Egy készülék két szezonra: hogyan változtatja meg a klíma megtérülését a fűtés?

Ugyanaz a berendezés a hűvösebb hónapokban más fűtési eszközök használatát is csökkentheti. A két szezonban történő használat ugyanakkor önmagában nem jelent gyorsabb megtérülést. Ehhez azt kell megvizsgálni, mekkora kiadást vált ki a klíma, mennyi energiát használ fel, és milyen további költségekkel jár a téli üzem.

A téli használat akkor hoz megtakarítást, ha csökkenti a meglévő fűtés költségét

Gazdasági szempontból két eltérő helyzetet érdemes megkülönböztetni. Ha a klímát a nyári hűtés miatt egyébként is megvásárolná a háztartás, a fűtési használat értékelésénél az ehhez kapcsolódó többletköltség kerül előtérbe. Ilyen lehet egy rendszeres téli üzemre alkalmasabb modell magasabb ára, a szükséges villamos hálózati kialakítás vagy a gyakoribb karbantartás.

Ha viszont a vásárlás elsődleges célja a fűtés korszerűsítése, a teljes beruházási összeget kell összevetni a várható éves megtakarítással. A nyári hűtés ilyenkor további használati értéket ad, de csak akkor jelent pénzügyi megtakarítást, ha egy korábbi, költségesebb hűtési módot vált ki.

A komfortnövekedést is külön kell kezelni. Ha a klíma olyan szobát fűt, amely korábban hűvös maradt, vagy magasabb hőmérsékletet biztosít, a család kényelmesebben élhet, miközben az összes energiafelhasználás akár növekedhet is.

A villanyszámla mellett a kiváltott fűtés költsége is számít

A „mennyit fogyaszt egy klíma” kérdésre nincs minden ingatlanban érvényes válasz. A fogyasztást az épület hővesztesége, a külső hőmérséklet, a kívánt szobahőmérséklet, a használati idő és a készülék hatékonysága egyaránt befolyásolja.

A klíma fűtéskor hőszivattyús elven működik: a külső levegőből von el hőt, és azt a lakásba juttatja. Emiatt kedvező körülmények között több hőenergiát képes leadni, mint amennyi villamos energiát felhasznál. Ez alapvető különbség a közvetlen elektromos fűtéshez, például a villanyradiátorhoz képest.

A megtakarítás kiszámításához azonban a másik oldalt is ismerni kell: mennyibe kerülne ugyanazt a hőmennyiséget a meglévő rendszerrel biztosítani? Gázfűtésnél a ténylegesen kiváltott gázfogyasztás és a kazán hatásfoka, elektromos fűtésnél az elkerült áramfelhasználás adhat kiindulópontot.

A számítást a háztartás ténylegesen fizetett energiaáraival érdemes elvégezni.. Az sem mindegy, hogy a klíma az egész ingatlan fűtését vagy csak egy helyiség energiaigényének egy részét veszi át.

A szezonális hatékonyság segít értelmezni a várható költségeket

A készülékek összevetésénél fontos a SCOP jelentése: ez a szezonális fűtési jóságfok, amely szabványos körülmények között a fűtési szezonban leadott hőenergia és a felhasznált villamos energia arányát jellemzi. A 4-es érték például azt jelzi, hogy a vizsgált feltételek mellett egy egységnyi villamos energiához átlagosan négy egységnyi leadott hőenergia tartozik. Az energiacímkén az adott éghajlati viszonyokhoz tartozó adatot is figyelni kell.

Egy szemléltető becslésben 4000 kWh szezonális hőigény és 4-es átlagos hatékonyság mellett körülbelül 1000 kWh villamosenergia-felhasználással lehet számolni. Ez azonban számítási példa, nem az adott lakás fogyasztási előrejelzése.

A valós eredményt a telepítés, az időjárás, a leolvasztások, a használat és a karbantartás is módosíthatja. A magasabb szezonális mutató ezért hasznos összehasonlítási szempont, de a megfelelő méretezést és a hidegben elérhető fűtőteljesítmény ellenőrzését nem helyettesíti.

A telepítésen is múlik, mennyit lehet kiváltani a régi fűtésből

A klíma elhelyezése a lakásban nem csak esztétikai, pénzügyi kérdés is. Hiába kedvező a készülék hatékonysága, ha a meleg levegő nem jut el azokba a helyiségekbe, ahol szükség lenne rá. Egy nappaliban működő beltéri egység zárt ajtók mellett nem biztosít automatikusan megfelelő hőmérsékletet a hálószobákban.

Ilyenkor a meglévő fűtés más helyiségekben tovább működik, ezért a megtakarítás csak a ténylegesen kiváltott részre számolható. A központi rendszer szabályozása szintén lényeges: ha a termosztát a klímával fűtött szobában van, a helyi meleg hatására a többi helyiség fűtése is leállhat.

Több szoba külön fűtése több beltéri egységet és nagyobb beruházást igényelhet. A gazdaságosságot ezért az alaprajzhoz és a használathoz illő kiépítés alapján érdemes értékelni.

A megtérüléshez a teljes beruházást kell összeadni

A készülék és a szerelés mellett felmerülhet a villamos hálózat bővítésének, új áramkör kialakításának vagy a kedvezményes tarifa igénybevételéhez szükséges munkáknak a költsége. Az éves mérlegben a karbantartás és a továbbra is használt fűtési rendszer fenntartása is helyet kap.

A műszaki feltételeknek megfelelő klímákhoz H tarifa igényelhető. Ez külön mért ellátáshoz kapcsolódó kedvezményes díjszabás, amely október 15. és április 15. között vehető igénybe. A kedvezőbb áramdíj javíthatja az üzemeltetés gazdaságosságát, a szükséges kialakítás viszont növelheti a kezdeti ráfordítást.

Az egyszerű megtérülés egy feltételezett példával szemléltethető:

A táblázat kizárólag a számítás menetét mutatja. Az egyszerű megtérülés nem veszi figyelembe az energiaárak változását, a finanszírozás költségét vagy a későbbi javításokat. Ha a készülék nyári hűtésre egyébként is elkészülne, külön számításban a fűtési használathoz kapcsolódó többletberuházás is vizsgálható.

Két szezon akkor előny, ha a készülék illeszkedik a használathoz

A nyári hűtésre és téli fűtésre használt klíma több feladatot láthat el ugyanazzal a beruházással. A tervezett fűtési használat alapján érdemes megkülönböztetni a készülékeket: az alkalmi rásegítés és a rendszeres téli üzem eltérő elvárásokat támaszt.

A pénzügyi eredményt végül a kiváltott energiafelhasználás, a tényleges működési költség és a teljes beruházási összeg együtt határozza meg. A két szezonban használható készülék gazdasági előnye akkor válik mérhetővé, ha a többlethasználat valóban csökkenti más fűtési eszközök költségét.