tudták meg, hogyan alakul az életük szeptembertől. Azok számára, akik hamarosan megkezdhetik egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat, elengedhetetlen lesz egy saját bankszámla megnyitása. Ezt a bankok is tudják, ezért minden évben egyre vonzóbb akciókkal próbálják meg a fiatalokat rávenni a számlanyitásra. A jutalom a kedvező számlavezetési feltételek mellett akár több tízezer forint is lehet, érdemes élni a lehetőséggel - írja közleményében a Bank360.
2025. 07. 25. 14:00
Megosztás:

A Fed-elnök körmére nézett Trump

Donald Trump látogatást tett a jegybank székházában, és szemügyre vette az épületek túlárazottnak tartott felújítását. Az utóbbi hetekben többször felmerült az ügy, mint lehetséges indok Jerome Powell jegybankelnök menesztésére. Most azonban Trump óvatosabban fogalmazott a Fed-elnök elbocsátásával kapcsolatban: „Ezt megtenni nagy lépés lenne, és egyszerűen nem hiszem, hogy szükség lenne rá”.
2025. 07. 25. 13:00
Megosztás: