Januárban ismét csökkent a FAO élelmiszerár-indexe, élen a búza és a kukorica árakkal

A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – ezzel januárban átlagosan 1%-kal zárt alacsonyabban decemberhez képest és 10,4%-kal maradt el az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

A gabonafélék árindexe 2,2%-kal csökkent december óta. A búza globális jegyzése januárban az exportőrök közötti erős verseny és a déli félteke országaiban nemrég betakarított készletek beérkezése miatt csökkent. A kukorica ára bezuhant, tükrözve a javuló termelési körülményeket és az argentin betakarítás kezdetét, valamint az Amerikai Egyesült Államokból jövő nagyobb kínálatot. Ezzel szemben a rizsfélék ára 1,2%-kal emelkedett januárban, a thaiföldi és pakisztáni magasabb minőségű Indica rizs iránti erős exportkereslet, valamint a megugró indonéz kereslet következtében.

A FAO növényi olajokra vonatkozó árindexe eközben decemberhez képest kismértékben, 0,1%-kal emelkedett – de még így is 12,8%-kal volt alacsonyabban, mint egy évvel korábban –, a pálma- és napraforgóolaj nemzetközi árának mérsékelt drágulása okán, ami ellensúlyozta a szója- és repceolajok árcsökkenését. A pálmaolaj világpiaci árát befolyásolta a főbb termelő országoknak a szezonhoz képest alacsonyabb kibocsátása és a malajziai kedvezőtlen időjárási körülmények miatti aggodalom. Eközben a megnövekedett importkereslet enyhén felfelé húzta a napraforgóolaj árát. Ezzel szemben a szójaolaj nemzetközi ára csökkent a dél-amerikai várható készletbőseg hírére, valamint a repceolajé a tartósan magas szintű európai készletek miatt.

A tejtermékek ára gyakorlatilag nem változott a decemberi értékéhez képest, ám 17,8%-kal maradt el az egy évvel korábbi értékétől. Januárban a vaj és a teljes tejpor nemzetközi jegyzései főként az ázsiai vevők nagyobb kereslete miatt emelkedtek, ezzel csaknem ellensúlyozva a sovány tejpor és a sajt árának csökkenését.

További 1,7%-os havi csökkenésével a húsfélék árindexe már a hetedik egymást követő hónapja zárt alacsonyabban, mivel a főbb exportáló országok bőséges kínálata lefelé szorította a baromfi-, szarvasmarha- és sertéshús nemzetközi árát. Ezzel szemben a birkahús nemzetközi ára emelkedett a magas globális importkereslet és a csendes-óceáni térség vágóállat-kínálatának csökkenése miatt.

A cukor árindexe januárban 0,8%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest, az átlagosnál kevesebb csapadék az áprilistól betakarítandó brazíliai cukornádtermésre gyakorolt várható hatása miatti aggodalom, valamint a thaiföldi és indiai kedvezőtlen termelési kilátások okán.

Rekordszintű gabonatermelés 2023-ban

A világ gabonatermelése 2023-ban várhatóan eléri minden idők legmagasabb, 2 836 millió tonnás rekordértékét, ami 1,2%-kal több, mint 2022-ben – derül ki a FAO legfrissebb, szintén ma közzétettGabonakínálati- és keresleti gyorsjelentésből.

A szemestermények globális termésmennyiségét minden eddiginél magasabb, 1 523 millió tonnás értékre becsülik, miután a prognózist 12 millió tonnával felfelé módosították ebben a hónapban. A felülvizsgálat nagy része a Kanadából, Kínából, Törökországból és az Amerikai Egyesült Államokból származó új hivatalos adatokat tükrözi, ahol a magasabb hozamok és a korábbi várakozásokhoz képest nagyobb betakarított területek együttesen magasabb kukoricatermelési becsléseket eredményeztek.

A világ gabonafelhasználása a 2023/24-es szezonban az előrejelzés szerint 2 822 millió tonnára fog rúgni, ami 8,9 millió tonnával magasabb a decemberi előrejelzéshez képest és 1,2%-kal meghaladja a 2022/23-as szintet, ami a korábban vártnál nagyobb takarmány-felhasználásnak köszönhető, különösen az Európai Unióban, valamint Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban.

Ebből következik, hogy a 2023/24-es globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya az előrejelzések szerint „kényelmes” 31,1%-os szinten lesz, ami meghaladja a 2022/23-as 30,9 százalékos szintet.

Az előrejelzések szerint a gabonafélék  globális kereskedelme a mostani szezonban eléri a 480 millió tonnát, ami 0,8%-os bővülést jelent az előző évhez képest, főként a szemestermények kereskedelmének várható növekedése miatt, míg a búza- és a rizsfélék kereskedelme zsugorodhat.