Kamatot emelt az EKB

A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,00 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,25 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,50 százalékra emelkedik 2023. június 21-i hatállyal.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Előző, májusi kamatdöntő ülésén az EKB 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció csökken, de a prognózis szerint még sokáig túl magasan marad. A kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához - áll az EKB közleményében.

A közlemény szerint a júniusi makrogazdasági prognózis alapján a szakértők arra számítanak, hogy a teljes infláció 2023-ban átlagosan 5,4 százalék, 2024-ben 3,0 százalék, 2025-ben pedig 2,2 százalék lesz.

A szakértők az energia- és élelmiszerárak nélkül számított inflációs prognózist különösen az idei és a jövő évre felfelé módosították, aminek hátterében a múltbeli felfelé irányuló meglepetések és a teherbíró munkaerőpiac kapcsán a dezinflációs folyamat sebességét érintő hatások állnak. Most arra számítanak, hogy a maginfláció 2023-ban eléri az 5,1 százalékot, mielőtt 2024-ben 3,0 százalékra, 2025-ben pedig 2,3 százalékra esik. A szakértők kismértékben lefelé módosították az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre adott prognózisaikat. Jelenleg 2023-ban 0,9 százalékos, 2024-ben 1,5 százalékos, 2025-ben pedig 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.

Ugyanakkor a kormányzótanács múltbeli kamatemelései folyamatosan teljes erővel átgyűrűznek a finanszírozási feltételekbe, és fokozatosan az egész gazdaságban éreztetik a hatásukat. A hitelfelvétel költségei meredeken megemelkedtek, a hitelállomány növekedése pedig lassulóban van. Annak az egyik fő oka, hogy az infláció a prognózis szerint tovább csökken a cél irányába, a szigorúbb finanszírozási feltételekben keresendő, amelyek várhatóan egyre jobban visszafogják a keresletet - olvasható az EKB közleményében.

Az eszközvásárlási program (APP) portfólió egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket nem fekteti be újra teljes egészében. A csökkenés mértéke átlagosan havi 15 milliárd euró 2023 júniusának végéig.

A pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében a kormányzótanácsnak szándékában áll legalább 2024 végéig újra befektetni a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy elkerülje a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát.

Ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a kormányzótanács rendszeresen értékeli, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban levő visszafizetésük miként járul hozzá monetáris politikájának alapállásához.

Hangsúlyozták: a kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének a kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos célhoz, és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikák elhárításához, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az összes euroövezeti országba való transzmisszióját, lehetővé téve így a tanács számára az árstabilitási megbízatásának sikeresebb teljesítését - írja az EKB a monetáris politikai döntés indoklásáról kiadott közleményében.