Horvátország bevezetheti a kötelező sorkatonai szolgálatot
2025. 03. 12. 18:00
Minden készen áll arra, hogy Horvátország bevezesse a kötelező sorkatonai szolgálatot, ami 20 millió euróba (közel 8 milliárd forint) kerül majd évente - jelentette be Ivan Anusic védelmi miniszter szerdán Kninben.
Nyolc hét alapkiképzés után a sorkatonák olyan ismereteket és képességeket szereznek majd, amelyek kulcsfontosságúak a katonai szolgálat ellátásához - mondta a tárcavezető, hozzátéve: a frissen kiképzett sorkatonák közvetlenül jelentkezhetnek aktív szolgálatra. Akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, azok tartalékos állományban maradnak.
A kiképzések Kninben, Slunjban és Pozsegán (Pozega), az ottani laktanyákban zajlanak majd. A sorkatonák megtanulják a fegyverhasználatot, a mozgás- és reakciótaktikát a csatatéren, a kommunikációt, a védelmet és a katonai szolgálatot, valamint fizikai felkészültséget szereznek
- magyarázta Anusic, aki Kninben két laktanyát látogatott meg aznap.
Jelezte: a sorkatonaság bevezetéséről szóló törvényről a parlament június 15-ig, a nyári szünet előtt döntést hoz.
A miniszter kiemelte: a horvát hadsereg tartalékos komponense rendkívül fontos szerepet tölt be Horvátország területi integritásának védelmében.
Jelenleg 18 ezer tartalékos katonája van Horvátországnak, a cél pedig az, hogy a katonai alapkiképzésen keresztül pótlólagos tartalékos erőket biztosítsanak, és évi 4-5 ezer katonát képezzenek ki - hangsúlyozta.
Rámutatott: a sorkatonák egy-egy generációja mintegy négymillió euróba kerül az államnak, és évente összesen öt generáció kiképzését tervezik, ami 20 millió euró. Egyben megjegyezte, hogy Horvátországban évente 18-19 ezer fiatal éri el a nagykorúságot.
"Biztos vagyok benne, hogy a részvételi arány jelentősen meghaladja majd az évi minimum 5000 főt" - mondta. Ezt azzal magyarázta, hogy azok számára, akik a fegyveres katonai szolgálat helyett a civil szolgálatot választják, a szolgálati idő tovább fog tartani, és kevesebb lesz az engedmény is, ezért a két hónapos katonai szolgálat vonzóbb lehet számukra.
A zágrábi kormány 2024 februárjában kérte fel a védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét: milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot, amelyet Horvátországban 2008-ban töröltek el, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést.
Százmilliárd forintos budapesti beruházást jelentett be a BYD
Mintegy százmilliárd forint értékű beruházást jelentett be a BYD kínai autógyártó, amelynek keretében a cég a magyar fővárosba telepíti az európai vállalati és fejlesztési központját - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.
Tágul az olló a bérek és a kiskereskedelmi forgalom emelkedése között
Tavaly a fizetések 39%-át költöttük el a kiskereskedelemben, ami a – kiskereskedelmi forgalmat tekintve igen komoly visszaesést mutató – covid événél is alacsonyabb érték. Míg 2024-ben a reálbérek 9,2%-kal növekedtek, addig a kiskereskedelmi volumen csak 2,6%-kal, vagyis egyfajta átrendeződés látszik a fogyasztási szerkezetben. Az ország a kiskereskedelmi költéseit tekintve földrajzilag is megosztott, amire a turizmus is hatással van.
Elindult a HIPA új beszállítófejlesztési szolgáltatása
Több mint ezer vállalat adataival elindította a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség saját fejlesztésű, ágazatfüggetlen adatbázisát, amely a hazai beszállítók és a külföldi beruházók összekapcsolását segíti - tájékoztatta az ügynökség csütörtökön az MTI-t.
Segít-e a CBD olaj a Parkinson-kórban szenvedő betegeknek?
Rengeteg olyan betegség létezik, amelyekre jelenleg nincs gyógyír, és kialakulásának okait is csak feltételezések övezik. Többek között ilyen a Parkinson-kór is, ami az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb neurológiai rendellenesség. Becslések szerint több, mint 10 millió embert érint. A jövőbeli előrejelzések szerint ez a szám tovább fog emelkedni. Egy idén megjelent tanulmány szerint 2050-re várhatóan 25,2 millió ember fog Parkinson-kórral élni világszerte, ami 112%-os növekedést jelent 2021-hez képest.
BAHART: felpörgött a balatoni hajók forgalma
A forgalmas tavaszi szünet után a májusi hosszú hétvége is minden várakozást felülmúlt a balatoni hajózásban, május 1-4. között a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) kompjai és személyhajói 69 ezer utast szállítottak - tájékoztatta a Magyar Turisztikai Ügynökség csütörtökön MTI-t közleményben.
Ismét látogathatók a Hortobágy turisztikai látványosságai
Ismét látogathatók a Hortobágy turisztikai látványosságai péntektől, miután a ragadós száj-, és körömfájás járvány miatt korábban elrendelt korlátozásokat enyhítették - tájékoztatta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. közös közleményben az MTI-t csütörtökön.
A Balaton már drága, a Velencei-tavat elfoglalják az állandó lakók – vadászni kell a jó nyaralókra?
Az elmúlt években szép lassan telítődött a magyar nyaralópiac, és ma már egyre nehezebb jó áron megfelelő ingatlant vásárolni. Ennek több oka is van: a Balaton mára szinte budapesti árakon forog, a Velencei-tónál a főváros közelsége miatt egyre több az állandó lakó. Azoknak, akik most elérhető áron szeretnének vásárolni, érdemes körülnézniük a kevésbé felkapott területeken is, mint például a Tisza-tó környékén, ahol még jó ár-érték arányú nyaralók találhatók.
Nőtt az Otthon Centrum nyeresége tavaly
Az Otthon Centrum (OC) ingatlanközvetítő csoport nettó árbevétele 8,839 milliárd forint volt 2024-ben, az előző évi 5,726 milliárd forint után, az adózott eredmény meghaladta az 1,15 milliárd forintot, míg az előző évben 964,2 millió forintot tett ki - tette közzé a társaság a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) alapján készült konszolidált jelentésében, csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
Az AI új korszaka – kisebb, hatékonyabb, olcsóbb
Egyre jellemzőbb, hogy az általános célú, nagy AI-modellekről inkább a kisebb, speciálisan egy-egy feladatra szabott rendszerek felé fordul a céges felhasználók figyelme. Ezt a változást a hatékonyság, a költségoptimalizálás és a gyakorlati alkalmazhatóság iránti igény hajtja. A vállalatok ma már nem egyetlen AI-modellre támaszkodnak, hanem olyan stratégiát követnek, ami több modell együttes alkalmazásával növeli a mesterséges intelligencia pontosságát, csökkenti a költségeket és az AI-t megbízható módon integrálják a napi működésbe.
Óriási érdeklődés és hatékony banki együttműködés a Demján Sándor Program új hitelterméke kapcsán
Az EXIM Magyarország által május 5-én elindított Jövő Exportőrei Forgóeszközhitel iránt rendkívüli érdeklődés mutatkozott, amelynek eredményeként a rendelkezésre álló 250 milliárd forintos keretösszeg öt nap alatt teljes egészében kimerült. A Demján Sándor Programban meghirdetett termék sikeréhez hozzájárult, hogy az EXIM termékeit a vállalkozások felé közvetítő partnerbankokat előzetesen értesítették a várható új konstrukcióról, lehetővé téve számukra a felkészülést és az ügyfelek időben történő tájékoztatását. Az összesített adatok alapján a termékre 415 darab kérelem érkezett be. Az igénylések 80 százaléka forint-, 20 százaléka pedig euróalapú finanszírozásra irányult. A konstrukció célja a hazai vállalkozások működésének és a vevőkörük bővítésének támogatása, valamint a lakásépítési piac élénkítése.
Új törvény a nemteljesítő hitelekre (NPL) Magyarországon
Magyarország jelentős lépéseket tett a nemteljesítő hitelekre (NPL) vonatkozó keretrendszer korszerűsítése felé a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény bevezetésével. A 2025. május 16-án hatályba lépő új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. Ezek a reformok várhatóan átalakítják a magyar NPL-piacot, új lehetőségeket és felelősséget teremtve mind a hazai, mind a nemzetközi befektetők számára.
