Folytatódnak az ivóvízszolgáltatást biztosító fejlesztések
A közleményben hangsúlyozták, hogy az intézkedés a lakossági felhasználókat nem érinti, a kormány a rezsicsökkentést továbbra is változatlan formában fenntartja.
A kormány az elmúlt tíz évben több mint ezermilliárd forintot fordított víziközmű fejlesztésre az ország egész területén, aminek eredményeként mára szinte minden háztartásban van egészséges ivóvíz, a szennyvízkezeléssel való ellátottság pedig meghaladja a 80 százalékot, megduplázódott a szennyvíztisztító telepek száma, valamint a országos víziközmű rekonstrukciós programot indított a meglévő infrastruktúra megújítása érdekében - idézte fel az EM.
Emellett a kormány a nem lakossági fogyasztók esetében 2024. év elején egységes nem lakossági felhasználókra számított fogyasztással arányos díjat, valamint alapdíjakat vezetett be.
Ezek a korábban a nem lakossági területen létező, több mint 900-féle fogyasztással arányos ivóvíz és szennyvízdíj helyébe léptek, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti akár 49-szeres különbséget.
Ezzel együtt létrejött a Víziközmű-fejlesztési és ellentételezési alap, amely az eltérő üzemeltetési környezetből fakadó bevételkülönbségek kiegyenlítését szolgálja.
Az ágazati bevételek kiegyensúlyozott elosztása segíti a szolgáltatók fenntarthatóbb működését, az ellátásbiztonság növekedését, valamint a hálózat műszaki-technológiai állapotának fenntartását.
A tárca ismertetése szerint a minőségi víziközmű-szolgáltatás biztosítása érdekében a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény tervezett módosítása lehetővé teszi a víziközmű-szolgáltatási díjak értékállóságának megőrzését, ezáltal hozzájárul a víziközmű rendszer fejlesztéséhez és a lakossági rezsivédelem megőrzéséhez.
Az emelkedés a lakossági fogyasztók vízdíjaira nem vonatkozik, azok változatlanok maradnak.
A vízkészletjárulék a közlemény szerint a vízhasználó által a vízjogi létesítési, üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, továbbá az üzemi fogyasztó által a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után fizetendő.
A vízkészletjárulék mértéke 2008 óta - a fogyasztói ár-index növekedése ellenére - változatlan maradt, ezért indokolt a vízkészletjárulék különböző gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok szerinti megállapítása a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításával.
Emellett az állami vízvagyon fenntartható használatának elősegítése és a víz értékének megfelelően a vízkészletjárulék reálértékének megtartása miatt szükséges az inflációs hatás figyelembevételére való hivatkozás beépítése is 2026. január elsejétől - közölte az EM.
