Javaslatokat dolgozott ki a LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége a vendégmunkások foglalkoztatásának szigorításáról

A szervezet szerint a gazdaság fenntartható fejlődésének nem az alacsony bérű külföldi munkaerő tömeges importjára, hanem a magyar munkaerő-tartalék aktiválására és a tisztességes munkakörülmények biztosítására kell épülnie. Ezért a magyar munkaerőpiac védelme, a bérek növekedése és a magyar dolgozók helyzetbe hozása érdekében a harmadik országbeli (Európai Unión kívüli) vendégmunkások foglalkoztatásának átfogó, szigorú szabályozására és a gyorsított behozatali eljárások megszüntetésére van szükség - hangsúlyozták a közleményben.

A szövetség által végzett elemzések szerint a kölcsönzött harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatása nem olcsóbb, mint a saját állományú magyar dolgozóké.

A szállásolás, a toborzás, az utaztatás és az adminisztráció többletköltségei miatt egy vendégmunkás havi összköltsége akár 36 százalékkal is meghaladhatja a magyar munkavállalóét.

Kiemelték, hogy Magyarországon továbbra is jelentős munkaerő-tartalék áll rendelkezésre, hozzávetőleg 300 ezer hazai (munkanélküliek, inaktívak, alulfoglalkoztatottak) és több százezer külföldön dolgozó vagy ingázó magyar. A kutatás szerint ez utóbbiak többsége egy kiszámíthatóbb jövő, jobb infrastruktúra és nettó 600-700 ezer forintos bérszint mellett hajlandó lenne hazatérni.

A szövetség javasolja a többi között a vendégmunkás-tartózkodási engedély jogcím megszüntetését, illetve azt, hogy csak foglalkoztatási célú tartózkodási engedély jogcímen lehessen harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztatni, teljes munkaerőpiaci vizsgálat mellett. Indítványozzák a munkáltatók igazolását arról, hogy legalább 60 napig meghirdették az állást Magyarországon, bejelentették a foglalkoztatási szervnél, és nem ajánlottak alacsonyabb bért, illetve jövedelmet a magyar jelentkezőknek, mint a később érkező külföldieknek. Létszámkorlátozási kvóták bevezetését kérik a harmadik országbeli foglalkoztatottakra.

Javasolják, hogy a munkáltatók ne vehessenek fel harmadik országbeli dolgozót, ha előtte magyar munkavállalót bocsátottak el az adott munkakörből, valamint minden EU-n kívüli munkavállalónak legyen kötelező a munkába állás előtt 16 órás alapozó, majd évente 8 órás ismétlő akkreditált, a munkavállalói ismeretekről szóló képzésen részt venni.

Szintén kérik, hogy külföldi munkaerő bevonása előtt legyen kötelező a "rendezett munkaügyi kapcsolatok" igazolás megszerzése, valamint megállapodás a helyi szakszervezettel, annak hiányában az üzemi tanáccsal.