Jóval többet költhetnek és drágább ingatlanban lakhatnak a csődben lévők
A kormány megemelte a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek (köztük egyéni vállalkozók és őstermelők is) adósságrendezési eljárása alatt az adósok fizetési kötelezettségeire, valamint a saját és családtagjaik mindennapi kiadásaira fordítható összegeket. Ennek megfelelően kötelezték a hitelintézeteket arra, hogy soron kívül kössék meg vagy módosítsák az adós adósságtörlesztési, illetve megélhetési célú bankszámla-szerződéseit, ha azt az adós kezdeményezi a családi vagyonfelügyelővel együttműködve.
A Bank360.hu ismertetése szerint az egyik legfontosabb változás, hogy a limitek alapegysége az eddigi 28 500 forintról 34 500 forintra növekszik. (A szociális vetítési alap összege havonta 28 500 forint, a neve korábban öregségi nyugdíjminimum volt, és az összege 2008 óta változatlan.)
- Az adósságrendezés alatt az adós tartásdíjra havonta legfeljebb 69 000 forintot fizethet a korábbi 57 000 forint helyett, a bíróság által megállapított méltánylandó esetekben az összeg 85 500-ról 103 500 forintra növekszik.
- A társasházi közös költségre vagy lakásszövetkezeti fenntartási célú követelésre fordítható összeg is 21 százalékkal emelkedik, havi 15 000-ről 18 200 forintra. Ha a közös költséggel együtt közműdíjakat is fizetni kell, akkor 30 000 helyett 36 330 forint lehet a felső határ.
- Ha az adósnak bíróság által megállapított kártérítést vagy sérelemdíjat kell fizetnie magánszemély részére, akkor jogosultanként legfeljebb 2,422 millió forintot fizethet az eddigi 2 millió helyett.
Többet költhetnek magukra
Tizenkétezer forinttal, 69 ezer forintra növekszik az az összeg, amit az adós és adóstársa (aki vele közös háztartásban él vagy vagyonközösségben vannak) a közös, megélhetési célú bankszámlájáról, más számlájáról és takarékbetétjéből havonta készpénzként felvehet, illetve kezdeményezhet fizetési műveletet. Az összeg családtagonként ennyivel emelkedik, háromnál több közeli hozzátartozó felett személyenként 51 800 forint a limit (az eddigi 42 750 forint helyett).
Ez az összeghatár az adósságtörlesztési eljárásnál, illetve a családi vagyonfelügyelő által összeállított adósságtörlesztési tervben – ami akkor jöhet, ha az adósságrendezési eljárásban nem sikerül egyezséget kötni az adósnak a hitelezőkkel – személyenként 51 800 forint lehet. Méltányolható esetben, például súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő személyeknél legfeljebb 103 500 forintra növelhető. Rezsire, vagyonbiztosításra és közös költségre is kifizethető több 51 800 forintnál, ha szükséges.
Van, amit nem lehet adósságrendezésre költeni
Az új rendelet módosítja az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről szóló kormányrendeletben meghatározott felső értékhatárokat is. Így például nem vonható be az adósságrendezésbe
- az az alapvető létfenntartáshoz szükséges vagyontárgy, amelynek forgalmi értéke nem haladja meg a 103 500 forintot (korábban 85 500 forintot),
- ajándék, adomány, pénzbeli támogatás 51 800 forintig (korábban 42 750 forint),
- az adós, adóstárs részére nyújtott szociális segély, havonta legfeljebb 24 200 forintig (korábban 19 950 forint),
- a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj havi legfeljebb 34 500 forintig (28 500 forint helyett), az árvaellátás és házastársi pótlék 69 000 forintig (korábban 57 000 forint),
- mozgáskorlátozottak állami támogatással megvásárolt személygépkocsija 1,211 millió forint forgalmi értékig (a korábbi limit egymillió forint volt),
- tartásdíj havi 69 000 forintig (57 000 helyett),
- diákhitelként folyósított havi összeg 17 300 forintig (14 250 forint helyett)
- adós, adóstárs egyéni vállalkozásához szükséges pénztárgép, irodaszerek és informatikai eszközök legfeljebb 138 000 forintig (korábban 114 000 forint),
- életben, testi épségben okozott kár vagy egészségkárosodás miatt megítélt járadék havonta 69 000 forintig (korábban 57 000 forint), vagy egy összegben fizetett kártérítés 605 500 forintig (500 ezer helyett).
Emeltek a lakhatásra fordítható összegeken
A kormány módosította az adósságrendezési eljárásban a méltányolható lakásigény és a lakásbérleti díj meghatározásáról szóló rendeletet is.
Az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs és közeli hozzátartozóik lakhatásának biztosítására szolgáló, “méltányolható” lakóingatlannak a forgalmi értékét korábban egy összegben határozták meg a szobák számától, a lakás minimum és maximum négyzetmétere alapján, településtípusonként, most viszont csak négyzetméterárat szabnak meg Budapesten és a régiókban, azon belül megyei jogú és más városokban, illetve községekben. A közölt összeghatároktól legfeljebb 8 százalékkal lehet eltérni egyes településeken, illetve méltánylást igénylő körülmények esetén.
Budapesten legfeljebb 766 ezer forint/négyzetméter forgalmi értékű ingatlanban lakhat az adós és családja. Ez az Ingatlannet.hu áradatai szerint pesti külső kerületi átlag négyzetméterárnak felel meg. A korábbi szabályozásban Budapesten az egyszobás, 35 négyzetmétert el nem érő lakás forgalmi értéke legfeljebb 8 millió forint lehetett, a négy szobás, 85-105 négyzetméteresé 26 millió forint. (A négyzetméterárak 220-320 ezer forint között szórtak). A nem megyei jogú városokban 5,1 millió és 13 millió forint között volt meghatározva a méltányolható lakóingatlanok forgalmi értéke.
Most Pest megye városaiban 598 ezer, községeiben 377 ezer forint lehet az adós által lakott ingatlan forgalmi értéke. Pécsett 413 ezer, Miskolcon 322 ezer, Salgótarjánban 178 ezer forint, míg Észak-Magyarország községeiben 82 ezer, Dél-Alföld városaiban 182 ezer forint lehet a négyzetméterár.
A lakásbérleti díjaknál szintén egyszerűbb lett a szabályozás és emelték az adós által kifizethető díjat. Budapest és Pest megye mellett régiónként határozták meg a méltányolható lakbért, négyzetméterenként, például Budapesten 3360 forint, Észak-Magyarországon 1990 forint lehet négyzetméterenként a közműdíjak nélkül megállapított lakbér, amit legfeljebb fizethet az adós az adósságrendezési eljárás alatt. (Korábban Budapesten 1100-1400 forint, községekben 500 ezer forint volt a négyzetméterenként elszámolható összeg, ami a KSH előző éves átlagos fogyasztói árindexe mértékével növekedett 2016-tól.) Az új szabályokat a kormányrendelet február 9-ei hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
