Ismét a vámháborús fejleményeken volt a hangsúly
Míg Kína ismét kilátásba helyezte a ritkaföldfém-export korlátozását, Trump 100%-os vám bevezetésének lehetőségét vetette fel, miközben a két ország kölcsönösen bünteti ellenfelei hajóit kikötőikben. Washington emellett kiegészítette fenyegetéseit a technológiával kapcsolatos export korlátozásával is. A piacok számára némi megnyugvást jelentett, hogy a hét vége felé kilátásba került a két ország képviselőinek találkozója, mely végül Kuala Lumpurban történt meg, megalapozva a két elnök későbbi találkozójának. Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter pozitívan nyilatkozott a találkozóról, szerinte a tárgyalások eredményeként sikerült elhárítani annak veszélyét, hogy Donald Trump november 1-től 100%-os vámokat vezessen be a kínai importtermékekre.
Bessent hozzátette, hogy várakozásai szerint Kína egy évvel elhalasztja a ritkaföldfémekre vonatkozó engedélyezési rendszerének bevezetését, amíg a szabályozást újraértékelik. A kínai tisztviselők visszafogottabban nyilatkoztak a megbeszélésekről, és nem közöltek részleteket az egyeztetések eredményéről. Ezt követően Trump és Hszi Csin-ping várhatóan csütörtökön találkoznak a dél-koreai Kjongdzsuban megrendezett Ázsiai–csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozó keretében, hogy véglegesítsék a megállapodás feltételeit.
Bár a fókuszban egyértelműen a Kínával való viszony volt, Trump más vezetőkkel is tárgyalt. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel vasárnap megbeszélést folytattak szintén Kuala Lumpurban, ahol megállapodtak abban, hogy képviselőik azonnal megkezdik a tárgyalásokat a vámokról és szankciókról. A találkozó célja a feszültségek enyhítése volt, miután Trump augusztusban 10%-ról 50%-ra emelte a legtöbb brazil termék amerikai importvámját, ami jelentős hatással volt többek között a globális marhahús-kereskedelemre, megemelve az amerikai húsárakat. Folytatva a vámok sorát, Trump 10%-kal megemelte az amerikai vámokat a kanadai árukra, válaszul Ontario tartomány vámellenes reklámjára, melyeben a korábbi amerikai elnök, Ronald Reagan beszéde szerepelt. Emellett Thaiföld és Kambodzsa vezetői vasárnap aláírták a megerősített tűzszüneti megállapodást, Donald Trump amerikai elnök jelenlétében, szintén az ASEAN találkozó keretein belül.
Végezetül pedig Donald Trump szerdán új szankciókat vezetett be Oroszország ellen, miután meghiúsult a személyes találkozó és Moszkva újabb nukleáris fegyvertesztelésbe kezdett. Emellett az amerikai elnök további intézkedéseket készített elő, amelyek a bankrendszert és az olajexport infrastruktúráját célozhatják, ha Moszkva nem hajlandó lezárni az ukrajnai háborút. Bár a közvetlen lépések még nem biztosak, az amerikai kormányzat aktívan tárgyal európai partnerekkel a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról, miközben Trump jelezte, hogy csak akkor találkozik újra Putyinnal, ha valódi esély mutatkozik a békemegállapodásra.
A sűrű hét közepette szerdán kismértékben visszaestek a mértékadó tengerentúli indexek, majd csütörtökön és pénteken ismét emelkedni tudtak. A hét utolsó napján az S&P 0,8%-kal, a Dow 1,0%-kal a Nasdaq pedig 1,1%-kal növekedett, így mindhárom index rekordértéken zárt. A szektorok közül ismét a 1,6%-kal emelkedő technológia volt felülteljesítő. Az Intel részvényei 12%-kal növekedtek, míg az IBM közel 8%-ot ugrott, miután kiderült, hogy kvantumszámítási algoritmusokat képes futtatni alacsony költségű AMD chipeken. A hírre az AMD részvényei 7,6%-kal emelkedtek. A Ford részvényei szintén 12%-kal emelkedtek kedvező negyedéves jelentésük után. A nap vesztese a húsalternatívákat gyártó Beyond Meat volt, melynek részvényei 22,8%-ot estek a vállalat negyedéves jelentését követően. A történethez hozzátartozik, hogy a múlt héten egy Gamestophoz hasonló mém-rally játszódott le, ahol a shortosok kiszorulásával a csúcson 388%-os pluszban voltak a cég papírjai, az árfolyam ugyanakkor gyorsan összeomlott és pénteken folytatódott az ár normalizálódása. A hét egészét az S&P 500 1,9%-os, a Dow 2,2%-os, a Nasdaq pedig 2,3%-os pluszban zárta.
Az amerikai fogyasztói árindex (CPI) szeptemberben havi szinten 0,3%-kal emelkedett, míg az éves ráta 3%-on állt, elmaradva az elemzők által várt 0,4%-os havi és 3,1%-os éves értéktől. A maginfláció havi szinten 0,2%-kal nőtt, szintén 3%-os éves ütemet mutatva. Az adatpontot – a többi mutatótól eltérően – az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal a kormányzati leállás ellenére is közzétette.
Az olajárak pénteken enyhén csökkentek, mivel a piac egyre szkeptikusabbá vált azzal kapcsolatban, hogy a Trump-kormányzat valóban szigorúan betartja-e az Oroszország két legnagyobb olajvállalatára – a Rosznyeftyre és a Lukoilra – kivetett szankciókat. A Brent olaj hordónkénti ára 65,94 dollárra, az amerikai WTI pedig 61,50 dollárra esett vissza, bár a hét során mindkét benchmark több mint 7%-os emelkedést mutatott, ami június közepe óta a legnagyobb heti nyereség. A szankciók hatására Kína és India jelentősen visszafogta az orosz olajvásárlásokat, miközben az OPEC jelezte, hogy szükség esetén kész növelni a kitermelést.
(Forrás: OTP Ébresztő)
