Káosz Olaszországban az oltásellenesek miatt

A rendelkezés 23 millió munkavállalót érint az állami és a magánszektorban.
    
Az egészségügyi minisztérium által kiadott igazolás hiányában a munkaadó feladata lesz, hogy a védettség nélküli dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldje mindaddig, amíg nem pótolja a védettségi igazolását. A rendelet jelenlegi változata értelmében a védettség nélküli munkavállaló nem veszíti el állását, de a fizetésétől elesik, és hosszú távon helyettesíthetővé válik. Védettség nélküli munkavégzés esetén a munkaadót és a dolgozót is fejenként 400 eurótól 1500 euróig terjedő bírsággal büntethetik.
    
Az intézkedés bevezetése előtt három nappal a szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek úgy látják, hogy nem lesz problémamentes a védettség kötelezővé tétele. Példaként a családoknál dolgozó olasz és külföldi bejárónőket említették, akiket gyakran feketén foglalkoztatnak.
    
Az egészségügyi tárca adatai szerint a hatvanmillió lelket számláló országban keddig 45,8 millióan részesültek már legalább egy adag oltásban a 12 év felettiek között. További tizenöt százalék - amely több mint nyolc és fél millió embert jelent -, egyetlen oltást sem vett fel. Nincsenek köztük azok, akik betegségük, vagy más indok miatt nem olthatók be.
    
Az oltásellenesekből - becslések szerint - mintegy 3,3 millióan dolgoznak jelenlétben: 2,2 millióan a magánszektorban, 340 ezren a közigazgatásban, valamint 740 ezren önálló munkavállalók. Az oltásra nemet mondó közalkalmazottak soraiban 11 ezerre teszik az egészségügyben dolgozók számát, 90 ezerre az oktatásban dolgozókét, 86 ezerre a fegyveres és biztonsági erők tagjait, 156 ezerre a minisztériumokban és más állami intézményekben dolgozókét. Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók számára egyébként már nyáron bevezették a védettségi kötelezettséget, sokan mégis "ellenálltak".
    
Olaszország egyik legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a CISL adatai szerint a milánói közlekedési vállalat (ATM) dolgozóinak 25 százaléka még egyetlen adag oltást sem vett fel. Péntektől, ha a dolgozók negatív teszteredmény nélkül jelentkeznek munkára, hazaküldik őket. A CISL azt  hangoztatja, hogy nincsen elég dolgozó a védettség nélküliek pótlására.
    
A szakszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az északolasz iparvidék gyáraiban fennakadást okozhat a munkába álló dolgozók egyenkénti ellenőrzése, hasonlóképpen a minisztériumokban sem tudják majd külön-külön leolvasni az igazolási dokumentumot, amelyhez nem is készültek el időben a megfelelő beléptető-kapuk.
    
A közigazgatási miniszter, Renato Brunetta úgy reagált, hogy akkor majd turnusokban léptetik be a közalkalmazottakat.
    
További kérdést vet fel, hogy mi lesz az országban dolgozó és Szputnyik V-vakcinával oltott kelet-európai munkavállalókkal, akiknek többsége idősgondozóként, fuvarozóként, az üdülőhelyeken idénymunkásként és a hajóközlekedésben a személyzet tagjaként dolgozik. Az őket foglalkoztatók mostanáig elfogadták az általuk felmutatott védettségi igazolást, amelyet teszteléssel erősítettek meg.
    
Az október 15-én életbe lépő rendelet szerint a védettségi igazolást negatív teszteredmény válthatja ki, amelyet a dolgozóknak 48 óránként kellene felmutatniuk. A  gyógyszertárakban is elvégezhető antigén-gyorsteszt felnőtteknek alkalmanként 15 euróba (450 forintba) kerül, és havonta legfeljebb tizenkétszer ismételhető, tehát 180 eurós költséget jelent. Felmerült, hogy a teszt érvényességét emeljék 72 órára, és a költségeket állja az állam vagy a munkaadó. Több mint hárommillió dolgozóval számolva azonban a végösszeg elérné az 500 millió eurót.  
    
Az oltásellenes mozgalom szombaton tüntetéssel tiltakozott a védettség kötelezővé tétele ellen, a Róma központjában rendezett demonstráción mintegy tízezren vettek részt. A tüntetők szélsőséges csoportja megrohamozta a CGIL szakszervezet székházát, miután az érdekképviselet igent mondott a kötelező védettség bevezetésére. Hétfőn más szakszervezetek tüntettek a kormány szigorítása ellen.