Itt a bizonyíték - mérgeket mikrózunk az ételbe

A műanyag elterjedése óriási lökést adott az emberiség fejlődésének, és a mindennapi életünk is elképzelhetetlen lenne plasztikok nélkül, ám felhasználásuk rengeteg veszélyt is magában rejt. A Szuperanyag egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon lassan bomlik le, korunk egyik legégetőbb környezetvédelmi kihívását okozva ezzel, a kioldódásnak köszönhetően pedig a műanyag csomagolóanyagokból, edényekből számos olyan anyag kerül az élelmiszerekbe és a szervezetünkbe, amelyek akár veszélyesek is lehetnek - olvashatjuk a Körkörös.hu cikkében.

A mikrohullámú melegítés során ez a jelenség felgyorsul!

Amint arról a Healthline.com oldalán is olvashatunk: a műanyagok elsősorban olajból vagy kőolajból készült szintetikus vagy félszintetikus, tartós, könnyű és rugalmas anyagok, az élet minden területén használjuk azokat az orvosi eszközöktől kezdve az autóalkatrészeken és a háztartási cikkeken át az élelmiszertároló edényekig. Ez utóbbiakat az ételek melegítésre is használjuk mikrohullámú sütőben.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a megfelelő használat esetén nincs ok aggodalomra a mikrohullámú sütő sugárzása miatt. Lássuk, röviden, hogyan is működik a mikrohullámú sütő: ez a konyhai eszköz a melegítés során alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámokat bocsát ki, amelyek az ételbe vagy italba kerülve rezgésbe hozzák a vízmolekulákat, és azok melegítik fel felmelegítik az élelmiszert.

A WHO állásfoglalása ellenére számos kétség merült fel már ezzel kapcsolatban is, egyes aggodalmak szerint például az élelmiszerek mikrohullámú melegítése tápanyagveszteséget okozhat. A BBC elemzésében ezen túl arról ír, hogy a nem mikrohullámú melegítéshez tervezett műanyagokból olyan polimerek kerülhetnek az ételekbe, amelyek az edényt ugyan puhává és rugalmassá teszik, ám 100 Celsius fokos hőmérsékleten, kiolvadhatnak és az ételekbe oldódhatnak.

Mindennek hátterében a diffúzió, más néven anyagátadás, vagy kioldódás jelensége áll, amely a csomagolóanyag és az élelmiszer közötti határfelületen zajlik le, és a hőmérséklet emelkedésével arányosan nő. Erre talán a legjobb példa a tűző napon az autóban hagyott ásványvizes palack, amelyből magasabb hőfokon jobban kioldódnak a komponensek a benne található ásványvízbe. A mikrohullámú melegítés során ez a jelenség még intenzívebben zajlik le.

A BBC által idézett, 2011-es tanulmányban a kutatók több mint 400 élelmiszer tárolására tervezett műanyag edényt próbáltak ki ebből a szempontból is, és számos olyan vegyület kioldódását állapították meg, amelyek – többek között – a hormonháztartást is megzavarhatják.

A ftalátok és a biszfenol A

Az egyik ilyen hírhedt vegyületcsoport a ftalátok névre hallgat. Az egyik leggyakrabban használt lágyítószert a műanyagok rugalmasabbá tétele céljából használják fel a gyártás során, gyakran fordulnak elő ételszállító műanyagedényekben, műanyagfóliákban, vizes palackokban.

Mi velük a probléma? Íme a leggyakoribb negatív élettani tulajdonságaik:

- Megzavarják a hormonokat és az anyagcsere-rendszerünket.

- Gyermekeknél a ftalátok növelhetik a vérnyomást és az inzulinrezisztenciát, ami növelheti az anyagcserezavarok, például a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázatát.

- Az expozíciót termékenységi problémákkal, asztmával és ADHD-vel is összefüggésbe hozták

- A ftalátok a pajzsmirigyhormonok potenciális károsítói

A másik leggyakrabban kioldódó és komoly problémákat okozó biszfenol A-t (BPA) ugyancsak gyakran használják műanyag termékekben.

Több vizsgálat is arra a következtetésre jutott, hogy a BPA belélegzése vagy elfogyasztása megzavarhatja a sejtek viselkedését és a hormonok működését. A kutatók szerint ez rákhoz, hormonális zavarokhoz, termékenységi problémákhoz vezethet, és az immunrendszerünkre is hatással lehet, emellett szerepet játszhat többek között cukorbetegség, asztma és szívbetegség kialakulásában, meddőségben és pajzsmirigy-zavarokban.

A BPA leginkább a polikarbonát (PC) műanyagokban található, amelyeket az 1960-as évek óta széles körben használnak élelmiszertároló edények, ivópoharak és cumisüvegek készítésére. Ma már a gyártók termékeik egy részét BPA-mentes műanyagra cserélték, ám az Environmental Health Perspectives folyóiratban megjelent új tanulmány szerint kiderült, hogy a BPA helyettesítésére használt vegyszerek majdnem pontosan olyan hatással lehetnek az emberi szervezetre, mint maga a BPA – írja a Time.

A BPA és a ftalát nem csak mikrohullámú sütőben történő melegítés során kerülhet az ételekbe, hanem akkor is, ha más módon felhevített, forró élelmiszert helyezünk műanyagedénybe, ha dörzsölő anyagokkal súroljuk azokat, ha hosszú ideig használjuk és sok-sok alkalommal mosogatógépben mossuk el azokat.

Mi a helyzet a melegítésre szánt műanyagzacskókkal?
Spanyol kutatók kimutatták, hogy a csomagolásra (és melegítésre) használt műanyagzacskókból ugyancsak káros összetevők kerülhetnek az élelmiszerekbe. Az El País napilap által idézett elemzésben olyan zöldségeket vizsgáltak meg, amelyek ugyanabban a műanyag zacskóban javasolnak mikrohullámú sütőben felmelegíteni, amelyikben a fogyasztók megvették azokat. Az Almería Egyetem kutatói a Food Chemistry folyóiratban megjelent kutatása megállapította, hogy a mikróban történt melegítés során számtalan káros vegyület jut be az ételekbe – a tudósok konkrétan a burgonyát vizsgálták, és megállapították azt is, hogy a mikrohullámú működés új vegyületet hoz létre a burgonyában, amelyet HMPP-maltóznak neveznek.

Mit tehet a fogyasztó, ha biztosra akar menni?

- A műanyagedényeket ne tegyük ki erős hőnek.

- Csak akkor melegítsünk ételt mikrohullámű sütőben, ha a csomagoláson szereplő felirat vagy kód ezt megengedi, ám még ekkor is számos kockázat adódik.

- A „mikrohullámú sütőben használható” felirat sem jelent ugyanis automatikus védettséget. Ez a címke sokszor csak annyit jelent, hogy az edények nem olvadnak meg vagy nem törnek el hevítés közben – de ez nem jelenti azt, hogy a kioldódás szempontjából is biztonságosak.

- Érdemes megvizsgálni a doboz alján lévő újrahasznosítási kódot is (angolul recycling code, három nyíl formáz egy háromszöget, benne egy számmal). Kerüljük az olyan edényeket, amelyek kódja 3-as, vagy 7-es.

- A sérült, (repedt, lyukas vagy kopás jeleit mutató) műanyag edényeket új BPA-mentes műanyag edényekre vagy üvegből készült tartályokra kell cserélni.

- A vízgőzzel még az étellel közvetlenül nem érintkező edényrészekből (így a fedőből) is kioldódhatnak káros anyagok