Európa jövője az energiaválságon túl

Sok sikeres nagyvállalat tevékenykedik ma Európában, összességében mégis lassabban növekednek, kevésbé jövedelmezőek és kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai versenytársaik; leginkább azért, mert nem tudják tartani velük a lépést a technológiai fejlődés terén – ez az egyik fő megállapítása a McKinsey Global Institute legfrissebb kutatásának, amelynek a címe „Európa jövője az energiaválságon túl: a nagyvállalatok technológiai lemaradása” (Securing Europe’s future beyond energy: Addressing its corporate and technology gap). Abból a tíz átfogó technológiából, amelyek ma a legtöbb iparágra hatással vannak, Európa mindössze kettőben számít vezető szereplőnek.

Európa jövője az energiaválságon túl

Miközben a technológia lassan minden szektorban dominánssá válik, és egyre inkább meghatározza a versenyképesség dinamikáját, az európai szereplők sérülékenysége egyre csak nő, még az olyan hagyományosan európai erősségeknek számító iparágakban is, mint az autógyártás. Hacsak nem történik változás, a lassan, de biztosan kibontakozó helyzet Európát több területen is súlyos hátrányba hozhatja: kevésbé lesz képes növekedni, csökken az inkluzivitása, lemaradhat a fenntarthatóság terén, sőt a stratégiai önállósága és érdekérvényesítő képessége is veszélybe kerülhet globális szinten.

Sven Smit, a McKinsey Global Institute vezetője szerint „az európai vezetők erős elkötelezettséget, hatékonyságot és gyorsaságot mutattak az ukrajnai háború kitörését közvetlenül követő döntéseikben. Ugyanerre az határozottságra lesz szükségük akkor, mikor szembe kell nézniük a nagyvállalati szektorban és a technológia területén tapasztalható fokozatos lemaradással és meg kell találniuk a jövőbeli növekedést, Európa stratégiai önállóságának megőrzését garantáló megoldásokat”.

„Megvan a sürgető kényszer és az igény arra, hogy Európa megbirkózzon a vállalati teljesítményben és az innovációra való képességekben megmutatkozó lemaradással” – mondta el Magnus Tyreman, a McKinsey európai vezető partnere. „A vállalatvezetőkkel beszélgetve látható, hogy a lelkesedés és az elköteleződés Európa iránt jelen van, ugyanakkor a növekvő aggodalom is kitapintható amiatt, hogy az elkövetkező évtizedekben le fogunk maradni bizonyos, a gazdaságot és a társadalmakat mélyen átalakító technológiai területeken.”

A változások tétje az az éves szinten 2-4 billió euróra tehető hozzáadott érték, amelyet a vállalatok fognak várhatóan megtermelni 2040-ig. Ez az európai GDP 30 vagy akár 70 százaléka lehet a 2019 és 2040 közötti időszakban. Másképpen fogalmazva: egy százalékpontnyi gazdasági növekedésnek felel meg minden egyes évben; hatszorosa annak az összegnek, amelyre Európának 2050-ig a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szüksége van; és körülbelül 90 százaléka a teljes jelenlegi európai szociális kiadásoknak - mintegy 500 eurós havi átlagos alapjövedelmet tenne lehetővé minden egyes európai polgárnak.

Európának kétségtelenül számos erőssége van, amire építkezhet. „Ennek ellenére, ha a nagyvállalatok továbbra is olyan volumenben és olyan sebességgel szeretnének részt venni a globális versenyben, amelyet a technológiai fejlődés által generált változások diktálnak, a döntéshozóknak újra kell értékelniük a jelenlegi status quo-t, és újra kell definiálniuk a prioritásaikat, mert csak így lesznek képesek versenyben maradni” – mondta Jan Mischke, a MGI partnere. „Ahhoz, hogy mindez a folyamatok szintjén megvalósulhasson, olyan vállalati és kormányzati kezdeményezésekre van szükség, amelyek európai kihatásúak, és megteremtik az innováció számára kedvező környezetet. Ezek a lépések biztosíthatnak garanciát arra, hogy a ma sok európai ember számára elérhető magas életszínvonal hosszútávon is megőrizhető legyen.”

A tanulmány főbb megállapításai:

  • Ha Európában működik valami, akkor az tényleg működik. Európa meggyőző teljesítményt tud felmutatni a fenntarthatóság és az inkluzivitás terén. Az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás alacsonyabb Európában, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, ráadásul a kibocsátás csökkenésének sebességében is 30-50 százalékos a kontinensünk előnye. A Gini index-szel mért társadalmi egyenlőtlenség mindössze 30 pontos, szemben az Egyesült Államok 41 pontjával. A World Economic Forum által megállapított társadalmi mobilitásban élenjáró tíz ország mindegyike európai. Európa ugyanúgy lassan növekedett 2000 és 2019 között az egy főre jutó GDP terén, mint az összes fejlett régió, azonban az egy főre jutó GDP körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb Európában, mint Amerikában.
  • Európa jövőbeli versenyképessége kérdésessé vált, mert a nagyvállalati szektor teljesítménye folyamatosan csökken. 2014 és 2019 között az európai nagyvállalatok árbevétele 40 százalékkal nőtt lassabban, mint amerikai társaiké, 8 százalékkal kevesebbet fektettek be (a befektetett tőke állományához viszonyított tőkekiadásokat tekintve), és 40 százalékkal kevesebbet költöttek kutatás-fejlesztésre, mint a felmérésbe bevont amerikai nagyvállalatok. Az infokommunikáció (ICT) és a gyógyszeripar felelős a befektetésekben mutatkozó különbség 80 százalékáért, a növekedési különbség 60 százalékáért, és a kutatás-fejlesztés terén megmutatkozó különbség háromnegyedéért.
  • A technológia a gazdaság minden szektorában meghatározó jelentőségűvé vált, miközben Európa nyolc iparágakon átívelő technológia tekintetében is lemaradt a világ többi részéhez képest. Tíz olyan úgynevezett transzverzális technológia létezik ma, amelyek lényegében az összes iparág jövőjét meghatározzák. Ezek közül hét sorolható az ICT területéhez. A nagyvállalati szektorban a legsikeresebb vállalatok uralják a piac legnagyobb részét, amit tovább erősít a hálózatosodás. Európa képtelen volt tartani a lépést az Egyesült Államokkal a fogyasztói internetes technológiák fejlesztése terén, és ma már a következő fejlesztési hullámot meghatározó tíz technológia közül nyolcban lemaradt. Például, azon tíz legjelentősebb nagyvállalat közül, amelyek ma kvantumtechnológiába fektetnek, egyik sem európai: mind amerikaiak vagy kínaiak. Az 5G-technológia fejlesztésébe érkező külső források közel 60 százalékát Kína szerzi meg, a 27 százalékát az Egyesült Államok és mindössze 11 százalékát Európa. A tiszta energia előállítását érintő technológiák (cleantech) európai „felségterületnek” számítanak, és ezen a téren valóban a mi régiónk vezet a benyújtott szabadalmak számát, a kockázati tőkebefektetéseket, a kiforrott technológiákba beépített kapacitásokat tekintve. Ennek ellenére, a cleantech gyártást illetően Kína szinte minden területen vezet, és az Egyesült Államokból származik a legtöbb áttörést hozó technológia. A mobilitás terén amerikai gyártókhoz köthető az L4-es, teljesen autonóm járművek által megtett kilométerek közel 70 százaléka.
  • A tét nagy, nemcsak a várható növekedés, hanem a stratégiai önállóság megőrzése miatt is. Az említett tíz transzverzális technológia területén a nagyvállalatok által előállított, éves szinten, 2040-ig 2-4 billió dollárra becsült hozzáadott érték kerülhet veszélybe. Ez az összeg megegyezik Európa 2019 és 2040 közötti időszakban várható GDP-jének 30-70 százalékával. Másképpen szólva: egy százalékpontos gazdasági növekedéssel évente; hatszorosa annak az összegnek, amelyre Európának 2050-ig a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szüksége van; és körülbelül 90 százaléka a teljes jelenlegi európai szociális kiadásoknak - mintegy 500 eurós havi átlagos alapjövedelmet tenne lehetővé minden egyes európai polgárnak. Mindezeken túl egy fokozatosan éleződő, polarizálódó geopolitikai környezetben kerülhet veszélybe Európa stratégiai önállósága és érdekérvényesítő képessége.
  • Az európai döntéshozóknak és vállalatoknak erőteljesebb fellépésre lesz szükségük, ha érdemi változást szeretnének elérni a technológiai felzárkózás és a versenyképesség terén. Európának mind a változás volumenét, mind a sebességét tekintve magasabb fokozatba kell kapcsolnia, és ki kell használnia az összes rendelkezésére álló eszközt arra, hogy növelhesse vállalatai versenyképességét. A McKinsey tizenegy javaslatot fogalmazott meg a kormányzati döntéshozóknak, amelyek alapvető, mélyreható változásokat eredményezhetnek. Ilyen például az elmozdulás a közös beszerzés irányába az innovációval kapcsolatos területeken, legyen az haditechnológiai vagy egészségügyi fejlesztés. Ma a közbeszerzéseknek mindössze 0,2 százaléka dől el európai szinten, miközben az Egyesült Államokban szövetségi szinten döntenek a beszerzések 45 százalékáról. Lehetséges továbbá európai szinten szabályozni a nagyvállalatok működését, amely lehetővé tenné, hogy a nagy növekedési potenciállal bíró vállalatok kontinens-szinten is gördülékenyen együtt tudjanak működni egymással. Érdemes volna felgyorsítani az új szabályok elfogadását és a döntéshozatali mechanizmust, ahogy az egyébként a COVID-vakcinák jóváhagyása kapcsán már működött Európában. Ezekből a folyamatokból a vállalati vezetők is kivehetik a maguk részét. Például a vállalatvezetők és a tulajdonosok nagyobb kockázatot vállalhatnak az új technológiákba való befektetésekkel kapcsolatban. Emellett fontos a versenyképesség növelésére fókuszálni, hosszú távú célokat megfogalmazni, újragondolni az ösztönzőket, továbbá felvásárlások, fúziók, valamint partnerségek révén élni a méretnövelésből és a képességek közös kihasználásából adódó előnyökkel.

Robbanás előtt a digitális ügyfélkiszolgálás, de szakadék tátong Budapest és vidék között

A telefonos és a személyes ügyintézés a leggyakoribb a magyarok körében, ugyanakkor nagy a nyitottság a digitális megoldások iránt – derül ki a FaceKom távoli ügyfélszolgálatok használatával kapcsolatos országos reprezentatív kutatásából. Miközben a megkérdezettek többsége még nem került kapcsolatba online ügyfélszolgálatokkal, 72 százalékuk a kényelem miatt egyértelműen előnyben részesítené ezt a típusú szolgáltatást. A részletes adatokból kiderül, hogy a fiatalok nagyobb arányban használják az online megoldásokat, ugyanakkor jól látható digitális szakadék húzódik a lakóhelytípusok és a jövedelmi kategóriák között is.
2022. 08. 08. 19:00
Megosztás:

Fontos a szerelem, de gyerekvállalás esetén az anyagi biztonság fontosabb

A családalapítást tervező felnőtt lakosság körében a gyerekvállalás legfontosabb szempontja az anyagi biztonság megléte - derült ki az OTP Bank megbízásából készült felmérésből.[1] A párkapcsolati stabilitás a második helyen áll, ezt követik az önálló háztartás vezetése és a saját tulajdonú ingatlan birtoklása. Ezek a feltételek azonban még azon családoknál sem teljesülnek minden esetben, ahol már megfogant a gyermek. A kutatásból az is kiderült, hogy a gyerekvállalást tervezők 37 százaléka ugyan lélekben már készen állna a család bővítésére, azonban anyagilag még nem.
2022. 08. 08. 18:00
Megosztás:

Akár 60 ezer forinttal is több ösztöndíjat kaphatnak a külföldön tanuló magyar hallgatók

A jövőben havonta akár 60 ezer forinttal is több ösztöndíjat kaphatnak a külföldön tanuló magyar hallgatók - tájékoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-t.
2022. 08. 08. 17:00
Megosztás:

471 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány júniusban

Júniusban az export euróban számított értéke 13,0 az importé 24,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az áruforgalmi egyenleg 1,036 milliárd euróval romlott, 471 millió euró deficitet mutatott - közölte hétfőn első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2022. 08. 08. 16:00
Megosztás:

Elfogadta a gazdasági stabilizációs törvénycsomagot az amerikai törvényhozás felsőháza

Maratoni, 16 órás szavazási procedúra után elfogadta a gazdasági kiigazító, bevételnövelő törvénycsomagot az amerikai törvényhozás felsőháza.
2022. 08. 08. 15:00
Megosztás:

Nagyot nőtt Kína exportja

Nagymértékben javult Kína külkereskedelmi mérlege júliusban, a többlet 101,3 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 55,9 milliárd dollárról, jóval meghaladva a 90 milliárd dolláros piaci előrejelzést.
2022. 08. 08. 14:00
Megosztás:

Veszélyben a félvezető gyártás? Tajvanon nagy a baj

A szenátus a hétvégén 51:50 arányban megszavazta Biden infláció csökkentő törvényét (Inflation Reduction Act). Ennek keretében 10 év alatt 386 milliárd dollárt költenek el a környezetszennyezés elleni védekezésre.
2022. 08. 08. 13:00
Megosztás:

4 ezer azonnal betölthető üres álláshely, lehetőség a KATA-soknak

Kiszámíthatóság, képzés, karrier. Kampányt indít az üzleti szolgáltatókat tömörítő szervezet, az ABSL Hungary, hogy enyhítse a szektor munkaerőhiányát. A csaknem 90 ezer főt foglalkoztató iparágban legalább 4 ezer betöltetlen álláshely van. Akinek van nyelvtudása, akár már holnap találhat magának állást. Az elmúlt években dinamikusan növekvő, egyre több iparágat kiszolgáló és egyre több szakembert felszívó szektor az ABSL Hungary elnöke szerint lehetőséget jelenthet a karrierváltáson gondolkodó eddigi KATA-s vállalkozóknak is.
2022. 08. 08. 12:00
Megosztás:

Fogyasztószer-kereskedőt és reklámügynökséget büntetett a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 32 milliós bírságot rótt ki a Fatbond fogyókúrás termék forgalmazójára és egy reklámügynökségre, amiért téves besorolás szerint, valamint megtévesztő állításokkal népszerűsítették a fogyasztószert
2022. 08. 08. 11:00
Megosztás:

Pluszban nyitottak az európai tőzsdék

Indexemelkedéssel indult a kereskedés hétfőn a főbb európai értékpapírpiacokon.
2022. 08. 08. 10:00
Megosztás:

Csökkent a turizmus konjunktúra index júliusban

A turizmus minden alágazatára kiterjedő, reprezentatív Turizmus konjunktúra index (tki) júliusban mínusz 3 ponton áll, a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán, ami azt jelenti, hogy az ágazat szereplői immár a stagnálásnál kissé rosszabb helyzetet érzékelnek. Júniushoz képest az index értéke 9, míg májushoz képest 15 ponttal csökkent - közölte a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
2022. 08. 08. 08:11
Megosztás:

Megkezdődött az előkészítő munka a sportállamtitkárságon, felálltak a munkacsoportok

Megkezdődött a tervezett új programok előkészítése a sportállamtitkárságon, felálltak az ezzel kapcsolatos munkacsoportok - tájékoztatott Schmidt Ádám, a két hónapja kinevezett sportért felelős államtitkár.
2022. 08. 08. 06:00
Megosztás:

Konferenciaközpont lesz az MNB ingatlankezelő cégéhez kerülő, egykori Burg Hotelből

A Magyar Nemzeti Bank ingatlankezelő cége, az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került az egykori Burg Hotel épülete a jegybank egyik alapítványától, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME); az új tulajdonos megkezdte az épület rekonstrukcióját, amelyből konferenciaközpontot alakítanak ki - közölte a jegybank honlapján.
2022. 08. 08. 05:00
Megosztás:

Bejegyezte a cégbíróság az MKB-Pannónia Alapkezelő és a Budapest Alapkezelő egyesülését

Bejegyezte az MKB-Pannónia Alapkezelő beolvadását a Budapest Alapkezelőbe a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, ezzel a fúziós menetrendnek megfelelően augusztus 31-én egyesül a Magyar Bankholding két alapkezelő leányvállalata - közölte a holding pénteken az MTI-vel.
2022. 08. 08. 04:05
Megosztás:

Nyugdíjba vonulás időpontja - már Ön döntheti el, mutatjuk hogyan!

Mikor érdemes nyugdíjba vonulni? Ez a kérdés folyamatosan foglalkoztatja mindazokat, akik közel állnak már a nyugdíjba vonuláshoz. Milyen lehetőségek közül tud választani valaki és mit érdemes ilyenkor végiggondolni, megvizsgálni?
2022. 08. 08. 04:01
Megosztás:

Zöldebb lesz a közösségi közlekedés Miskolcon is

Környezetkímélő, klímasemleges elektromos BYD típusú autóbuszokkal gyarapodott a Miskolci Városi Közlekedési (MVK) Zrt. autóbuszparkja, a tíz új, hazai gyártmányú járművet pénteken adták át a társaság telephelyén.
2022. 08. 08. 03:00
Megosztás:

A 4iG nyerte a Volánbusz közbeszerzését a járműfedélzeti eszközök üzemeltetésére

A Volánbusz Közlekedési Zrt. a 4iG ajánlatát hirdette ki nyertesnek a Helyközi közösségi közlekedési információs rendszer (HKIR) járműfedélzeti eszközök üzemeltetésére kiírt nyílt közbeszerzési eljáráson - közölte a 4iG pénteken a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
2022. 08. 08. 02:00
Megosztás:

Fellendült a belga védelmi ipar az ukrajnai háború miatt

Az ukrajnai háború miatt fellendült Belgium hadipara, a kínálat alig tud lépést tartani a kereslettel - írta a The Brussels Times hírportál pénteken. Belgium jelentős fegyveradományokat bocsátott Ukrajna rendelkezésére. A háború kitörésekor Alexander De Croo belga miniszterelnök bejelentette, hogy Belgium 5000 gépfegyvert, 200 páncéltörő fegyvert és 3800 tonna üzemanyagot adományoz Kijevnek.
2022. 08. 08. 01:00
Megosztás:

Tűszúrásos támadásokat vizsgálnak a spanyol hatóságok

Spanyolország tíz különböző tartományában elkövetett, rejtélyes tűszúrásos támadásokat vizsgálnak a hatóságok - mondta Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter pénteken Madridban.
2022. 08. 08. 00:05
Megosztás:

Folytatódik a rakétaháború Izraelben

Az egyiptomi közvetítéssel megszületett fegyverszünet hírének ellenére folytatódott a rakétaháború vasárnap este Izrael és az Iszlám Dzsihád között - jelentette a 12-es televízió híradása vasárnap.
2022. 08. 07. 23:00
Megosztás: