Jócskán visszaesett a magyar munkavállalók optimizmusa
A 2022 második negyedévében készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely 2 pontos esést jelent a tavalyi év hasonló időszakához, illetve 3 pontos csökkenést az előző negyedévhez képest.
„A tavaszi adatokból az derül ki, hogy a COVID-járvány két évvel ezelőtti megjelenéséhez hasonlóan a romló gazdasági mutatók, a válságtól való félelem, valamint a háború okozta bizonytalanság hatására a munkavállalók hangulata jóval pesszimistábbá vált” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint a korábbi negyedévekben tapasztalható fokozatosan emelkedő optimizmus ugyan megtorpant, de az csak egy-két negyedév után derülhet ki, hogy egy átmeneti hangulatromlásról, vagy pedig egy hosszabb távú negatív trendről beszélhetünk.
Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 42%-ának a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén. Ezzel szemben közel 8 százalékpontot ugrott és így 33%-ot ért el azok aránya, akik 4 hónap és egy év közötti időszakot is ki tudnának bírni, 22%-uk pedig több, mint egy évet is képes lenne átvészelni.
A kérdéssorokból az is kiderül, hogy állásvesztés esetére a válaszadók 69%-a szerint maradna valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak. Közel kétharmaduk (64%) kölcsön tudna kérni olyan családtagtól, rokontól, akivel nem lakik közös háztartásban; 55%-uknak pedig valamelyik barát tudna segíteni. A válaszadók több mint negyede (28%) állította azt, hogy amennyiben elveszítené az állását, rendelkezne olyan biztosítással, amelyből pénzhez jutna.
Kiss Márk István szerint a munkavállalók egyre nagyobb hányada realizálja, hogy egy gazdaságilag bizonytalanabb időszakban – rosszabb esetben jövedelemkiesés esetén – nincs elegendő pénzügyi tartaléka a szokásos kiadások, adott esetben egy hiteltörlesztés fedezetére. „Tapasztalataink szerint ilyenkor szignifikánsan megnő az érdeklődés a különböző jövedelempótló biztosítások iránt. Érdemes tehát a nem várt eseményekre előre felkészülni és kalkulálni az esetleges következményekkel” – tette hozzá a vezérigazgató.
Egy másik kérdés egyébként arra is kíváncsi volt, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján a megkérdezettek közel negyede (25%) valószínűleg, vagy biztosan hajlandó lenne ilyen biztosítás megkötésére.
A kutatás eredményei kapcsán lényegesen pozitív fejleménynek számít a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy mennyire érzik úgy, hogy egy esetleges állásvesztés, vagy felmondás esetén könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. A felmérésben regisztrált rekordmagas 65 pont az előző év azonos időszakában 60, 2020-ban pedig 58 pont volt. Az ezzel kapcsolatos részkérdésben pedig a válaszadók 54%-a állította azt, hogy könnyen, vagy nagyon könnyen találna magának munkát: ez az érték az előző év hasonló időszakával összevetve 4 százalékpontos emelkedést jelent, ami továbbra is optimizmusra ad okot.
A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy a megelőző évi adatokkal összevetve 4 ponttal visszaesett a magyar munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója és gyakorlatilag a járvány időszakához hasonló értéket vett fel (85 pont). Ezzel kapcsolatos részadat, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az interjúalanyok 73 százaléka vélte úgy, hogy több mint öt évig biztosan megmarad a munkahelye, vagy a cég, ahol dolgozik, vagyis az ezzel kapcsolatos percepció érdemben nem változott egy év alatt. Az interjúalanyok több mint egyharmada (36%) viszont fél attól, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami közel 8 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest.
Mindemellett a felmérés szerint jelentősen, az elmúlt negyedévhez képest 6, a megelőző év hasonló időszakához képest pedig 7 ponttal esett vissza a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy az adott cégen belül mennyire érzik biztosnak kifejezetten a saját jelenlegi pozíciójukat: a 73 pontos érték legutoljára 2020 nyarán és őszén jellemezte a munkavállalókat. Egyébként az erre vonatkozó részadatok szerint három hónap alatt 61-ről 53 százalékpontra esett vissza azok aránya, akik a saját pozíciójukra vonatkozóan annyira optimisták, hogy azt gondolják, hogy az több mint öt évig biztosan megmaradna.
Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexről
A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.
Először egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következő három dimenzióban:
- A munkahely biztonsága
- Potenciális erőfeszítések az állásuk megőrzése érdekében
- Egy új állás megtalálásának komplexitása
Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelő 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók:
- annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelő álláslehetőséget tud nekik biztosítani
- annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön
- annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne
- annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását
Az előző év azonos időszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerű változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem.
