Határozott javulás a munkaerőpiacon, de akadnak problémák

„A friss munkaerőpiaci adatokban látható éves szintű javulásra számítani lehetett. A számok arra utalnak, hogy a járvány okozta hanyatlás utáni újraindulást követően kezd visszatérni a pandémia előtti szintekre a munkaerőpiac” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: „A 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta határozott javulást jelent a korábbiakhoz képest, igaz, még van még tér a további erősödésre. Ugyanis a járvány előtt 3,2-3,3 százalék körül voltak a legjobb adatok. A 3 százalék körüli ráta pedig már lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti a magyar gazdaságban. Ugyanis azoknak a nagy része, akik ilyen szintnél a munkanélküliek táborába tartoznak, várhatóan nem fognak megjelenni rövid távon a munkaerőpiacon.”

A javulás és a járvány utáni fellendülés viszont előhozott a koronavírus-járvány előtt már ismert problémákat, mégpedig azt, hogy egyre feszesebbé válik a munkaerőpiac. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több ágazatban újra munkaerőhiányos helyzet alakult ki. Ez pedig gátolja a további fejlődést, emellett béremelkedési nyomást, ezen keresztül pedig inflációs nyomást okozhat, ez pedig kockázatot jelent az amúgy is nagyon magas szintre ugró pénzromlási ütem miatt” – fogalmazott a K&H szakembere.

Németh Dávid szerint a munkaerőhiányos helyzetre utal például az is, hogy tovább csökkent az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék. Ez azt mutatja, hogy elméleti szinten a munkaképes korban lévő lakosságon belül hányan jelenhetnének meg a munkaerőpiacon. Az augusztus-októberi időszakban a potenciális munkaerőtartalék 312 ezer főből állt, hasonlóan alacsony – 300 ezer alatti - szintekre a járvány kitörése előtt, 2019 végén volt példa, amikor szintén komoly problémát okozott számos szektorban a munkaerőhiány. A szűk munkaerőkínálatra utalnak a beruházási adatok is, amelyek szerint egyre több vállalkozás igyekszik különböző beruházásokkal, egyebek mellett gépek beszerzésével pótolni a szükséges munkaerőt.