Franciaországban ismét országos sztrájknappal tiltakoznak kedden a tervezett nyugdíjreform ellen

A keddi munkabeszüntetés az előrejelzések szerint ismét jelentős közlekedési fennakadásokkal jár majd együtt, miközben az utcai tüntetéseken várhatóan ismét százezrek vesznek részt. A törvénytervezetet - amelynek legfőbb intézkedése a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelése, valamint a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges szolgálati év fokozatos meghosszabbításának felgyorsítása - hétfőn kezdte el megvitatni a nemzetgyűlés szociális bizottsága. A javaslat - amelyhez az ellenzék 7 ezer módosítót nyújtott be, ebből 6 ezret a baloldal - a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.

A szakszervezetek által szervezett első tiltakozó napon, január 19-én a rendőrség szerint 1,1 millióan, a szervezők szerint 2 millióan vonultak utcára. A szakszervezetek legalább ennyi tiltakozóra számítanak kedden is, miután a felmérések szerint a reformot elutasítók aránya hétről hétre nő. Belügyi források a 240 városban tervezett felvonulásokon 1,2 millió tiltakozóra számítanak, ebből 100 ezerre Párizsban. A rendőrség 11 ezer rendőrt és csendőrt mozgósít a felvonulók biztonságának szavatolására, a fővárosban 4 ezer rendfenntartó lesz az utcákon. A sztrájk elsősorban ismét a közszférában, a távolsági és a közösségi közlekedésben és az oktatásban találhat visszhangra, az Air France légitársaság a belföldi és európai járatainak tizedét törölte, a tengerentúli járatokat viszont nem érinti a munkabeszüntetés.

Élisabeth Borne kormányfő hétvégén jelezte, hogy a korhatáremelésből nem enged, míg Gérald Darmanin belügyminiszter azzal vádolta meg a baloldalt, hogy káoszt akar teremteni az országban.

A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.

A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.