Illegális kerti kutak – a jogszabály így ítélkezik
Mi számít háztartási kútnak?
A vízgazdálkodási törvény alapján háztartási vízigénynek az évente legfeljebb 500 köbméteres vízhasználat számít, ha az természetes személy ivóvízellátását, személyes szükségleteit vagy a háztartás vezetésével összefüggő vízigényét szolgálja. Ide tartozhat például a kiskert öntözése, az udvar tisztítása vagy a saját célra tartott állatok itatása.
A könnyített szabályozás szempontjából háztartási kút az a kút, amely:
- legfeljebb 50 méter talpmélységű;
- nem éri el az első vízzáró réteget;
- évente legfeljebb 500 köbméter vizet szolgáltat;
- háztartási, nem pedig üzleti vagy üzemszerű mezőgazdasági célt szolgál.
Ha ezek közül valamelyik feltétel nem teljesül, a létesítmény már nem feltétlenül tartozik az egyszerűsített kategóriába.
Mi történt a 2024 előtt épített kutakkal?
A legfontosabb könnyítés a 2024. január 1-je előtt létesített háztartási kutakra vonatkozik. Amennyiben egy ilyen kút megfelel a háztartási kút törvényi fogalmának, fennmaradásához nem szükséges vízjogi engedély vagy utólagos bejelentés. Ez akkor is igaz, ha eredetileg engedély nélkül vagy a korábbi engedélytől eltérően építették.
Ezeknél a kutaknál nem kell fennmaradási engedélyezési eljárást indítani, és az üzemeltető mentesül a korábbi engedélyhiány miatt kiszabható vízgazdálkodási bírság alól. A közismert „kútamnesztia” tehát nem újabb határidőt adott, hanem törvényi úton rendezte a megfelelő régi háztartási kutak helyzetét.
A mentesség azonban nem terjed ki automatikusan egy 50 méternél mélyebb, vízzáró réteget elérő vagy üzleti célra használt kútra.
Új kút létesítése: a térkép dönt
A 2024. január 1-jén vagy azt követően létesített háztartási kutaknál elsőként azt kell ellenőrizni, hogy az ingatlan a vízkészletvédelmi országtérkép szerint kockázatmentes vagy kockázatos területen található-e.
Kockázatmentes területen a törvényi feltételeknek megfelelő háztartási kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez sem vízjogi engedély, sem bejelentés nem szükséges.
Kockázatos területen ugyanilyen kút nem engedélyköteles, de létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni az illetékes vízügyi hatóságnak. A területi besorolás az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízkészletvédelmi országtérképén ellenőrizhető.
Ha a tervezett kút 50 méternél mélyebb, eléri az első vízzáró réteget, vagy nem háztartási igényt szolgál, fő szabály szerint vízjogi létesítési, majd üzemeltetési engedély szükséges.
Mikor válik illegálissá egy kerti kút?
Jogellenes lehet az új kút, ha azt a szükséges bejelentés vagy vízjogi engedély nélkül építik meg, illetve ha kialakítása vagy használata eltér a bejelentett, illetve engedélyezett feltételektől. Szabálytalanságot jelenthet az is, ha a tulajdonos háztartási kútként tünteti fel, miközben abból üzletszerű öntözést, termelést vagy más gazdasági tevékenységet végez.
A vízügyi hatóság a háztartási kutakat hivatalból ellenőrizheti. Annak bizonyítása, hogy az engedély vagy bejelentés nélkül kialakított kút nem felel meg a mentesség feltételeinek, a hatóságot terheli.
Milyen következményekkel számolhat a szabályszegő?
Engedély nélküli vagy engedélytől eltérő létesítés esetén a hatóság megtagadhatja a fennmaradási, illetve üzemeltetési engedélyt. Ha a kút műszakilag és vízvédelmi szempontból nem tartható fenn, elrendelhető annak szabályos megszüntetése, eltömedékelése vagy átalakítása is, rendszerint a kötelezett költségére.
Amennyiben a hatóság utólag megadja a fennmaradási engedélyt, vízgazdálkodási bírságot szabhat ki. A bírság az engedély nélkül létrehozott létesítmény értékének 80 százalékáig terjedhet, természetes személynél azonban legfeljebb 300 000 forint lehet.
Engedély nélküli vízhasználat esetében az általános felső határ egymillió forint, de természetes személynél itt is érvényesül a 300 000 forintos maximum. Bejelentés nélkül megépített, egyébként bejelentésköteles kútnál szintén kiszabható bírság.
A bírság nem váltja ki a szükséges engedélyt, és nem teszi automatikusan jogszerűvé a kutat. Súlyos vízszennyezés vagy jelentős környezeti károkozás esetén további környezetvédelmi, kártérítési, szélsőséges esetben büntetőjogi felelősség is felmerülhet.
A szabályok tehát ma egyszerűbbek, de új kút fúrása előtt továbbra is nélkülözhetetlen a területi besorolás és a műszaki paraméterek ellenőrzése. A részletes előírásokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény tartalmazza.
