Így is követhető el tőkepiaci manipuláció
Felidézték: a piaci visszaélésekről szóló rendelet (MAR) szerint manipulatívnak minősülhet minden magatartás, amely az érintett pénzügyi eszköz keresletéről, kínálatáról, árfolyamáról más befektetők számára félrevezető jelzést adhat. Az árfolyam befolyásolására tett kísérlet, az "árfolyamelhúzás" talán a legfelismerhetőbb formája a piaci manipulációnak, azonban egy "átkötés" vagy "önkötés" - amikor a vevő és eladó is ugyanaz a személy - is lehet ugyanolyan aggályos a MAR szabályai szerint - fejtették ki.
Az MNB jelezte, az adóelőnyöket biztosító tartós befektetési számlák (TBSZ) tőkepiaci kereskedésbe vonása is hordozhat kockázatokat. Ha a TBSZ-en meglévő részvényeket a befektető magának adja el vagy a rendelkezésre álló pénzösszeg terhére magától vásárol más pénzügyi eszköztípust, e tranzakciósorozatok is torzíthatják a kereslet-kínálatot - húzták alá, utalva arra, hogy ez a fajta magatartás is piacfelügyeleti eljáráshoz vezethet.
Az MNB emlékeztetett: a piaci manipuláció szempontjából gyanús magatartásokról több csatornán keresztül kapnak jelzéseket, amelyek közül az egyik a tiltott piaci manipuláció gyanúját jelző értesítés (Suspicious Transaction and Order Report - STOR). Ezeket az értesítéseket - ha felmerül a piaci visszaélés gyanúja - a kereskedési helyszínt működtető piaci szereplők és a befektetési vállalkozások küldik az MNB-nek jogszabályi kötelezettség alapján.
Aki tőkepiaci kereskedésbe fog és nem rendelkezik átfogó ismeretekkel az aggályos kereskedési magatartásokról, járjon el körültekintően, illetve kérjen tájékoztatást a lehetséges kockázatokról - hívta fel a figyelmet az MNB.
