Ezzel a trükkös finn módszerrel a fűtés-számlád akár a felére csökken!
Fűtés és szellőztetés - ősellenségek?
Télen a fűtés és a szellőztetés gyakran "összecsap", pedig az oxigéndús, friss levegő létfontosságú szervezetünk optimális működéséhez. A szellőztetést semmiképp sem szabad hanyagolni a fűtési költségek csökkentése érdekében, különösen szigetelt épületeknél, ahol a rossz szellőzés penészedést idézhet elő.
Modern technológiák ma már lehetővé teszik, hogy egyszerre fűtsünk energia- és költséghatékonyan, és közben biztosítsuk az állandó friss levegő áramlását is. Az északi országok évtizedekkel ezelőtt megoldották ezt a problémát.
Finnország élen jár
„Bár Magyarországon is találunk légcserélő berendezéseket, használatuk még ritka, míg Finnországban már a '70-es évektől az épületek alapfelszereltségének részei” – nyilatkozta Mikael Denut légtechnikai szakértő, az IVAeris Kft. ügyvezető igazgatója.
Ezek a rendszerek sok előnyt nyújtanak, a telepítési költségük pedig gyorsan megtérül, különösen a mostani magas rezsiköltségek mellett.
A légcserélő rendszerek hővisszanyeréssel takarítanak meg energiát
A légcserélő rendszerek megakadályozzák, hogy a szellőztetéskor vagy ajtónyitáskor a meleg levegő kiszökjön, különleges technológia révén.
Az elhasznált levegőt elszívják a szagos és párás helyiségekből (például a konyhából, fürdőből), majd a szellőztetőgép hővisszanyerő kamrájában ennek hőenergiáját átadják a befújt friss levegőnek, melyet a tiszta helyiségekbe (hálószoba, nappali) irányítanak.
Egy jól működő légcserélő rendszer így akár 85%-kal is csökkentheti a fűtési energiaveszteséget, miközben a levegő friss és káros anyagoktól mentes marad.
A rossz minőségű levegő káros az egészségre
Sokan nem tudják, hogy mennyi egészségügyi és műszaki problémát okozhat a rendszeres szellőztetés elmaradása. A legtöbb családi ház, társasházi és panellakás nem rendelkezik szellőztető rendszerrel.
A szellőztetést gyakran régi nyílászárók résein át, kereszthuzattal vagy időszakos ablaknyitással oldják meg. Ez azonban nem pótolja a folyamatos levegőcserét, ami szükséges a beltéri levegő megfelelő minőségének fenntartásához.
Szigeteletlen házak esetében a szerkezeten keresztül történő szellőzés miatt kevésbé szembetűnő a szellőzés hiánya, de magasabb fűtésszámlát eredményez. Szigetelt házakban viszont elengedhetetlen a rendszeres szellőztetés, különben penész keletkezik.
„Lakótereinkben folyamatosan keletkeznek szennyező anyagok, és a levegő gyorsan elhasználódik, így azt rendszeresen cserélni kell. Az emberi kilégzésből származó szén-dioxid mellett egyéb vegyi és mérgező anyagok is felhalmozódhatnak a beltérben” – fejtette ki a szakember.
Emellett a textíliákból származó finom részecskék, a bútorok és falak festékanyagának illékony vegyületei, a kandalló szén-monoxidja és egyéb beltéri gázok szinte észrevétlenül, de károsítják egészségünket.
Honnan ismerhetjük fel a nem megfelelő szellőzést?
A beltéri levegő rossz minőségére utalhatnak az áporodott, dohos szagok, visszatérő légúti panaszok, fejfájás, fáradtság, vagy a kellemetlen hőérzet. További intő jelek lehetnek a hámló festék, felpuffadó tapéta, sötétedő parketta vagy a párásodó ablakok.
„Az otthoni páratartalom ellenőrzése szintén fontos a kellemes és egészséges életkörülmények fenntartásához. A vizsgálatok szerint az optimális páratartalom 40-55% között mozog, a penészedés megelőzése érdekében pedig 50% alatt ajánlott tartani. A megfelelő szellőztetőrendszer nyáron eltávolítja a felesleges nedvességet, télen pedig visszaforgatja azt” – mondta Mikael Denut, az IVAeris légtechnikai szakértője.
A szabályozott szellőzőrendszer a megoldás
A friss és egészséges beltéri levegő alapfeltétele egy hatékony légcsererendszer. A szellőztetés révén folyamatosan fenntartható és javítható a beltéri levegő minősége, mivel a légtechnika szabályozza a levegő tisztaságát, hőmérsékletét, páratartalmát és áramlását.
„Magyarországon már forgalmaznak légcserélő berendezéseket, de sokszor ezek a rendszerek nem felelnek meg az európai elvárásoknak, és csak a minimális követelményeket teljesítik. Finnországban szinte elképzelhetetlen egy épület ilyen rendszer nélkül, ezért meglepő volt, hogy Magyarországon még az újépítésű házakban is hiányoznak ezek a készülékek” – osztotta meg tapasztalatait a szakértő.
Egy passzívház esetében a rendszer fűtésre és komfortnövelésre is alkalmas, akár padlófűtéssel kombinálva. Nyáron pedig a hőszivattyú révén klimatizálható a ház, így elkerülhető a külön klímaberendezés beépítése is.
Az automatizált rendszer pedig biztosítja, hogy mindez önállóan működjön, anélkül, hogy a felhasználótól további időt vagy energiát igényelne.