Gyengén muzsikált a hazai ipar októberben
Az ipari termelés volumene a munkanaphatással igazított adatok szerint októberben 5,1 százalékkal nőtt éves szinten. Havi szinten a termelés jelentősen, 3,5 százalékkal csökkent a szezonálisan és a munkanaphatással igazított adatok szerint. Ezzel zsinórban öt havi növekedés után csökkent először a kibocsátás, ráadásul számottevő mértékben: a májusi szint alá mérséklődött a termelés szintje. Az idei első tíz hónap alatt összességében 6,6 százalékkal nőtt a termelés.
A részleteket később teszi közzé a KSH, rövid kommentárjából egyelőre annyit tudtunk meg, hogy „a termelés növekedéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben csökkent.“ A szeptemberi adat és a tavalyi alacsony bázis következtében lényegesen kedvezőbb adatot várt a konszenzus.
Rövidtávon számos kockázat övezi a feldolgozóipari kilátásait, ugyanakkor középtávon a már bejelentett beruházások a szektor kibocsátásának érdemi bővülését vetítik előre. Az elkövetkezendő hónapokban bizonytalanságot okoz, hogy a megemelkedett energiaárak miatt mely feldolgozóipari egységek kényszerülnek a termelés visszafogására, esetlegesen leállásra. Ráadásul a bázishatás október után már lényegesen kevésbé támogató, miközben az energiaárak emelkedése releváns plusz költségoldali nyomást jelenthet. A döntően megváltozott környezethez való alkalmazkodás óriási kihívást jelenthet az ágazat számára az elkövetkező időszakban. Középtávon mindemellett a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a jármű- ás a vegyiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a feldolgozóipari kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. Ezek pozitív hatásának realizálódása a globális konjunktúra helyreállásának függvénye.
