Feltérképezték Kanada szénraktárait

Az egyetem távérzékelő laboratóriumának mérései szerint 405 milliárd tonna szenet tárol az ökoszisztéma szerte az országban. Ha a globális hőmérsékletek emelkednek és ez lebomlik, vagy emberi tevékenység zavarja meg, a szén kikerülhet a légkörbe, gyorsítva a klímaváltozást.
    
A kutatók által feltérképezett szén teljes mennyisége egyenlő az ember által 30 év alatt okozott üvegházhatású gázkibocsátással a 2019-es emissziós szint alapján - olvasható az egyetem közleményében, amelyet a Phys.org tudományos hírportál ismertet.
    
Alemu Gonsamo, a laboratórium kutatója szerint ezek a talajraktárok kulcsfontosságúak a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásának elérésében. Az első ilyen jellegű átfogó elemzésükben a kutatók kimutatták, hogy Kanadában a szén 95 százaléka a talaj felső egy méterében található, ennek 24 százaléka tőzegláp. A maradék 5 százalékot raktározzák a fák és más növények, elhalt növényi anyagok és gyökerek.
    
A talaj a legnagyobb szárazföldi széntároló, szénkészlete meghaladja a légköri és a növényi biomasszában megkötött szén együttes mennyiségét. A talajban lévő szervesanyag mennyisége alapján határozzák meg a talaj széntartalmát.
    
"Több tízezer terepmérést, köztük űrben lévő lézeralapú távérzékelők adatait tápláltuk be az algoritmusba, hogy megtanítsuk a műholdas megfigyelőrendszereket megbecsülni a szénmennyiséget a növényi biomasszában és a talajban Kanada-szerte" - mondta Gonsamo.
    
A legsűrűbb szénben gazdag térségeket Brit Columbia partmenti őserdőiben, a szubarktikus erdőségekben és a Hudson- és James-öböl síkságain (a tőzeglápokban) találták.
    
"Annak ismerete, hogy hol vannak a szénraktárak Kanadában, lehetővé teszi, hogy stratégiailag védjük és gondosan bánjunk ezekkel a területekkel, hogy elejét vegyük több milliárd tonna szén kibocsátásának a légkörbe. Ezen térségek megvédése a vadvilág számára is hasznos" - idézte Megan Leslie-t, a WWF-Canada elnök-vezérigazgatóját az EurekAlert tudományos hírportál. A Természetvédelmi Világalap (WWF) vezette a tanulmány elkészítését.