2016. 10. 02. 04:00
"A játék végéhez ért" Törökország 53 éve húzódó európai uniós csatlakozási folyamata, nyílt beszédre várunk, nem szükséges köntörfalazni - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Ankarában a parlamenti ülésszak kezdetén tartott beszédében.
Az államfő kijelentette: "ha Brüsszel megadja nekünk a teljes jogú tagságot, semmi akadálya, mi kész állunk".
"Nincs és nem is lesz gondunk az Európai Unió normáival, az emberi jogokkal, a jogállamisággal. Ezeknek nem az EU kérésére teszünk eleget, hanem mert saját állampolgáraink megérdemlik" - fogalmazott. Leszögezte: Törökországgal vagy Törökország nélkül, a döntés az unión áll.
Erdogan felszólalásában emlékeztetett: október fontos az EU-s kapcsolatok szempontjából, ebben a hónapban kell életbe lépnie a török állampolgárok schengeni vízummentességének. Ha azonban megnézzük az elmúlt időszak uniós nyilatkozatait, láthatóan nem akarják betartani az ígéretüket - hívta fel a figyelmet.
A 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.
Az Európai Unió márciusban kötött megállapodást Törökországgal a menekültválság közös kezeléséről annak érdekében, hogy Ankara segítsen megfékezni az Európába irányuló menekülthullámot. Az unió ennek értelmében egyebek mellett azt is vállalta, hogy felgyorsítja a török csatlakozási tárgyalásokat és a vízumliberalizációs menetrendet a felek legkésőbb június végéig végrehajtják. Utóbbit amiatt halasztották el, mert Ankara nem teljesítette a Brüsszel által előírt 72 feltétel mindegyikét, nem módosította például a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jogszabályokat.
Az Európai Unió és Törökország között a július 15-i puccskísérletet követő kormányzati tisztogatások okán különösen feszült viszony alakult ki, mivel több uniós tisztségviselő élesen bírálta az összeesküvők és a támogatóik elleni eljárásokat.
Az elnök az augusztus 24-én indított Eufráteszi Pajzs fedőnevű szíriai hadműveletre vonatkozóan azt mondta: a beavatkozás célja annak a török vezetés által évek óta hangoztatott észak-szíriai biztonsági övezetnek a kialakítása, amely a terrorizmusra és a menekültválságra egyaránt megoldást jelent. Kiemelte: Ankara az ügyben nem talált támogatókra, így egymaga kénytelen megtisztítani a Dzserablúsz várostól nyugatra és délre fekvő mintegy 5 ezer négyzetkilométeres területet a terrorszervezetektől. Hangsúlyozta: ha Törökország határain belül békés és biztonságos életet szeretnénk, folytatnunk kell a katonai akciót.
Ankara és Moszkva kapcsolatát illetően Erdogan reményét fejezte ki, hogy a két fél még a korábbi szintet is meghaladó jó viszonyt tud elérni.
Amikor Erdogan parlamenti beszéde előtt belépett az ülésterembe, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselői nem álltak fel székeikről az államfő tiszteletére, később, az elnök felszólalása elején pedig több ellenzéki politikus kivonult a helyiségből.
Az államfő kijelentette: "ha Brüsszel megadja nekünk a teljes jogú tagságot, semmi akadálya, mi kész állunk".
"Nincs és nem is lesz gondunk az Európai Unió normáival, az emberi jogokkal, a jogállamisággal. Ezeknek nem az EU kérésére teszünk eleget, hanem mert saját állampolgáraink megérdemlik" - fogalmazott. Leszögezte: Törökországgal vagy Törökország nélkül, a döntés az unión áll.
Erdogan felszólalásában emlékeztetett: október fontos az EU-s kapcsolatok szempontjából, ebben a hónapban kell életbe lépnie a török állampolgárok schengeni vízummentességének. Ha azonban megnézzük az elmúlt időszak uniós nyilatkozatait, láthatóan nem akarják betartani az ígéretüket - hívta fel a figyelmet.
A 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.
Az Európai Unió márciusban kötött megállapodást Törökországgal a menekültválság közös kezeléséről annak érdekében, hogy Ankara segítsen megfékezni az Európába irányuló menekülthullámot. Az unió ennek értelmében egyebek mellett azt is vállalta, hogy felgyorsítja a török csatlakozási tárgyalásokat és a vízumliberalizációs menetrendet a felek legkésőbb június végéig végrehajtják. Utóbbit amiatt halasztották el, mert Ankara nem teljesítette a Brüsszel által előírt 72 feltétel mindegyikét, nem módosította például a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jogszabályokat.
Az Európai Unió és Törökország között a július 15-i puccskísérletet követő kormányzati tisztogatások okán különösen feszült viszony alakult ki, mivel több uniós tisztségviselő élesen bírálta az összeesküvők és a támogatóik elleni eljárásokat.
Az elnök az augusztus 24-én indított Eufráteszi Pajzs fedőnevű szíriai hadműveletre vonatkozóan azt mondta: a beavatkozás célja annak a török vezetés által évek óta hangoztatott észak-szíriai biztonsági övezetnek a kialakítása, amely a terrorizmusra és a menekültválságra egyaránt megoldást jelent. Kiemelte: Ankara az ügyben nem talált támogatókra, így egymaga kénytelen megtisztítani a Dzserablúsz várostól nyugatra és délre fekvő mintegy 5 ezer négyzetkilométeres területet a terrorszervezetektől. Hangsúlyozta: ha Törökország határain belül békés és biztonságos életet szeretnénk, folytatnunk kell a katonai akciót.
Ankara és Moszkva kapcsolatát illetően Erdogan reményét fejezte ki, hogy a két fél még a korábbi szintet is meghaladó jó viszonyt tud elérni.
Amikor Erdogan parlamenti beszéde előtt belépett az ülésterembe, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselői nem álltak fel székeikről az államfő tiszteletére, később, az elnök felszólalása elején pedig több ellenzéki politikus kivonult a helyiségből.
